Előfizetés a lapra

M. S. mester története?

festészet, fikció, könyv, könyvtermés, Noran Libro Kiadó, regény

2014/01/30

Egyszerre könnyű és egyszerre nehéz feladat egy olyan, ötszáz évvel ezelőtt élt festőről regényt írni, akinek az életéről szinte semmi biztosat nem tudunk és az életművéből is mindössze hat vagy hét képet ismerünk. Még a nevét is csak találgatják a művészettörténészek az egyik képén látható MS monogram alapján.

Amiben megegyeznek a kutatók, az mindössze annyi, hogy a neki tulajdonított képek a selmecbányai Szent Katalin-templom oltárához készült sorozat darabjai és a XVI. század elején készültek (az egyik képen, az MS monogram mellett szerepel az 1506-os évszám). A stílusjegyek alapján hat kép szerzőségét nem vitatják, a hetedikről feltételezik, hogy ugyannak a festőnek az alkotása. A kutatók szerint volt egy nyolcadik kép is az oltáron, de ennek nyoma veszett.

Ez az alaphelyzet tág teret enged az írói képzeletnek és ezzel él is a könyv szerzője, Horváth Péter: hihetetlen kalandokban és fordulatokban gazdag életet ad főszereplőjének. Mindjárt a könyv elején megismerkedünk Sebastian „föstővel” – de aztán néhány oldal múlva eltűnik előlünk, hogy jó kétszáz oldallal később találkozzunk vele újra. Mit tehetünk? Fogadjuk meg a könyv egyik szereplőjének tanácsát: „Nem tartozik a fősodorhoz … Most mégis ideillesztem … Ha nem érdekel, bátran lapozz tovább a könyvben … tetszésedre használd a könyveket. Ha egynémely részletet megunnál, ne szégyelljed magad. Az olvasás öröm … Tetszésed szerént járhatsz-kelhetsz a lapok közt, előresietvén vagy éppen visszaugorva”. Ha jobban érdekel minket Sebastian festő kitalált élete, mint a selmeci városatyák kisszerű gáncsoskodásai vagy az egyházfik erkölcstelen élete, akkor a könyv olvasása közben jusson eszünkbe néhányszor ez a jó tanács.

A többi oldalán azután egy olyan festővel ismerkedhetünk meg, aki kalandos úton Selmecbányáról eljut egyebek között Velencébe, Firenzébe, Rómába, vagyis az akkori művészeti élet központjaiba is. A kor nagy művészei közül kerülnek ki mesterei és barátai. Megismerkedik Dürerrel, akinek tíz éven át segédje lesz Nürnbergben, majd az ő ajánlásával kerül vissza Selmecbányára, hogy meg­fesse élete főművét, a Szent Katalin-templom oltárképeit.

Ebből, a több mint ötszáz oldalas „középkori kalandregényből” képet kapunk a kor erkölcséről és erkölcstelenségéről, hatalmasok és hatalmaskodók praktikáiról. Olvashatunk nem éppen szent életű papokról és szerzetesekről, és ha már egy festő élete a könyv fő témája, kapunk egy kevés festészetelméletet és műelemzést is.

Olvassák el Horváth Péter A képíró című könyvét, és döntse el ki-ki maga, hogy sikerült-e az írónak ez az egyszerre nehéz és egyszerre könnyű feladat megoldása.

(A képíró. 2013, Noran Libro Kiadó, Budapest, 524 oldal, 3990 forint)

NÉMETH JÁNOS

2014/2