Számítógépes nyelvészet
Modern informatikai módszerekkel nemcsak a nyelvről és használóiról, hanem azok társadalmi hátteréről is sok mindent megtudhatunk. A számítógépes nyelvészet egyik legkiválóbb hazai szakembere, Prószéky Gábor, az MTA doktora aktuális kutatásairól beszélt, köztük a gépi fordítás lehetőségeiről és határairól, a szövegfeldolgozásról és az emberről mint pszicholingvisztikus lényről.
Száll az ige angol szájról – magyar szájra
Sosem fogom elfelejteni azt a kínos epizódot, amikor egy Angliában gyakornokoskodó magyar tanárjelölt az őt vendégül látó patinás brit iskolában a számára rendezett fogadáson meg akarta mutatni, hogy angol nyelvtudása messze túlmutat a tankönyvek sablon párbeszéd-paneljein. A neki címzett pohárköszöntőt egy eredetinek szánt fordulattal szerette volna megköszönni, s koccintás előtt elsütött egy olyan kis közvetlen jókívánságot, amelyet előző nap tanult egy hamisítatlan pubban. Újonnan szerzett nyelvi ismereteit döbbent csend fogadta. A feszengő félrenézésekből hamar rájött: valami olyan vaskosat talált mondani, amely a sokadik korsó sör után talán szellemesen hat, de a fehér asztal mellett több mint illetlenség…
Selfie és a nyelvészet
Az egyszeri szóalkotások (okkazionalizmusok) olyan új szavak, amelyek valószínűleg nem lesznek a szókincs részei. De az egyszeri megnevezés félrevezető lehet, hiszen nemcsak egyszer fordulhatnak elő ezek a szavak, hanem lényegesen többször is, viszont általában csak rövid ideig vannak a nyelvhasználatban. Ilyen lesz a selfie is?
A latin szóláskészlet arzenálja
Az úgynevezett állandó szókapcsolatoknak két fő fajtáját szokás megkülönböztetni: a valamilyen képszerű elemet tartalmazó szólást és a valamilyen tanulságos gondolatot, közérdekű tapasztalatot, életbölcsességet kifejező mondást. Ez utóbbinak, ha nem ismerjük szerzőjét, közmondás az elnevezése. A szólások – ellentétben a közmondásokkal – többnyire nem önálló mondatok.
A humor mint eszköz
Régen rossz, ha egy viccet magyarázni kell. Vagy a viccel van baj, vagy a mesélő – fogalmazzunk úgy – nem tudja hatásosan előadni. A jó viccet nem is kell magyarázni, mégis időről időre megteszik, sőt interdiszciplináris humorkonferenciákat is tartanak Magyarországon. És ez nem vicc. 2012 szeptemberében már a harmadik ilyen összejövetelt rendezték hazánkban. Ennek a konferenciakötete egy nyelvészeti tanulmánysorozatban jelent meg, és nem véletlenül. A humor kifejezésének egyik legfontosabb eszköze ugyanis a nyelv. A legnépszerűbb viccek között vannak a kétértelmű utalások, szóviccek, közmondásferdítések stb.
Pillangó, pillancs, lepe
Mint minden nyelv, a magyar is mutat területi jellegzetességeket, hangzásbeli, grammatikai vagy éppen a szókészletben jelentkező különbségeket az egyes régiók, települések nyelvhasználata között. A nyelv területi változatai a nyelvjárások. Az egyes nyelvjárások természetesen nem egymástól függetlenül léteznek, érintkeznek, hatnak egymásra, folyton változnak. A nyelvben lévő területi különbségekkel, illetve azok változásaival, társadalmi megítélésével foglalkozik a dialektológia vagy nyelvjáráskutatás és a szociolingvisztika vagy társasnyelvészet.
Nyelvészettörténet első kézből
A nyelvészet történetét dióhéjban úgy lehet felvázolni, hogy e tudomány fejlődése során a központi kérdések közé sorra a nyelv egy-egy alapvető tulajdonsága került. Ilyen tulajdonsága a nyelvnek a szabálykövetés, a változékonyság, a rendszerszerűség, a kreativitás és a kifejezőképesség. Így követi egymást a nyelvészet történetében, egykor élénken vitázva, mára már inkább egymást kiegészítve a nyelvművelés, azaz normatív nyelvészet, az összehasonlító történeti nyelvészet, a strukturális nyelvészet, a generatív nyelvészet s végül legújabban a kognitív nyelvészet, melynek fő témája az, hogy a nyelv miként eszköze az információ megszervezésének és közvetítésének. Mindezek mellett más tudományokkal érintkezve jöttek létre határtudományágak (stilisztika, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, neurolingvisztika stb.).
Nyelvi egységesülés Európában?
Gyakorlott nyelvtanulók állítják, hogy az első idegen nyelv a legnehezebb. A második sokkal könnyebb, a harmadik pedig már szinte magától megy. Persze nálunk általában európai nyelveket szokás tanulni. Akik a kínait vagy a japánt akarják elsajátítani, azok tudják, hogy ezek második, harmadik nyelvként is nehezek. Az európai nyelvek ugyanis minden felszíni különbségük ellenére is hasonlítanak egymásra. Azok is, amelyek nem rokonok, és azok is, amelyeknél ez nem látszik első pillantásra.
Aktuális számunk
Galéria
Október
