Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2020/06/24

BME kutatóknak és hallgatóknak kiírt cikkpályázatunk eredményhirdetése

BME, pályázat, Pro Progressio Alapítvány, TIT

Megszületett az Élet és Tudomány – BME – Pro Progressio Alapítvány idei tudománynépszerűsítő cikkpályázatának az eredménye. A zsűri – Dobrowiecki Tadeusz, Hős Csaba, Kovács Flórián, Krámer Tamás, Nagy Péter Tamás, Pásztor Balázs, Pokol Gergő, Salgó András, Szabó-Szentjóbi Hajnalka, Török Ádám, Zilahy Gyula – június 3-i ülésén a díjakról az alábbi döntést hozta:

Kutatói-oktatói kategória:

I. díj: Hegedüs János – Hantos Gusztáv (BME VIK Elektronikus Eszközök Tanszéke)

Teljesítmény LED-ek megbízhatóságának és élettartamának vizsgálata és modellezése

 II. díj:  Pajkossy Péter (BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék)

Pupillometria – módszer a gondolkodás és az agyműködés közti kapcsolat feltárására

 III. díj: Ermilov Alexander Anatol (BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék)

„Mossa a Duna? Hiszem, ha látom.” - Innovatív mérési módszerek fejlesztése folyó hidro-morfológiában

 

Új Nemzeti Kiválóság Programmal összefüggő kutatatással kapcsolatos pályamunkáért járó elismerő oklevél:

 Kossa Attila (BME GPK Műszaki Mechanikai Tanszék)

Gekkók tapadásának titkáról röviden

 Beke Dávid (BME TTK Atomfizika tanszék)

Kvantum-emitterek nanostruktúrákban

 

Hallgatói kategória:

 I. díj: Varnyú Dóra (BME VIK Irányítástechnika és Informatika Tanszék)

Képalkotás az agyról nagyroham alatt

II. díj: Berkl Zsófia (BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék)

Mikroszkopikus rádiócsend – a bakteriális kommunikáció gátlása ciklodextrinekkel

III. díj (megosztva)

 Golcs Ádám (BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék)

Biológiailag aktív vegyületek térszerkezet-alapú elválasztása – kis különbségek, nagy kihívások

 és

 Szekrényes Dániel Péter (BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék)

Az arany a nanotechnológia szolgálatában

 

Új Nemzeti Kiválóság Programmal összefüggő kutatással kapcsolatos pályamunkáért járó elismerő oklevél:

 

Sárdi Dávid Lajos (BME KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek tanszék)

Városi övezetek city logisztikai szempontú minősítése

 Szagri Dóra (BME ÉMK Építőanyagok és Magasépítés Tanszék)

Lapostetők energetikai felújítása – hogyan működik a hőszigetelés a valóságban?

 Ureczki Ágnes (BME GPK Polimertechnikai Tanszék)

A könyökízületi protézisek tönkremenetele és fejlesztési lehetőségek az élettartam növelésében

 

Valamennyi Pályázónknak köszönjük a pályamunkáját, a Díjazottaknak mindhárom kiíró nevében gratulálunk! A díjazott és a díjazásban nem részesülő, de közlésre érdemes pályaműveket lapunkban folyamatosan megjelentetjük.

                                                                                                                                     Gózon Ákos

2020/06/24

Innovatív barlanglakók

ászkarák, barlang, biológia, élettudomány, innováció, viselkedés, viselkedésökológia

Viselkedési innovációnak nevezzük, amikor egy bizonyos populációban egy addig nem megfigyelhető új viselkedésforma jelenik meg, akár egy korábban már létező viselkedés módosulásaként. Több korábbi kutatás utal arra, hogy a viselkedési innováció kulcsfontossággal bír az ismeretlen szituációkkal szembeni megküzdés során, így egy populáció egyedeinek nagy innovációs készsége az új élőhelytípusok sikeres birtokba vételének, kolonizációjának is előfeltétele.

2020/05/25

Ha félsz, nem harapsz fűbe

etológia, félelem, figyelem, oroszlán, zebra

Az egyedek életben maradását, illetve biológiai fitneszét alapvetõen befolyásolja az, hogy képesek-e megfelelõ minõségû és mennyiségû táplálékot fogyasztani. Az optimális táplálkozás elmélete olyan biológiai modellezési eljárás, amely során abból az alapföltevésbõl indulunk ki, hogy adott helyen és idõben az állatok a számukra legmagasabb nettó energianyereséget biztosító táplálékot, táplálkozási viselkedést fogják választani, mivel ez befolyásolja leginkább a jövõbeni sikerességüket.

2020/04/30

Snow doktor járványos kartográfiája

járvány, John Snow, kolera, London, térkép, térképészet, történelem

Miközben az egész világ a koronavírus okozta járványra figyel, tanulságos felidézni a korábbi ragályok terjedésével kapcsolatos vizsgálatokat. A XIX. században még Európában is fel-felbukkant a félelmetes betegség, a kolera. Az 1854-es londoni járvány oknyomozó vizsgálatának eredményeit John Snow angol orvos nagyhatású tematikus térképen szemléltette. Műve a korszerű adatábrázolási módszerek mérföldköve: egyszerre kutatási eszköz és az adatok összefoglaló bemutatása, s mint ilyen, a digitális világban naponta feltűnő vizualizációk jobb megértését szolgálja.

2020/03/24

Egy másodpercnyi nevetés

kommunikáció, lélektan, lélektani lelemények, nevetés, nonverbális kommunikáció, pszichológia

Az emberi faj sikerének egyik titka, hogy képes a rendkívül bonyolult, szervezett együttműködésre, amelyben sokszor egymást nem ismerő személyek is részt vesznek. A közös tevékenység nemcsak racionális tervezést igényel, hanem magas fokú szociális összhangot is. Ennek megteremtését szolgálja, hogy a csoport tagjai állandóan odafigyelnek a többiekre, ki milyen hangulatban van, hogyan kell viszonyulni hozzá, és az újonnan érkezőknek is hamar fel kell tudniuk mérni a csoportban meglévő személyközi viszonyokat. A csoportban való eligazodásban a beszéd mellett a nonverbális kommunikáció is sokat segít.

2020/03/17

Rendkívüli tájékoztatás!

koronavírus, közlemény, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

A magyarországi rendkívüli járványügyi helyzetre tekintettel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bródy Sándor utcai épületében az ügyfélfogadás március 17-étől határozatlan időre szünetel, így kérjük, tartózkodjanak a személyes megkereséstől.

2020/02/27

Cikkpályázat BME kutatóknak és hallgatóknak

BME, cikkpályázat, pályázat, Pro Progressio Alapítvány, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

A műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban: BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a BME oktatói, kutatói és hallgatói részére BME oktató-kutató és BME hallgató kategóriákban.

2020/01/09

Mintha az ég darabokra törne

botanika, búzavirág, művészet, történelem

„Milyen szép is a búza, amikor kalászai aranytengerben ringanak kint a magyar rónákon és itt-ott felkéklik a föld szőke haj-tengerében a búzavirágoknak egy-egy mosolygó szalagja” – szól a száz évvel ezelőtti tudósítás. A napjainkra jócskán megfogyatkozott búzavirág hajdan utolsó útjára kísérte a fáraókat, égszínkék virága megigézte a keresztényeket, hűséggé szelídítette a szerelmet, segítette a rászorulókat és nemzeteknek közvetített azonosságtudatot.

2020/01/07

Gyógyszertervezés növények számára

biológia, botanika, növénybiológia, növényélettan, növényi egészség nemzetközi éve

Október 25-én a rangos Science című lap hasábjain jelent meg az a tudományos cikk, melyben új típusú agrokémiai fegyver kifejlesztését jelentették be amerikai és japán kutatók a szárazságstressz elleni küzdelemben. A cikk körüli nagy érdeklődést indokolja, hogy a klímaváltozás egyre gyakrabban és egyre nagyobb termőterületeken okoz hosszabb-rövidebb aszályos időszakokat, miközben az öntözéshez szükséges víz is egyre kevésbé elérhető a mezőgazdaság számára. A szárazságstressz befolyásolja a növények növekedését, virágzását, terméshozamát, így jelentős – a cikk szerzői szerint éves szinten globálisan közel 29 milliárd dolláros – gazdasági károkat okoz és élelmiszerhiányhoz vezethet.

2019/12/04

Hol rengett a föld?

A hét kutatója, földrengés, geofizika, interjú, szeizmológia

Aligha kell bizonygatni, mennyire fontos a földrengések helyének gyors és pontos meghatározása, ez azonban korántsem egyszerű feladat. Bondár István geofizikus neve világszerte ismert ebben a témában, hiszen az ő nevéhez fűződik a helymeghatározásra szolgáló eljárások legjobb változata. Az MTA CSFK Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tudományos tanácsadója évtizedekig dolgozott külföldön, néhány éve tért haza. Vele beszélgettünk pályájáról, kutatásairól, természetesen bemutatva azt is, miért nem olyan egyszerű válaszolni a címben feltett kérdésre.