Rabok luxusszállókban
Köztudott tény, és egyben a lengyel-magyar barátság egyik szép fejezeteként él emlékezetünkben, hogy 1939 és 1945 között több ezer lengyel hadifogoly talált második hazára Magyarországon. Francia sorstársaikról azonban kevesebbet tudunk.
A nagy háború képeslapjai
Az első világháború centenáriumán érdemes visszatekinteni a képes levelezőlapra, amely egyrészt a rövid üzenetek továbbításának praktikus formája volt, másrészt képi ábrázolásaival sokszor szavak nélkül is kifejezte feladójának érzéseit, hangulatát és élményeit. Manapság, az sms-ek és az e-mailek világában egyre kevesebben küldenek levelet és képes levelezőlapokat szeretteiknek, ismerőseiknek. Egy évszázaddal ezelőtt viszont „aranykorát” élte az 1870-es években megjelent, és rendkívül népszerűvé vált kommunikációs eszköz. 1905-ben a világ becsült képes levelezőlap-termése 2,5 milliárd darab volt, 1899–1919 között pedig körülbelül 140 milliárd képeslapot gyártottak.
Egy dalmát tábornok a Donnál
Az urivi és a scsucsjei hídfőknél bekövetkezett szovjet áttörést követően 1943. január 16-án este a magyar 2. hadsereg VII. hadtestének parancsnokságán a hadtest két, a szovjetek által már csaknem teljesen bekerített hadosztálya számára a visszavonulás mielőbbi elrendelését várták. Nem így történt; s ez a döntés tragikus következményekkel járt a hadsereg és Legeza János tábornok számára is.
A Lusitania elsüllyesztése
Mindössze 37 kilométerre hajózott Dél-Írország partjaitól 1915. május 7-én a világ akkori egyik leggyorsabb és legfényűzőbb kereskedelmi hajója, a híres brit Cunard Line cég Lusitania nevű óceánjárója, amikor egy német tengeralattjáró megtorpedózta és elsüllyesztette. A brit hajó 1907 szeptembere óta közlekedett Liverpool és New York között, és éppen 202. alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon, amikor elérte a végzete. A szerencsétlenségben 1201 utas meghalt, csak 774-et sikerült kimenteni a bő negyedóra alatt alámerülő roncsról.
Goebbels propagandatrükkje?
1944 végén – egy amerikai hírszerzési jelentést követően – Adolf Hitler bejelentette az alpesi erőd létezését. A náci propaganda – felismerve a lehetőséget – az „erőd” és „alpesi erőd” fogalmakat többek között arra használta, hogy számos katona és polgári személy végső győzelembe vetett hitét megerősítse. Amikor 1945 tavaszán az amerikai hadsereg benyomult a területre, kiderült, hogy az „alpesi erőd” puszta blöff volt – a salzkammerguti térség azonban sok rablásból eredő értéket rejtett.
A mühlvierteli nyúlvadászat
1945. február 2-án mintegy ötszáz, úgynevezett K-fogoly, főleg szovjet tisztek, szökést kíséreltek meg a mauthauseni koncentrációs tábor halálblokkjából. A rögtön megindult háromhetes hajtóvadászatban az SS, az SA, a Wehrmacht, a Volkssturm és a Hitlerjugend egységei mellett rendőrök, tűzoltók és civilek is részt vettek. Az akciót, melynek a célja az volt, hogy „senkit ne vigyenek élve vissza”, tizenegyen élték túl.
Hogyan kerülte el Varsó sorsát?
A francia nép augusztus 25-én ünnepli fővárosa, Párizs szabaddá válásának hetvenedik évfordulóját. A bő négy évig tartó német megszállás, amely 1940. június 14-én kezdődött, ekkor szűnt meg. Erről a tényről közel fél évszázadon át nálunk csak annyit lehetett és illett tudni, hogy „1944. augusztus 19-26. között francia népi ellenállók fölszabadították Párizst”.
A fontos rakomány: egy holttest
A második világháború egyik legmorbidabb eseménye volt minden bizonnyal a portugál–spanyol határ partjainál egy tengeralattjáróból kitett holttest esete. A férfi, aki életében szinte senkinek nem kellett, halálában fontos szolgálatot tett hazájának és az emberiségnek – megmentve ezrek életét, hozzásegítve a szövetségeseket a győzelemhez: sikeresen megtévesztette ugyanis a németeket a szövetségesek szicíliai partraszállásának tervével kapcsolatban.
Az első világháború
A szerkesztő, Németh István és szerzőtársai tanulmány- és dokumentumkötetükben az első világháború számos, Magyarországon még kibeszéletlen kérdését vetették fel és válaszolták meg. Új szemléletű, ideológiai korlátoktól megszabadított tanulmányaikban saját és a legújabb nemzetközi kutatások eredményeit ötvözték. Nem az első világháború történeti monográfiáját készítették el, hanem az eddig elhallgatott vagy meghamisított eseményeket és magyarázatukat igyekeztek korrigálni. Eközben komplett tematikai egészet kínálnak: a központi hatalmak, az antant hatalmak és a perifériák legfontosabb eseményeit és kérdéseit, majd a Párizs környéki békekonferenciák (1919–1920) határozatait és következményeit tárgyalják, illetve a háborús felelősség kérdését járják körül. Az impozáns vállalkozás 468 oldalon 25 cikkben és tanulmányban s több mint 50 dokumentumban helyezi új megvilágításba a XX. század „őskatasztrófáját”.
Az első világháború titkos története (1. rész)
Miközben 1914 késő nyarán a német hadsereg Franciaországban lendületből próbálkozott az ellenséges állások lerohanásával, a birodalmi kormány a vezérkarral együttműködve nagy ívű forradalmasítási programot készített elő a brit impérium, a cári birodalom és Franciaország ellen, hogy lassítsák az orosz felvonulást Németország keleti határán, hogy belső nyugtalanság szításával lekössék az orosz katonaság egy részét, hogy lázongásokat kirobbantva angol csapatokat irányítsanak a tengerentúlra, s hogy Franciaországnak megnehezítsék gyarmati csapatok toborzását.
Hitler főhadiszállása a különvonaton
A második világháborúban nem voltak lebecsülendők a korszak technikai vívmányain alapuló mobilitási előnyök. Közéjük tartozott Hitler Amerika fedőnevű különvonata, amelyet főhadiszállásként használt a lengyelországi és a balkáni hadjáratban, jóllehet munkafeltételei csak a legszükségesebb hadvezetési igényeknek feleltek meg.
Sajátos alku
Hadifogság, gulág – közismert fogalmak: a második világháború magyarok tömegeit sújtó következményeit cikkek, könyvek, rádió- és tévéműsorok gyakran fölidézték. De ki emlékezik ma már az első világháború hasonló szenvedéstörténetére? Ezt foglalja össze hosszas hazai és szovjetunió-, majd oroszországbeli kutatások eredményeként Petrák Katalin kötete.
Aktuális számunk
Galéria
Október
