Előfizetés a lapra

Irodalom a köz javára

Dessewffy József, irodalom, könyv, könyvtermés, Ráció Kiadó, társadalom, történelem

2014/05/13

A nagy XIX. századi tudósok, gondolkodók közül Herman Ottó, Brassai Sámuel, Ponori Thewrewk Emil világosan érvelő, gyakran máig helyesnek mutatkozó álláspontot képviselő személyeknek mutatkoznak. Ám ahogy megyünk vissza az időben, egyre több ellentmondásos egyéniséggel, zavarba ejtő nézettel találkozhatunk. A XIX. század második felében Teleki Sándor hívta fel a figyelmet bizonyos embertípusok korszerűtlenné válására. (Teleki nemcsak Petőfivel, Kossuthtal és Bemmel állt kapcsolatban, de Victor Hugónak és Garibaldinak is barátja volt.)

Gróf Dessewffy József (1771–1843) a földbirtokosoknak még el nem dzsentrisedő, érzelemmel telített, teljes életet élő típusát képviselte: katonatiszt, hivatalnok, politikus és tudós volt, Széchenyi Istvánnal, Horváth Jánossal és Bajza Józseffel vitázott, Kazinczy Ferenccel barátkozott, az MTA alapító tagja volt. Küzdött a magyar nyelv hivatalos érvényre juttatásáért, a szólás- és vallásszabadságért. Széchenyinek azonban konzervatív ellenfele volt, Horváth Jánossal pedig maradiságban igyekezték egymást felülmúlni.

 A Dessewffy életművét bemutató Vaderna Gábor az ELTE oktatója, irodalomtörténetünk nagy ígérete, aki e kimagasló egyéniség ellentmondásait az érzékeny embertípus XIX. századi hanyatlásával és bukásával magyarázza. Monográfiája az életmű bemutatásával azt a társadalomtörténeti folyamatot is feleleveníti, ahogy a XIX. század főúri, majd polgári nyilvánosságának intézményei, gyakorlatai formálódtak. Dessewffy kora nagy vitázója volt: részt vett a Kisfaludy Sándorról, Csokonai Vitéz Mihályról, a sajtószabadságról és a Hitelről való nevezetes polémiákban, s a Conversations-lexikoni pörben is. Alapos filozófiai felkészültséggel igyekezte kora minden fontosabb eseményét, pályatársai műveit kommentálni.

 Üde intermezzo Dessewffy tulajdon költészetének értékelése, melyet Vaderna Gábor a Szegény Jóska, mit vétettél? fejezetcím alatt végez el. Dessewffy ügyes, a barokk hagyományokhoz kapcsolható alkalmi verseket szerzett ugyan, de minden igyekezete ellenére önálló verseskötetét nem tudta megjelentetni. E sikertelenség azonban az utókornak imponáló lehet: a költő egyébiránt a magyar kultúra, irodalom bőkezű mecénása volt.

(Élet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében. 2013. Ráció Kiadó, 455 oldal, 3125 forint)

KICSI SÁNDOR ANDRÁS

2014/17