Előfizetés a lapra

Szerelmes férfiak

férfiak és nők, lélektan, pszichológia, szerelem, társadalomtudomány

2014/06/10

A nők a férfiakhoz képest könnyebben és gyakrabban fejezik ki érzelmeiket, ezért a közvéleményben az az elképzelés alakult ki, hogy a nők érzelmesebbek, és hajlamosabbak emocionális alapon dönteni, cselekedni. Ebből következik az a nézet, hogy a párkapcsolatokban a nők „a szerelem bolondjai”, akiket az érzelmek hamar elragadnak, így előbb fejezik ki érzéseiket, mint a férfiak.

Az ég szerelmére (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Marissa A. Harrison és Jennifer C. Shortall, a Pennsylvania State University kutatói elhatározták, hogy egy felméréssel teszik próbára ennek a közvélekedésnek az igazságát. Amint a The Journal of Social Psychology című folyóiratban közölt tanulmányukban beszámolnak róla, 171 első- és másodéves egyetemi hallgatóval töltettek ki kérdőíveket szerelmi kapcsolataik érzelmi dinamikájával kapcsolatban. Ez a korosztály nagyon alkalmas az ilyen kutatásra, mert a nagyjából 20 éves diákok életében a szerelem, a párkapcsolatok kialakítása fontos szerepet játszik. A kutatók elsősorban azt kívánták megállapítani, hogy egy kapcsolat kialakulása során a férfiak vagy a nők lesznek-e előbb szerelmesek, és ki mondja ki előbb a bűvös szót: „szeretlek”.

 Amikor általánosságban kellett válaszolni a kérdésekre, a közkeletű sztereotípiát visszahangozva 10 diák közül 9 úgy gondolta, hogy a nők esnek előbb szerelembe, és 10-ből 7-en úgy vélték, hogy egy kapcsolatban a nő mondja ki először, hogy szeretlek. Azonban a diákok saját kapcsolataikról, tényleges tapasztalataikról is beszámoltak, és ezekből az adatokból az derült ki, hogy a közhiedelemnek éppen az ellenkezője igaz: a nőknek több hónapra van szükségük, amíg biztosak lesznek abban, hogy szerelmesek a partnerükbe, a férfiaknak viszont ennél rövidebb idő, néhány hét vagy legfeljebb pár hónap is elég. Emellett háromszor annyi férfi, mint nő állította, hogy legutóbbi kapcsolatában ő volt, aki először előállt a szerelmi vallomással.

 Ráadásul a két nemnek a szerelmet illető felfogása között semmi különbség nem volt, a nők egyáltalán nem voltak „romantikusabbak”. Ezt abból lehetett tudni, hogy a férfiak és nők ugyanolyan arányban fogadták el, illetve utasították el az olyan, a szerelemre vonatkozó romantikus, vagy éppen cinikus állításokat, mint „létezik szerelem első látásra” vagy „a szerelem időpocsékolás”.

 Mindez arra utal, szó sincs róla, hogy a nők érzelmeiktől vezérelve rohannának bele a szerelmi kapcsolatokba, sőt épp ellenkezőleg, óvatosabbak, megfontoltabbak, mint a férfiak, s – legalábbis a párkapcsolatokban – az érzelmeik lassabban öltenek határozott formát. A nőket talán azért tartják érzelemvezéreltebbnek, mert jobban „értenek” az érzelmekhez: a férfiaknál hatékonyabban érzékelik mások lelkiállapotát, könnyebben „olvassák” mások érzéseit. Néhány évvel ezelőtt Olivier Collignon és munkatársai egy kísérlet során huszonhárom nőnek és ugyanennyi férfinak azt a feladatot adták, hogy nagyon rövid videó- és hangfelvételek alapján próbálják megállapítani, hogy a látott-hallott személyek félelmet vagy undort élnek-e át. Az eredmények azt mutatták, hogy a nők lényegesen jobban teljesítettek, mint a férfiak.

 A nők ügyesebben igazodnak el az érzelmek világában, és talán ez is az oka, hogy mindenki őket tartja a párkapcsolatok érzelmi motorjának, noha éppen a férfiak azok, akik egy kapcsolat kezdetén hamarabb szerelmesek lesznek és ezt bátrabban ki is nyilvánítják.

MANNHARDT ANDRÁS

 

2014/22