Előfizetés a lapra

Tehetségek és tudományok a Múzeumkertben

tudomány

2013/11/06

A Tudományok Hídja elnevezésű
rendezvényt 2011-ben tartották
meg először, akkor a Lánchídon.
A szervezők célja az volt, hogy
látványos kísérletekkel és bemutatókkal
keltsék fel a látogatók,
elsősorban a fiatalok érdeklődését
a műszaki és természettudományok
iránt. Az elnevezésnek szimbolikus
jelentősége is volt. Azt fejezte ki,
hogy áthidalják a tudományos kutatók
és tudományos képzettséggel nem rendelkezők
közti szakadékot, és ízelítőt
nyújtanak a tudományos kultúrából.

A kezdeményezés mögött azonban
nemcsak az ismeretterjesztés állt, hanem
– mint annak idején megfogalmazták
– az innovációs folyamatok beindításához
elengedhetetlen a kreatív, felkészült
kutatók folyamatos utánpótlása. Nem
véletlen tehát, hogy több olyan nagy cég
és vállalat is részt vett, illetve támogatta a
rendezvényt, amelyek számára fontos a
jó tudományos-technikai felkészültséggel
rendelkező munkatárs.

A sikereken felbuzdulva idén a szervezők
európai uniós támogatás segítségével
kiterjesztették a rendezvényt három vidéki
nagy kutatási és felsőoktatási központra
is. Május 1-én Győrben, augusztus 20-án
pedig Debrecenben és Szegeden legalább
akkora sikerrel zárult a program, mint
szeptember 21-én a fővárosban.

Budapesten a Múzeumkert adott
otthont a Tehetségek és Tudományok
Kertjére átkeresztelt egész napos rendezvénynek.
Ezúttal nem „csak” a magyar
vagy magyar vonatkozású eredmények,
fejlesztések bemutatásán volt
a hangsúly. A fiatal tudósok és kutatók
mellett sikeres ifjú vállalkozók, sőt művészek
is színre léptek a nap folyamán.
Munkájukkal jó példát mutattak a céljaikat
most kereső diákok, vagy pályakezdők
számára. Ehhez kapcsolódóan
a TIT Kossuth Klub mellett egyetemek
és főiskolák is megoszthatták a
tehetségek menedzselésében és karrierépítésben
megszerzett tapasztalataikat.
A viszonylag új irányzatok
közül hallhattunk a műszaki pályák
népszerűsítéséről a fiatal lányok körében,
illetve az idősek oktatásáról
mint karrierlehetőségről.

A színpadon folyó előadások, kísérletek
között több, a nagyközönség
számára is izgalmasabb témát érintettek.
Szó volt a Masat-projekt kilátásairól,
a nézők láthattak szemmozgással
vezérelhető robotot, a Mars
kutatásainak aktuális kérdései után
pedig nem csak egy vulkán gyomrába,
hanem az emberi gyomorba is
bepillantást nyerhettek.

Az egyesületek, kutatócsoportok sátrai
között az űrkutatók és a csillagászok
a világűr rejtelmeivel és kutatásának
hazai lehetőségeivel ismertették meg
a közönséget. A környezettudatosság
fontosságára a mérnöki tudományok
képviselői is felhívták a figyelmet. Kicsik
és nagyok különleges buborékokat
fújhattak, tornyot vagy robotot építhettek.
Az interaktív játékokon való
részvétel során a látogatók is bizonyíthatták
tudásukat, tehetségüket, kreativitásukat
és nem mellesleg értékes
tárgyakat vagy kiadványokat nyerhettek.
Mivel estére eléggé lehűlt a levegő,
ezért nem csak a lelkeket melengette
meg a rendezvényt záró sikeres tűztornádó-
kísérlet. Ez egy egyébként különleges
fizikai jelenség nagyon látványos
és nem is veszélytelen illusztrálása. De
– ahogy annak idején Öveges profes.szor
is kifejtette – néha cirkuszi attrakciókat
kell bemutatni ahhoz, hogy az
elvont vagy annak tűnő tudományokat
is megszerettessük a fiatalokkal.

T. Z.

2013/40