Előfizetés a lapra

Zrínyi Miklós korszerűsége

előadás, esemény, konferencia, történelem, Zrínyi Miklós

2014/11/20

Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulója alkalmából (a költő és hadvezér 1664. november 18-án hunyt el vadászbalesetben) az Egri Vár Napjához kapcsolódóan, a Dobó István Vármúzeum szervezésében konferencián idézték fel a XVII. század közepének magyarországi ostromait és hadi eseményeit.

Zrínyi Miklós

A konferencia nyitó előadásában R. Várkonyi Ágnes történész, akadémikus Zrínyi Miklós európai színvonalú gondolkodói életművéből egyebek között a nemzetet jobbító kritikai szemléletet emelte ki. Zrínyi egy levelében, Batthyány Ádám dunántúli főkapitánynak írva a nemzeti önvizsgálat új hangján szólalt meg.  Hangsúlyozta: a török azok ellen megy, akiket legkönnyebben meggyőzhet „és azok mi vagyunk, mert legerőtlenebbek, egyenetlenebbek és rendetlenebbek vagyunk, az neve van inkább országunknak hogysem valósága”. Alig másfél évtizedes politikai pályáján és minden művében egyaránt kemény kritikával illeti kortársait, a  nemeseket, a főurakat,  különösen a vitézlő rendet és a nemesi ifjúságot. Feltűnő, hogy írásaiból hiányzik a régi, de még az újabb szakirodalomban is gyakran abszolutizált önsajnálat. A jobbítás szándéka vezeti.  „Megbocsássatok magyarok, igazat kell mondanom… senki nem néz rendtartást, senki nem kívánja, sőt gyűlöli azt.  Nemcsak ebben vagyunk rendetlenek, de rendetlenek mindenben. Más nemzetek könyveket írnak seregek rendeléséről, mi pedig azokat nevetjük”. Kritikája megdöbbentő: „Csúfsága lettünk a nemzeteknek és magunknak, ellenségünknek penig valahunnan jön reánk, prédájává. Miért? A’ vitézségnek disciplínája meg nem tartásáért, a’ részegségért, a’ tunyaságért, az egymás gyűlöléséért s ezer ilyen vétkünkért.” Ilyen erővel a nemzeti önbírálat majd II. Rákóczi Ferenc és főleg Széchenyi István írásaiban szólal meg. Zrínyi politikai kultúrájának  szerves része  a kendőzetlen, reális önszemlélet. Elodázhatatlan követelmény a megújulás, vagy – ahogyan már Eötvös József is nevezte – a reform megvalósítása: Zrínyi ezt így fogalmazta meg: „Jobbítsuk magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak”.

Az ország reformját teljes összetettségében értelmezte, egységben látva Magyar- és Horvátországot az egész Európával. Államelméleti műveit, írói alkotásait és  hadszervezési  írásait,  programiratát és beszédeit mindvégig ez az átfogó szemlélet jellemzi. Sokszor hivatkozik az elődök tetteire, mert meggyőződése volt, hogy vissza kell adnia a nemességnek történelmi önértéktudatát és az ellátatlansága, fizetetlensége miatt  megalázó helyzetbe jutott végvári katonaságban  önbizalmat  kell ébresztenie. Családja múltját a magyar és a horvát hagyományokkal együtt a kor egyetemes értékrendjében fogalmazta meg. Az Adriai tengernek Syrenaia  könyvét a magyar nemességnek ajánlotta. A kötet címlapja magyar, velencei és horvát közös alkotásnak is tekinthető. A velencei művész, Giacomo Piccini átvette Zrínyi kedvenc könyvének, a velencei írónak, Vittorio Sirinek kortörténeti műve, az Il Mecurio overo historia de’correnti tempi címlapképét. A kompozíciót Zrínyi programjához igazítva horvát művész Georgius Subarich metszette lemezre. A kép a kor szimbólumaival,  sűrítetten fejezi ki Zrínyi programját. A hajó az állam képe, a páncélba öltözött kormányosa, kezében jogarral Zrínyi a katona és az államférfi, aki szerencsésen tart a part felé. A hajó előtt a sellők kezében tartott tárgyak közül a legfontosabb a tükör. Több jelentése közül a mű összefüggésében az okosság, a minden dolgok igaz és biztos ismeretét fejezi ki, ennek révén emlékezünk az elmúltra, rendezzük a jelenbelieket és látjuk előre az eljövendőket – mondta el R. Várkonyi Ágnes.

 Hausner Gábor előadásában a kora újkori hadtudományi könyvállományról adott áttekintést. A XVII. században napvilágot látott hadtudományi munkák 5 százaléka magyarországi mű: a 425 elméleti írásból szám szerint 25. A külföldi vonatkozású írások közül 130 bizonyíthatóan jelen volt a korabeli magyar könyvtárak valamelyikében. Zrínyi Miklós hadi könyvgyűjteménye is komolynak számított, a Savoyai családéval vetekedett. Zrínyi hadtudományi könyvtárában kiemelt szerepet kaptak a hadi építészeti könyvek, főként németalföldi szerzők tollából. A németalföldi földrajzi adottságok ugyanis a kő nélkül, tehát főként föld, fa és víz felhasználásával épített erődöknek kedveztek – éppúgy, mint Zrínyi-Újvárnál, a költő és hadvezér által emelt erőd esetében. Zrínyi tehát személyes tanulmányokkal, tudományos alapossággal készült a török elleni harcokra.

Fegyverbemutató a Dobó-bástyán (GÓZON ÁKOS FELVÉTELE) 

Oláh Tamás a huszárság történetének néhány állomását villantotta fel. A világhírűvé vált magyar fegyvernem mai elnevezése először nem a magyar hadi irodalomban jelenik meg, hanem francia leírásokban, magyarul sokáig inkább „magyar” vagy „horvát” lovasságnak nevezték, s csak a XVIII. századtól válik igazán elterjedtté a könnyűlovasságra a huszárság megnevezés.

 A konferenciához kapcsolódó Egri Vár Napja (ez hagyományosan október 17-e, Eger 1552-es sikertelen török ostromának a vége, a védők diadalának az emléknapja) rendezvényei jó alkalmat kínáltak a nagyközönségnek, hogy a hagyományőrzők bemutatóin korhű formában, használat közben is láthassák a kora újkori ruházatot és fegyverzetet.

GÓZON ÁKOS

2014/46