Keresztény alapok
A „Völgység fővárosának” is nevezett Bonyhád középkori templomának falai a közelmúltban a dombok aljában futó 6. számú főút mellett egy csomópont építése során kerültek elő. A templomot a török lerombolta, majd a rommezőt hamarosan a nyári zivatarok során a hegyről lezúduló vastag lösziszap rétegek fedték el. Így azok az 1560 körüli pusztulás állapotában, szinte páratlan módon érintetlen, zárt egységben, mintegy időkapszulát őrizték meg számunkra a „völgységi Pompei” gótikus templomát.
Kiskirályok, nagy hősök
A bronzkori Kárpát-medence tele volt kiskirálysággal, és bizonyára voltak hősök is, csak az idő nem őrizte meg a nevüket.
Nyájak, állatok, lakomák
A helyszín Északkelet-Magyarország, Polgár–Csőszhalom-dűlő mintegy 7000 évvel ezelőtt. A 1980-as évek vége óta folyó ásatások során jelentős, a neolitikum kései szakaszára keltezhető település került napvilágra. Azaz nem is egy település, hanem mindjárt kettő. Az 1989 és 1997 közötti ásatásokon egy újra és újra elpusztult, majd megújított települési rétegekből álló lakódombot, úgynevezett tellt, 1995-től pedig az M3-as autópálya építését megelőző leletmentések során a mellette elhelyezkedő, ahhoz szorosan kapcsolódó horizontális települést tártak fel a kutatók. Az ott élt emberek életmódját, mindennapjait vizsgálja egy – az OTKA által támogatott – kutatócsoport az ELTE-BTK Régészettudományi Intézetében Raczky Pál professzor vezetésével. A kutatás egyik fontos tárgya az ásatásokon talált, kiemelkedően nagy mennyiségű állatcsontlelet elemzése és gazdasági-társadalmi interpretációja.
Kályhásság - a salzburgi kapcsolat
Az egykori település, Decs-Ete a Dunántúl keleti felén található, a Sárközben, a Báta vízfolyása öblében. A kora Árpád-kortól létező falu a XVI. század elején bekövetkező pusztulásakor virágzó mezőváros volt.
A magyar honfoglalás kora
A Magyar Nemzeti Múzeum új, reprezentatív, állandó régészeti kiállításának témája: hazánk a IX–X. században. E kiállítás második részének koncepciója, és A magyar honfoglalás kora című katalógus Révész László munkáját dicséri.
Az északi határ nyomában
A geológia csak az utóbbi évtizedekben épült be szervesen a régészeti kutatások eszköztárába, viszont segítségével a mesterséges nyomok nélküli kődarabok is információforrássá válhatnak.
Csak a modern kor betegsége a rák?
Mindannyiunk számára ismert, hogy a daganatok a fejlett országok vezető haláloki tényezői között szerepelnek. De vajon miként volt ez régen, amikor a modern élet káros környezeti és életmódbeli hatásai még nem voltak jelen, és a születéskor várható átlagos élettartam is sokkal alacsonyabb volt, mint napjainkban? Molnár Erika, az SZTE TTIK Embertani Tanszékének történeti antropológiával és paleopatológiával foglalkozó adjunktusa több mint 12000 hazai csontvázleletet vizsgált meg munkatársaival: kutatásuk biztos választ ad arra a kérdésre, hogy a rákbetegség már a korábbi történeti korokban is velünk volt-e.
Ha ló nincs, a szamár is jó
Bizony, és ha szamár sincs? Magad uram, ha szolgád nincs! Kinek nincsen kocsija, gyalog megyen Pestre.
A második neolitikus forradalom
A régészettudományban nincs egységes nevezéktan. Kronológiai sarokpontok kérdésében és olyan régészeti kultúráknál, amelyek több ország területén is megtalálhatók, fontos lenne egységességre törekedni a kutatás nemzetközi összehangolása miatt. Ez azonban csak többé-kevésbé szokott megvalósulni. A siker pedig gyakran éppen ezen múlhat.
Bonyodalmas ezredvég
Természetesen nem a mostani, hanem a Krisztus születése előtti negyedik. Igaz, akkor nem volt két világháború az ezredvég előtt, ám a nagy változások, népmozgások megváltoztatták térségünk évezredes nyugalmát. Gondolatban visszautazunk a középső rézkor végére, amikor a Dunától nyugatra a Balaton-Lasinja kultúra emberei éldegéltek, keletre pedig a késői Bodrogkeresztúri kultúra előkelői hadonásztak hatalmas rézcsákányaikkal.
Amikor az istenek megszülettek
Akkor hát, mikor születtek? Amikor az emberiség. Puff neki, most jól megaszontam. Ott vagyunk, ahol a part szakad, a tyúk meg a tojás dilemmájánál.
Rézangyal
– Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát! - mondta meglepetésében a kubikos, és megigazította bajszának mindkét szárnyát. Ásója alól zöldes, eszköznek látszó tárgyak fordultak ki a sárból. Töltést építettek, elhordták a szilléri dombot 1880 tavaszán az előző évi nagy árvízben romba dőlt Szeged városának Tápé felőli szélén.
A hősöket méltó módon kell eltemetni
Papp László, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régésze 1959-ben kutatásokat kezdett a mohácsi síkon, azzal a céllal, hogy az 1526. évi – tragikus kimenetelű – csata nyomait megtalálja és feltárja. 1960. április 6-án a Sátorhelyi Állami Gazdaság által biztosított lovas kocsival indult terepbejárásra. Útközben Koller Márton fogatostól megtudta, hogy a Fekete kapu és Sátorhely közötti erődítési munkák során az 1950-es években sok embercsontot hozott felszínre az árokásó gép. Azonnal az említett helyre siettek, ahol a visszatemetett lövészárok vonalában még jól látszottak a kiszórt csontok.
Kőkorszaki vasfüggöny
Lelki szemeimmel látom, hogy többen meglepődnek. Van, aki azt mormolja: nem fából vaskarika? Mások, a jelnyelv egyik ismert mozdulatsorát gyakorolják, tenyerüket homlokuk elé fordítva, vízszintesen lengetik. Értik ugye: süsü, lökött, habarodott.
Aktuális számunk
Galéria
Október
