Gyulladások és idegrendszeri betegségek
A fejlett országok öregedő népessége egyre nagyobb kihívás elé állítja az agyi betegségek ellen küzdőket és az egész társadalmat. Dénes Ádám neurobiológus, immunológus, az MTA KOKI tudományos főmunkatársa kutatócsoportjával az idegrendszer és az immunrendszer kapcsolatát vizsgálja. A kutatások fontosságát jelzi, hogy tavaly elnyerte az MTA Lendület program és az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását is. Beszélgetésünkben a kutatások tudományos és orvosi jelentősége mellett a társadalmi kihatások fontossága is felmerült.
Még mindig tartogat meglepetéseket az agy
Rendkívül izgalmas kutatói életpályát tudhat maga mögött Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének docense, aki kollégáival nemrég feltárta, hogy mi a szerepe a rágcsálókban annak az idegsejttípusnak, amelyet korábban már az emberi agyban is sikerült azonosítaniuk. A felfedezés emberi gyógyításban betöltött szerepéről még korai lenne bármit is mondani, elképzelhető azonban, hogy valamilyen módon felhasználható lesz a neurodegenerációs kórképek terápiáinak továbbfejlesztésében.
Daganatképződés és tanulás
Egy fehérjéről eredetileg azt mutatták ki a kutatók, hogy hibás működése hozzájárul a daganatok kialakulásához. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének egyetemi docense munkatársaival arról ír egy friss közleményben, hogy ez a fehérje nem véletlenül található meg nagy mennyiségben az agyban: jelenléte valószínűleg befolyásolja a tanulási és felejtési folyamatokat. Alapkutatásuk, melynek kísérleteit a Nemzeti Agykutatási Program keretében végzik, a poszttraumás stressz jobb megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Neurális hálózatok
A mesterséges neurális hálózatok fogalma az 1980-as, 90-es években már nem először járta be a világot – kutatók ezrei és az ipar is óriási reményeket fűzött hozzá. Idővel azonban az akkor kidolgozott eljárás elérte korlátait és jelentősebb eredmények hiányában a gépi tanulás szakértői más, abban az időben hatékonyabb módszerek felé fordultak. Ugorjunk előre az időben! Ma a kutatók a mély tanuláson alapuló neurális hálózatok segítségével a legtöbb tudományterületen minden korábbinál jobb, pontosabb eredményt érnek el. De mi is az az újdonság, aminek köszönhetően a neurális hálózat felülkerekedett korábbi korlátain? És mire képesek napjaink legfejlettebb mély tanuló rendszerei?
Szabályozás és kódolás
Az élőlényeknek bonyolult, gyakran változó, veszélyekkel teli környezetben kell életben maradniuk. Az állatvilág evolúciója során kifejlődő agy teszi képessé gazdáját arra, hogy megértse környezetét, annak veszélyeit és lehetőségeit előre lássa és így hatékonyabban éljen túl fajtársainál és ellenségeinél.
Aktuális számunk
Galéria
Október
