Előfizetés a lapra

Nagy emberek

lélektani lelemények, pszichológia

2013/12/14

A közgondolkodásban a magasság a hatalom jelképe, és ez a szóhasználatban is megmutatkozik: hatalmasságokról beszélünk, vannak nagy emberek, nagyfőnökök, és voltak „nagyságos” urak. Érdekes, hogy a testmagasság és a hatalom valóban összefügg: kimutatták, hogy a magasabb embereknek nagyobb a fizetésük, mint az alacsonyabbaknak, nagyobb valószínűséggel nyernek el vezetői állásokat.

Két amerikai kutató, Michelle M. Duguid, a Washington University és Jack A. Goncalo, a Cornell University munkatársa szokatlan kérdést tett fel: lehetséges, hogy a magasság és a hatalom viszonyára vonatkozó összefüggés két irányban is utat enged a következtetésnek? Vagyis nemcsak az igaz, hogy a magasabb embert nagyobb hatalommal bírónak gondoljuk, hanem talán az is, hogy a nagyobb hatalom a testmagasság túlbecsülésével jár együtt.

A kutatók több kísérletet is végeztek feltételezésük vizsgálatára; ezekről a Psychological Science című folyóiratban közöltek beszámolót. Az egyik kísérletben 68 húsz év körüli fiatal – 35 nő és 33 férfi – vett részt. Duguid és Goncalo először is mindenkinek pontosan megmérte a magasságát. Azután a kutatók a résztvevők egy részét arra kérték, hogy részletesen írjanak le egy olyan esetet, amikor hatalmuk volt mások felett – ez a feladat a hatalom birtoklásának érzését hozta felszínre a résztvevőkben. A fiatalok egy másik csoportját arra kérték, írjanak egy olyan esetről, amikor alá voltak rendelve valaki másnak – ez a hatalom hiányának érzését állította előtérbe. A többieknek – a kontrollcsoport tagjainak – pedig azt kellett leírniuk, hogy mit csináltak előző nap. Amíg egy-egy résztvevő írt, addig a kísérletvezető egy állítható magasságú póznát úgy igazított be, hogy az pontosan 50,8 centiméterrel (20 hüvelykkel) legyen magasabb, mint a kísérlet alanya. A fogalmazás befejezése után minden résztvevőnek meg kellett becsülnie, hogy a pózna mennyivel magasabb, mint ő maga. Akik a „hatalombirtokos” csoportba tartoztak, úgy tippelték, hogy a pózna 48,5 centivel magasabb náluk, viszont, akik rövid idővel azelőtt saját alárendeltségükkel foglalkoztak, a póznát önmaguknál 64 centiméterrel magasabbnak látták. Vagyis, aki hatalmasnak, erősnek érezte magát, az túlbecsülte a saját testmagasságát, az alárendeltség gondolata viszont az érzékelt testmagasság csökkenését idézte elő.


Egy másik kísérletben, amelyben 98 fiatal – 43 nő és 55 férfi – vett részt, ugyanezzel az emlékeket felidéző módszerrel hozták felszínre a hatalom birtoklásának vagy hiányának élményét. Ezután pedig azt mondták a résztvevőknek, hogy egy videójátékot fognak játszani, s ehhez választaniuk kell egy figurát, ami majd őket jelképezi a játékban. A kísérlet alanyai 7 méretből választhatták ki azt az „avatart”, amelyik a legjobban jelképezi őket. Akik kevéssel azelőtt a hatalom birtoklásáról írtak fogalmazást, sokkal nagyobb, átlagosan 5,16-os fokozatú figurát éreztek megfelelőnek önmaguk megjelenítésére, mint az „alárendelt” csoport tagjai, akik átlagosan 4,14-es méretű babát választottak.


A feltételezés tehát beigazolódott: ha úgy érezzük, hatalom birtokosai vagyunk, nagyot növünk a saját szemünkben is.


Mannhardt András

2013/48