Előfizetés a lapra

Ulysses Europaeus

Harsányi Nagy Jakab, könyv, könyvtermés, L'Harmattan Kiadó, odüsszeusz, történelemm

2014/01/30

A homéroszi hős Odüsszeusz és a L’Harmattan Kiadó Mik­ro­tör­té­ne­lem sorozatában legújabban megjelent könyv főhőse, Harsányi Nagy Jakab is arra ítéltettek, hogy életük jelentős hányadát folytonos vándorlással, lakóhelyeik változtatásával töltsék. Míg Odüsszeusznak megadatott, hogy visszatérhessen sze­retett otthonába, Ithakába, addig Harsányi Nagy Jakab szülőföldjétől távol, a brandenburgi Berlinben halt meg.

Kérdés ugyanakkor, hogy utóbbi elméjében mennyire élhetett idilli helyként élete későbbi szakaszaiban a Bihar megyei Harsány (a mai Körösnagyharsány). A falvacskát ugyanis valószínűleg már egészen kisgyermekként elhagyta, hogy a váradi kollégium diákja legyen. Várad ifjú korának biztos pontja volt, de nyugat-európai egyetemjárása után oda is csupán néhány évre tért vissza. A könyvből az derül ki, hogy amennyiben Harsányinak volt „saját Ithakája”, az csak Európa lehetett, amelynek minden szegletében kicsit otthon érezte magát.

Harsányiéhoz hasonló „odüsszeia” volt az életrajz megírójának, Kármán Gábornak is az az időszak, amíg a hősére vonatkozó forrásanyagot kutatta: könyvtárak és levéltárak sokaságában fordult meg Nagy-Britanniától Lengyelországig, Svédországtól Romániáig.

A szerző a fordulatokban gazdag életutat úgy tárja olvasója elé, hogy azokban sem hagy kérdéseket, akik mélyebben érdeklődnek a Harsányi által beutazott és lakott helyszínek egykori (mikro)világa és a korszak társadalmi, politikai kontextusa iránt. Harsányi Nagy Jakab életútja elsősorban a szerző hivatali pályájához kapcsolódó források alapján volt rekonstruálható, így az életrajz megírójának szükségszerűen hőse közéleti tevékenységére kellett koncentrálnia figyelmét. Ha Harsányi magánéletéről, jelleméről alig derül ki valami az olvasó számára, az életút úgyis lenyűgöző gazdagságú, melynek fordulatait Kármán Gábor rendkívül plasztikusan tárja az olvasó elé.

Harsányi fiatalon tanult a hollandiai Franeker és Leiden egyetemein, de feltételezhetően Cambridge és Edinburgh padjait is koptatta. Az Erdélyi Fejedelemségbe való visszatérése után a váradi kollégium rektora volt. Később az egyházi pályát elhagyva lépett II. Rákóczi György szolgálatába: a fejedelemség kancelláriájának írnoka lett, majd hét évig szolgált Erdély konstantinápolyi követségén. Ezután egy havasalföldi vajda oldalán teljesített szolgálatot, majd Georghe Ştefan száműzött moldvai vajda titkáraként követte urát Stettinbe (ma Szczecin).

Diplomáciai utakon szintén részt vett: járt Moszkvában és a svéd uralkodó udvarában is. 1667-ben került a brandenburgi választófejedelem, Fri­gyes Vilmos udvarába, ahol az egykorú iratokban „udvari tanácsosként” szerepel.  Itt írta meg az Oszmán Birodalomról szóló munkáját, amelyet kortársai ugyan kevéssé ismertek, de a történészek számára fontos információs tárház arra vonatkozólag, hogy milyen ismeretei voltak a kor emberének a keresztény Európa számára oly nagy veszélyt jelentő, terjeszkedő birodalomról, és hogyan interpretálta erre vonatkozó ismereteit. Harsányi Nagy Jakab halálának pontos időpontja sem ismert, életének fonalát azonban e remek feldolgozásban a ma embere újra felveheti.

(Egy közép-európai odüsszeia a 17. században – Harsányi Nagy Jakab élete. L’Harmattan Kiadó, 2013, Budapest, 210 oldal, 3400 forint)

UGRY BÁLINT

2014/2