Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2020/01/09

Mintha az ég darabokra törne

botanika, búzavirág, művészet, történelem

„Milyen szép is a búza, amikor kalászai aranytengerben ringanak kint a magyar rónákon és itt-ott felkéklik a föld szőke haj-tengerében a búzavirágoknak egy-egy mosolygó szalagja” – szól a száz évvel ezelőtti tudósítás. A napjainkra jócskán megfogyatkozott búzavirág hajdan utolsó útjára kísérte a fáraókat, égszínkék virága megigézte a keresztényeket, hűséggé szelídítette a szerelmet, segítette a rászorulókat és nemzeteknek közvetített azonosságtudatot.

Búzavirág, pipacs, mandragóra és búzavirág Szennedzsem sírkamrájának oromzatán

 Máig vitatott, hogy a kék búzavirág (Centaurea cyanus) mióta tenyészik Közép- és Nyugat-Európában. Elképzelhető, hogy az utolsó jégkorszak idején jelenlévő faj eltűnt, majd a Kelet-Mediterrán térség irányából – ójövevényként – újra elterjedt a földművelés térhódítása által. Lehetséges, hogy nálunk honos, közel rokon fajokkal hibridizálódva alkalmazkodott a sajátos szántóföldi viszonyokhoz. Mára, az intenzív mezőgazdasági termelés következtében Európa-szerte visszaszorult.

Az újjászületés szimbóluma

Az egyiptomi kultúrák búzavirága egy nagyon hasonló faj, az oda szintén gabonamagvakkal behurcolt Centaurea depressa volt. Ennek a növénynek páratlanul szép leletei és ábrázolásai maradtak fenn az ókori birodalomból. Maradványait feltárt fáraósírok temetkezési csokraiban, virágfüzéreiben, homlokkoszorúiban és nyakdíszeiben is megtalálták. Régészek szerint a búzavirágot azért tették az elhunytak mellé, hogy túlvilági útjuk során segítse az újjászületésüket. E hiedelem abból a megfigyelésből eredt, miszerint a növény az elvetett gabonamagvakkal együtt minden évben, bármiféle patronálás nélkül újjáéledt a földeken.

Ókori egyiptomi búzavirágkerámia öntőformában

A Királyok Völgyében, Szennedzsem építőmester és felesége sírkamrájának falán, az oromzatra festett – az utókort ámulatba ejtő – mitikus jelenetek legalsó kompozíciós sávjában, egyéb mágikus növények társaságában láthatók a kék virágok. Ekkortájt az egyiptomiak különleges becsben tartották. Nem csupán házaik falát, padlózatukat és cserépedényeiket díszítették búzavirág-motívumokkal, hanem búzavirágfej kerámiákat is készítettek, sőt esetenként fülbevalóikat és nyakékeiket is búzavirág formájú függőkkel ékesítették.

Szűz Mária koronája

A görög mitológia regéje szerint Héraklész mérgezett nyíllal véletlenül megsebesítette a híres gyógyítót, Kheirón kentaurt, aki búzavirággal kúrálta fájdalmas sérülését. Linnét ez a történet inspirálta, amikor a tudományos nevezéktanban a növény nemzetségét a félig ember, félig ló alakú mitológiai lényről nevezte el. A nyílméreg az óriás meztelencsigától származott, és mivel a keresztény szimbolikában a meztelencsigákat az ördög szövetségeseinek tartották, a búzavirág a mennyország királynőjének, Máriának és egyben Krisztusnak is a szimbóluma lett.

Szentképeken Máriát gyakorta ábrázolják búzavirágkék ruhában, amely az eget jelképezi. Mária ebben a ruhában összeköti az eget a földdel, távolit a közelivel és az isteni dolgokat az evilágiakkal. A Szűzanya, valamint az őt kísérő angyalok és szentek fejére olykor búzavirág-koszorúkat is pingáltak. A középkorban és a reneszánsz idején rendszeresen ékesítették a keresztény ihletésű freskókat búzavirágmintákkal, de ez idő tájt más növényekkel együtt, díszítőelemként az ima-, zsolozsmás-, hórás- és ábécéskönyvekbe is megannyiszor belefestették. Ekkorra a növény már tömegesen virított az európai szántókon. A földművesek úgy vélték, hogy elszaporodását gabonadémonok idézték elő, mert jelentős hozamkiesést okozott, valamint az aratószerszámokat is eltompította. A századok során, némely vidékeken egyenesen a rossz termés velejárójának tartották, ezért az „éhezés virága” és egyéb korholó nevekkel illették. Mindemellett, az idők folyamán – szépségének köszönhetően – az aratókoszorúk és aratóünnepek elmaradhatatlan kellékévé vált.

Francia képeslap Máriával, a Kisjézussal és búzavirággal

Mátyás Ferenc versrészlete hűen felidézi a hajdani búzavirágos aratások meghitt hangulatát: „Búzavirág, búzakoszorúban, / zeng a kalász, minden ágán húr van. / Mintha az ég darabokra törne, / s csupakéken itt lenn tündökölne.” (…) Búzavirág a lányok hajában, / szemükben is, szívükben is láng van. / Száll a daluk a bút összetépve, / úgy kötözik a búzát kévébe.” Ez a különös kék szín átvitt értelemben azt is sugallhatja, mintha – a beteljesült üdvösség és az örök boldogság hazája – a mennyország egy darabja jönne le közénk, hogy szépségével elviselhetőbbé tegye az utat, amely mentén nehéz sorsfeladatunkat teljesítjük. „Kék színed, mint a tiszta, magas ég, / a földöntúli, szűzi messzeség!” – írja versében Erdélyi József. Mesebeli történetek szerint az Úr azért változtatta égszínkékké a búzavirágot, hogy a görnyedező szántóvetők a földi munkák közepette is csodálhassák a mennybolt színét. Toronyi István költeményében így ad magyarázatot a növény és a Teremtő kapcsolatára: „Szenteltvíz hullott szép kék ruhádra / S akkor lettél te szent keresztségben / Bűntől tisztulva: Isten virága.” Hajdanán, meghitt falusi ünnepségek tetőpontján, a feszületnél esetenként búzavirágkoszorút akasztottak Krisztus lábára. Német nyelvterületeken a nép máriakoronának, valamint angyal-, kereszt- és mennyei virágnak is nevezte. Mint Mária-szimbólumot, a XVI. századtól kertekben is termesztették és teltvirágú változatait több színben kinemesítették.

Üzenet Búzavirág jeligére

A szerelmesek olykor akkor is láthatják a mennyországot kékleni, ha kedvesük szemeibe merül el tekintetük. Mint ahogy Erdélyi Zsuzsánna, a magyar népköltészet színszimbolikájáról írt tanulmányában rámutatott, a magyar népköltés feltűnően gyakori eleme szemszínként a búzavirág- (továbbá len-, kökény- és szeder-) kék sokféle árnyalata, mint ideál- és vágykifejezés. „Akár barna, akár szőke lányé, mindig a hűség, a szelídség, a békés, boldog derű, nyugalom jegyének tetszik. Talán a nép lelkében tudat alatt ezek a képzetek kísértenek, mikor annyit emlegeti a kékszemű lányokat”. Szemléltetésül, így kántál az erdélyi népdal: „Nem fogad be hová szállnom kellene: Búzavirágszemű babám kebele”. Petőfi ekképpen versel: „A kék virág tiszta búza között terem, / Mátkámnak is kék virág van a szemiben”, ahol a kékvirág a búzavirág egyik régi magyar népi elnevezése. Győry Jenő – Harmatos a búzavirág című, a múlt század elején írt – dalszövegében a hűség jelképe: „Ha majd egyszer a világon Te is árván járnál. / Megtalálod hűségemet a búzavirágnál.”

Búzavirággal és halakkal ékesített D betű egy XVI. századi francia ábécéskönyvből

 A növény gyakran a szelíd és gyengéd szerelem metaforája, mint például Dsida Jenő költeményében: „Csöndesen feléd sóhajtom a búzavirágok kék szerelmét.” Ahogy az alábbi aratódal sugallja, segítheti a szerelmesek egymásra találását is: „Búza közé száll a dalos pacsirta, / Hogyha magát a magasban kisírta. Búzavirág, búzakalász árnyába, / Reá talál megsiratott párjára”. Titkos szerelmi üzeneteket egykoron gyakran címeztek „Búzavirágomnak”, a levelek vége pedig ilyesféle sorokkal záródott: „Egyedül csak a boldog viszontlátás reménye vigasztal és erősít, addig is gondolatban mindig csak veled van a téged hűségesen imádó Búzavirágod.”  Társkereső hirdetéseket is számtalanszor adtak fel „Búzavirág” jeligére. Íme, néhány példa: „Ismeretségét keresem házasság céljából, levelet Búzavirág jelige alatt a kiadóba kérek”; „Úriasszony ötvenes úr barátságát keresi Búzavirág jeligére”; „Falut kedvelő, szolid egyetemista lány levelezne fiatal állatorvossal Búzavirág jeligére”. Tehát a növényhez kapcsolódó, népköltészetben gyökerező szimbólumot itt is felfedezhetjük az eszményihez közeli társ megtalálásának reményében.

Feltámadás búzavirággal egy XV. századi itáliai imakönyvben

(FORRÁS: THE MORGAN LIBRARY & MUSEUM)

 Sokgyermekes anyák segélyezője

Az 1930-as években hazánkban – a „búzavirágakció” keretében – kék színű búzavirágjelvényeket árultak. Az 1929-ben indult mozgalomhoz, melynek élén a Magyar Anyák Szent István-napi bizottsága állt, később más szervezetek is csatlakoztak. A művirágokat a vármegyékben a főispánok vezetése alatt álló bizottságok árusították. 1933-ra, a bizottság ötévi munkája alatt közel hatezer anyát segített, ami által negyvenötezer gyermek kapott segélyt. Majd – a még nagyobb hatékonyság érdekében – a búzavirágok árusítását a karácsonyi vásárhoz időzítették, mint az erről szóló tudósításból is kitűnik 1935-ből: „Az idén a Magyar Anyák Szent István-napi Bizottsága még jobban ki akarja terjeszteni akcióját és a karácsonyi vásár idejét akarja felhasználni arra, hogy a szükséges összegeket előteremtse. Nem gondolnak uccai gyűjtésre, hanem új és eredeti gondolatra jutottak: megkérik a karácsonyi bevásárlásait végző közönséget, hogy vegyen egy-egy szál búzavirágot abban a boltban, ahol bevásárlásait végzi. Tíz fillér az ára egy szál búzavirágnak és ebből 7 fillér tisztán a sokgyermekes anyák segítésére szolgál. A 3 fillér sem vész el azonban, amibe a művirág kerül, mert sokszáz kéznek ad munkát, éppen akkor, amikor télvíz idején arra legjobban rászorultak.” (…) „A bizottság saját költségén 63.000 búzavirágot készíttetett, melyekből 62.000-ret értékesített az anyák javára. A búzavirág-akció behálózta egész Magyarországot és méltó sikert aratott.” Az utolsó fellelhető tudósítás e nemesszívű mozgalom tevékenységéről 1939-ben jelent meg.

 

Aratóasszony. A levágott kévében és a még álló gabonában búzavirágok.

 (KANUTY RUSIECKI FESTMÉNYE, LITVÁNIA, 1844)

 Nemzeti és politikai jelképek

Állítólag amikor Mecklenburgi Lujza porosz királyné Napóleon seregei elől az akkori kelet-poroszországi Memelbe menekült, az úton kocsijának kereke eltörött, és miközben javították, gyermekeit azzal vigasztalta, hogy fejükre búzavirágkoszorút kötött. Feltételezhető, hogy csupán az utókor által kitalált legendáról van szó, de a közkedvelt királyné valóban szerette a természetet, és a vidéki nyári lakhelyükön gyakran szedett búzavirágot és díszítette gyermekei fejét búzavirágkoszorúval. E szép emlékek gyermekkori bevésődésének következményeként fiának, a későbbi I. Vilmos német császárnak a búzavirág nemcsak kedvenc növényévé, hanem személyes jelképévé vált. Ezenfelül Poroszország emblematikus virágává is előlépett, amihez az is hozzájárult, hogy a királyság katonái akkoriban búzavirágkék színű egyenruhában masíroztak.

Lujza királyné menekülés közben búzavirágkoszorút köt fiának fejére

Mint „német virág” a német államok nemzeti egységre való törekvését is szimbolizálta, majd 1871-től, az egyesített Németország ikonjává érett. Csakhamar Ausztriában a nagynémeteknek, akik az osztrák birodalom német tartományait a német birodalomhoz akarták csatolni, a kék búzavirág lett az összetartó jelvényük és gyakran rendeztek búzavirágos tüntetéseket. Siegfried Becker tanulmányában arra is rámutatott, hogy Cseh- és Morvaországban németpárti szövetségek a búzavirág jegyében szintén nagynémet elképzeléseket terjesztettek: búzavirágcsokrokat és -koszorúkat használtak díszként minden rendezvényük alkalmával. A nemzetiszocialista rendszer a búzavirágot mint a „népi hűség” és „a németek földhöz való ragaszkodásának” jelképét is népszerűsítette.

A búzavirág virágtündére

(CICELY MARY BARKER ALKOTÁSA)

1910-ben Németország-szerte búzavirágnapokat tartottak. Így tisztelegtek a – száz évvel azelőtt – fiatalon elhunyt Lujza királynő, valamint az öreg – szintén a mítoszok világába emelt – Vilmos császár emlékének. 1911-ben, a porosz–francia háborút lezáró frankfurti béke 40 éves évfordulója tetézte e ceremónia hangulatát. Ünneplőbe öltözött lányok és asszonyok papírból készült művirág formájában árulták a búzavirágot. A befolyt összeget az egyesítési háború még élő, de addigra már elöregedett, rászoruló veteránjainak segélyezésére fordították. A három soron következő évben megismételt – a békét is méltató – rendezvényeknek a Nagy Háború kitörése vetett véget.

Búzavirágnap Németországban – a rászoruló háborús veteránok megsegítésére

 Hasonlóképpen, mint a Brit Nemzetközösség országaiban a pipacs (lásd A pipacs szimbolikája című cikket a 2018/23. számunkban – a Szerk.), Franciaországban a kék búzavirág (bleuet de France) a háborús hősök és áldozatok jelképe. Csakúgy, mint a pipacs, a búzavirág is tömegesen virított az első világháborús harcmezőkön. A virág nemzeti kötődéséhez az is hozzájárult, hogy az 1915 után besorozott fiatal francia katonákat is búzavirágoknak nevezték az új kékszínű egyenruhájuk miatt. A búzavirágemb-lémát elsőként 1916-ban tűzték ruhára, és először a sebesült katonák rehabilitációjának lett a jelképe, majd csakhamar a Franciaországért elesett hősök nemzeti szimbólumává vált.

Egyre ritkább látvány a búzavirágos vetés

Észtországban a füsti fecskét követve 1968-ban a búzavirág is nemzeti jelképpé avanzsált. Sőt, az észtek számára – a rozsvetésekhez való kötődése révén – a mindennapi kenyerüket is szimbolizálja. Mi több, a búzavirág e balti államban a nemzeti ellenállás szimbóluma is, mert a vörös szovjetidőkben a nemzeti zászló kékjét megtestesítő színe miatt be volt tiltva.

PINKE GYULA

 

Keretes írásunk:

GYÓGYÍR A SZEMRE

„Ti, kis búzavirágok, a simogató kéz vagytok, amely gyógyít, a jó szó vagytok, amely emel, a szeretet vagytok, amely magához ölel, az öröm vagytok, amely kibékít és megpihentet” – írta Balázs Ferenc A Magyar tarló meséje című írásában, 1922-ben. A búzavirágnak nemcsak a látványa gyógyír, hanem – mint Rácz Gábor, A gyógynövények ismerete című könyvéből megtudhatjuk – a virágzatok kék sugárzó virágait drogként (Cyani flos) gyűjtik. Ez utóbbi az antociánok csoportjába tartozó festékek közül főleg cianint tartalmaz. Ma már ritkán használják vizelethajtó teakeverékekben és teaszépítőként. A népi gyógyászatban szemborogatásra, toroköblítésre és étvágyjavításra is alkalmazzák. A drogériákban forgalmazott búzavirágvíz arctisztító, nyugtatja a fáradt, irritált szemet és lehúzza a szem alatti duzzanatokat. Sminklemosók, hidratáló arc- és szemkörnyéki krémek alkotórésze. Méze gyulladáscsökkentő, virágzata ehető.

 (A SZERZŐ FELVÉTELEI)

 

MIKSZÁTH TEMETÉSE

 „Kedden délután divatba jöttek Budapesten a mezei virágok; különösen a pipacs, meg a búzavirág. Ami pipacs meg búzavirág kinyílt a környéken, mind behozták Budapestre. Kellett itt ma minden szál pipacs meg búzavirág. Kellett a halott Mikszáth számára, aki életében a selyemtapintású, kevélyen pirosló pipacsot és a szendén kék búzavirágot vallotta kedvenc virágainak. És került pipacs meg búzavirág mindenhová; az érckoporsóra, a kandeláberek karjaira, a halottas kocsi négy sarkára „csokréta“ formájában. Jaj, de szomorú is volt, hogy igy divatba jött Pesten a pipacs meg a búzavirág!” (Részlet a Pesti Hírlap, 1910 június 1-ji számából.)

2020/01/07

Gyógyszertervezés növények számára

biológia, botanika, növénybiológia, növényélettan, növényi egészség nemzetközi éve

Október 25-én a rangos Science című lap hasábjain jelent meg az a tudományos cikk, melyben új típusú agrokémiai fegyver kifejlesztését jelentették be amerikai és japán kutatók a szárazságstressz elleni küzdelemben. A cikk körüli nagy érdeklődést indokolja, hogy a klímaváltozás egyre gyakrabban és egyre nagyobb termőterületeken okoz hosszabb-rövidebb aszályos időszakokat, miközben az öntözéshez szükséges víz is egyre kevésbé elérhető a mezőgazdaság számára. A szárazságstressz befolyásolja a növények növekedését, virágzását, terméshozamát, így jelentős – a cikk szerzői szerint éves szinten globálisan közel 29 milliárd dolláros – gazdasági károkat okoz és élelmiszerhiányhoz vezethet.

2019/12/04

Hol rengett a föld?

A hét kutatója, földrengés, geofizika, interjú, szeizmológia

Aligha kell bizonygatni, mennyire fontos a földrengések helyének gyors és pontos meghatározása, ez azonban korántsem egyszerű feladat. Bondár István geofizikus neve világszerte ismert ebben a témában, hiszen az ő nevéhez fűződik a helymeghatározásra szolgáló eljárások legjobb változata. Az MTA CSFK Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tudományos tanácsadója évtizedekig dolgozott külföldön, néhány éve tért haza. Vele beszélgettünk pályájáról, kutatásairól, természetesen bemutatva azt is, miért nem olyan egyszerű válaszolni a címben feltett kérdésre.

2019/12/03

Közös tál, közös álláspont

étkezés, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia

Amint már e rovatban is szó volt róla, a lélektan előszeretettel foglalkozik azokkal a személyközi történésekkel, melyek a közös étkezések során zajlanak le, hiszen az ilyen alkalmak fontos társas események. Sokféle módon vizsgálták már az étkezés folyamatát, hatásait – figyelték, ki mit és mennyit eszik –, egy szempont azonban mind ez ideig kevés figyelmet kapott: a tálalás módja. Alapvetően ugyanis kétféleképpen lehet az asztalra tenni az ételt, vagy egy nagy közös tálban, amelyből mindenki vehet magának, vagy pedig személyenként előre kiporciózva, külön tányérokon.

2019/11/21

Pszichológia a palacsintázóban

fordított nevelés, kérés, lélektani lelemények, palacsinta, pszichológia, reaktancia

Hogyan lehet megnövelni annak a valószínűségét, hogy valaki, akit megkérünk egy kisebb szívességre, kötélnek álljon? Erre többféle pszichológiai technika is létezik – többről e rovatban is beszámoltunk a korábbiakban –, és ezek közül némelyik egészen egyszerű. Az egyik lélektani fogás mindössze annyiból áll, hogy az illetőt, akitől szeretnénk valamit, emlékeztetjük, hogy teljesen az ő szabad döntése, hogy teljesíti-e a kérésünket. A módszer hatékonyságát vizsgáló alapkísérletben, melyet 2000-ben végeztek, a kutatók véletlenszerűen járókelőket szólítottak meg az utcán és némi pénzt kértek tőlük. Az esetek egy részében az egyszerű kéréshez hozzátették: „de öntől függ, hogy teljesíti-e a kérést vagy nem”. A rövidebb, egyszerű kérés esetén a megszólítottaknak 10 százaléka adott pénzt, ám ha ez a félmondat is elhangzott, szinte csoda történt: az adakozók aránya 47,5 százalékra ugrott.

2019/11/21

Holdkráterek a leszállóhely körül

Apollo, Hold, holdraszállás, kráter, űrkutatás

2019. július 20-án ünnepli a világ a holdraszállás 50. évfordulóját, melynek során Neil Armstrong és Edwin (Buzz) Aldrin végrehajtotta a történelem első holdsétáját. Azt már kevesebben tudják, hogy egyben ez volt az első alkalom is, amikor egy ember közvetlen közelről, a peremén állva szemlélt meg krátert egy másik égitesten.

2019/11/14

Prima Primissima jelölt a TIT!

Prima Primissima, TIT, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

2019-ben lapunk működtető szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is bekerült a díjra esélyesek közé, Magyar oktatás és köznevelés kategóriában.

2019/09/26

Otthona a holtfa

Az év rovara 2019, biológia, fotó, havasi cincér, rovar, rovartan

A Magyar Rovartani Társaság internetes szavazásán fölényes többséggel nyert a havasi cincér (Rosalia alpina), így ez a faj lett 2019 rovara. Két vetélytársával – a kis Apolló-lepkével és a magyar tarszával – együtt közösségi jelentőségű faj, vagyis szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein.

2019/09/25

Kék fényre optimalizálva

alga, Antarktisz, biológia, Bonney-tó, élettudomány, jég, klorofill

Amikor az élővilág sokféleségét próbáljuk feltérképezni, vagy az aktuális kihalási hullám miatt a biodiverzitás csökkenéséről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a többsejtű élőlényekre, leginkább a gerinces szervezetekre gondolni. Ez nem véletlen, mivel máig sötétben tapogatózunk a többi élőlény, elsősorban a prokarióta és egysejtű eukarióta élőlények diverzitása kapcsán.

2019/09/10

Kérészvédő fénysorompó

Duna, dunavirág, kérész, poláros fény, Tahitótfalu, természetvédelem

Az elmúlt évek óriási rajzásait követően már mind megismerkedhettünk a védett dunavirág (Ephoron virgo) nevével, amely több évtizedes szünet után 2012 óta gyönyörködtet újra tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. A megjelenése miatt fehér kérésznek is nevezett rovar mostani térhódítása azonban nem csak örömet, hanem korábban nem ismert természetvédelmi és közlekedésbiztonsági problémákat is okoz, melyek elhárítására a világon elsőként Tahitótfalunál valósult meg egy műszaki fejlesztés.