Előfizetés a lapra

Így ünnepeltük - a negyedszázadot

75 év, 75-ös törzasztal, Élet és Tudomány, évforduló, jubileum, törzsasztal

2021/01/07

Az idén 75 éves Élet és Tudomány fél évszázaddal ezelőtti szerkesztősége természetesen nem mulasztotta el, hogy megemlékezzen az akkori 25. lap-születésnapunkról. 1971-es évfolyamunk 50. számában – nagy gonddal és sok képpel – összeszedték, melyek voltak az akkori évfordulóhoz vezető főbb állomások.

A mai nagyszülői generáció még mindig nosztalgiával emlegeti a kis alakú, barna-fehér nyomtatású ÉT-t – úgy látszik, lehetett ebben a formátumban valami egyedi és különleges, mert 50 évvel ezelőtti szerkesztő-elődeink is ezzel az identitás-meghatározó küllemmel kezdték összefoglalásukat, leszögezve, hogy a legelső számtól kezdve változatlan a lap külalakja. (Szó ami szó: a bevált formákhoz ma is szívesen ragaszkodunk, hiszen immár tizenöt éve mi is legfeljebb csak ráncfelvarrásokat tartunk szükségesnek tipográfiánkban, így is őrizzük a tradícióinkat.)

Amire azonban valószínűleg már csak kevesen emlékeznek: 1950-1952 között egyszerre két ÉT kiadás jelent meg hétről hétre: egy „üzemi” és egy „falusi” változat. Az előbbinek a címlapján kalapács, az utóbbién egy sarló szerepelt. Szerencsére aztán 1953-ban, már az akkori minimális politikai enyhülés eltüntette e munkásmozgalmi jelképeket a borítóról.

Abban az évben más fontos változás is feltűnt a lapban, egészen pontosan az 1953-as évfolyam 737. oldalán: ekkor jelent meg az első bölcsészettudományi cikk, addig ugyanis kizárólag műszaki, agrár- és természettudományi írásokat közölt hetilapunk. A változtatásra a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 250. évfordulója szolgáltatott alkalmat. II. Rákóczi Ferenc Mányoki Ádám által festett portréja – persze még csak a barna ötven árnyalatában – ki is került a címlapra. Hogy ez milyen horderejű újítás lehetett, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy azon a héten csupán a megjelenés dátumát, az évfolyamot, a lapszámot, s a 80 filléres árat felejtették le a borítóról…

De visszatérve a fél évszázaddal ezelőtti 25. szülinapra: érdemes átböngészni, milyen újítások megjelenését tartotta említésre méltónak az akkori szerkesztőség. Az 1948-as Évkönyvet, a következő esztendei saját kiadású kisenciklopédiát, majd 1956 karácsonyától az Élet és Tudomány Kalendáriumát – amely bő három évtizedre állandó kiadvánnyá vált –, aztán A tudomány világa 1957-es megszületését (máig egyik legnépszerűbb rovatunk!), s persze az akkor virágkorát élő televízió műsorát ismertető, s ezáltal a lap kelendőségét bizonnyal növelő rádió- és tévémellékletet.

A korabeli összefoglaló kitér az első frivolnak is tekinthető fenti címlapunkra, nem felejtve el fel-idézni, hogy hány férfi hívta fel az akkori szerkesztőséget, érdeklődve „ki ez a nő, és hol lehetne vele megismerkedni…”

Gózon Ákos

2020/1