Előfizetés a lapra

Használható tankönyvként, de olvasható regényként is

könyv, könyvtermés, természettudomány, történelem

2013/12/20

Ez a méretében is nagyformátumú könyv a Források (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003) és a Kísérletező ember (Kairosz, 2006) című kötetek folytatása. A sorozat – Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténetének példáját követve – a természettudományokat a kezdetektől napjainkig a korok gondolkodásába ágyazva mutatja be.

A Megőrzött idő a természetnek föltett kérdések és a megtalált válaszok titkait vizsgálja, és ezzel legalább annyit elárul a természetről, mint az azt kutatók gondolkodásmódjáról. A sokféle, néhol egymásnak feszülő elmélet a könyvet olvasva nem ejt zavarba, ellenkezőleg: árnyalt, gazdag képet rajzol a világról.

A szerzők – Bánkúti Zsuzsanna, Both Mária, Csorba F. László és Horányi Gábor – a tudományt az európai kultúra alakítójaként mutatják be, hiszen ezek a kölcsönhatások túlmutatnak a természettudományok határain. „Kultúránk, benne a tudományok története az értelmet kereső vagy tagadó ihletett vagy elvetélt próbálkozások sokasága, a sámándobok rajzaitól a katedrálisok támpillérrendszerén és Kepler bolygótörvényein át saját értelmünk gépi utánzásáig és Gaia modern mítoszáig” – írják a szerzők a könyv útmutató előszavában.

Nyilván nem véletlen, hogy a fejezetek mottói kivétel nélkül az Ember tragédiájából vett idézetek. Madách képei nem egyszerűen illusztrációk, hanem egy-egy gondolatkör megvilágító erejű összefoglalásai, mint például a londoni szín bevezetője a termodinamika vagy az ökológiai kölcsönhatások érzékeny arányait szemléltető egér–vércse–macska–bélféreg kapcsolata az Ökológia (Együttélés) fejezet elején.

Az első nagyobb fejezetben – Történelem és filozófia – a „fejlődés” fogalmának filozófiai hátterét ismerhetjük meg, beleértve magukat a természettudományokat is. A második és harmadik fejezet – A megszelídített véletlen, A rész és az Egész – a fizika világába kalauzol minket. Az egykoron oszthatatlannak gondolt atom fölépítését vizsgálók a „sokaság”, a véletlen és a valószínűségek világába jutottak, megmutatva a modern kémia fizikai hátterét is. A genetikával és az életciklusokkal foglalkozó fejezetek újdonsága, hogy az öröklést az egyedi életút kibontakozásaként, történeteként mutatja be.

A könyvben nem csak időben utazhatunk, de a lépték is változik. Az evolúciós fejezetekben összekapcsolódik az eddig külön futó két szál: a valószínűség és a történetiség gondolata. „A sokaság az ismétlődések szinte végtelen lehetőségét kínálja, a történetiség mindent egyszeriként lát. A modern tudomány e két látásmód összekapcsolására tett kísérlet. Sikere vagy kudarca közvetlenül hat boldogulásunkra, hiszen próbálkozásaink sokaságából áll össze egyszeri jövőnk” – írják az előszóban.

A biológiai evolúció gondolata, elméletei mellett megismerhetjük a geológiai evolúció lépéseit, magyar nyelven először olvashatunk a földtan és az ökológia történeti kibontakozásáról a többi természettudománnyal való kölcsönhatásukban. A Csillagfejlődés című fejezettel zárul a „térbeli időutazás”. Messzi világokba kalandozunk, fényévnyi távolságokat próbálunk megismerni és megérteni. Elgondolkodhatunk a tér és idő összefüggésein, majd – visszatérve a hétköznapokba – az élet történetének kulcslépéseit követhetjük nyomon és kapcsolhatjuk össze a jelen legégetőbb problémáival. Így kapunk választ arra, hogy miért fontos a múlt ismerete jövőnk szempontjából.

Különösen elgondolkodtatók a zárófejezet által fölvetett problémák: a káoszelmélet, az intelligencia, az egészség és a természettel való összhang kérdése. „Korunk a környezetet, testi és szellemi egészségünket próbára tevő válság állapota. A krízis átbillenési pontot jelent, annak fölismerését, hogy jelenlegi életmódunk már rövid távon sem tartható fenn. Bölcsességet és történeti tudást igényel az értékes hagyományok és az önpusztító szokások közti különbségtétel. A nyugati természettudomány már megmutatta erejét: hatékonyságát. Személyes döntéseinken is múlik, hogy ezt az erőt milyen célra használjuk fel” – írják a szerzők az előszóban.

Összességében olyan művet tarthatunk kezünkben, amely tudományágak sokaságát elsősorban azok összefüggései révén teszi számunkra elérhetővé.  Geográfusként és szociológusként egyaránt nagyon fontosnak tartom a tudományos ismeretterjesztés mesterfokon történő művelését, s ez a könyv ilyen. A sokszor érthetetlennek és nehéznek tartott természettudomány emberközelbe kerül. Nemcsak a kiválóan megírt szövegek, hanem a remek (bár sajnos csak fekete-fehér) ábrák és képek segítségével is.

A könyv olvasható tankönyvként, tanári segédkönyvként, ismeretterjesztő kézikönyvként, de láthatunk benne utalásokkal átszőtt regényt is, melynek főhőse a gondolkodó, értelmet kereső ember. A szerzők arra törekedtek, hogy az egymással sokszor szembenálló vagy egymást kiegészítő nézeteket, elméleteket elfogulatlanul ismertessék, az Olvasóra bízva a mérlegelés izgalmas feladatát.

(A megőrzött idő. Természet-Tudmány-Történet III.; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012, 520 oldal, 7591 forint)

IZSÁK ÉVA

2013/49