Előfizetés a lapra

Germánia

Führer, Kossuth Kiadó, regény, történelem

2014/04/07

Az 1950-as években járunk. Csak nemrég ért véget a második világháború, amely a Führer győzelmével zárult, s ez átrajzolta Európa és a világ térképét. Nagyjából így indul G. L. Thompson gondolatjátéka arról, mi lett volna, ha…

 A Germánia, az új világ fővárosa című regény különös lehetőségeket villant fel. Persze diktatúrákban mindenki attól boldog, amit a média sugall, és amit a hatóságok megengednek. Zárt világ zárt gondolkodású emberei. Ebben a világban a holokausztról mit sem tudnak, de mindig akadnak tanúk, akik – miként a regényből is kiderül – váratlan bonyodalmakat okoznak.

 Ugyanakkor a külső világ is megváltozott, a csatlós országok, köztük Magyarország is, játssza a rá kiosztott szerepet, de ebben a Németország uralta világban fontos szerepet kap a Szovjetunió is, amely ugyan veszített erejéből, de ott áll mögötte még mindig egy hatalmas ázsiai terület. Angliával is számolni kell, s létezik egy zsidó állam is egy szigeten, amelynek vezetőivel szintén tárgyalnak.

 Thompson azonban a világ országait éppen csak felvillantja, s nem mutatja be Németország mindennapi embereit sem, nem tudjuk meg azt sem, miként élik hétköznapjaikat, akad-e hely benne művészetnek és tudománynak.

 A regény középpontjában valójában szinte kizárólag a hatalom kérdése áll: a győztes Führer betegeskedő öregember, már csak egy ikon, a kérdés az, ki fogja uralni a háború utáni világot. A háttérben dúlnak a hatalmi harcok, meghökkentő, ismerős nevek bukkannak fel különös környezetben, de lényegében egyetlen ember mozgatja a szálakat. Hogy kicsoda, az csak a történet legvégén derül ki, s valóban meglepetéssel szolgál.

(Germánia, az új világ fővárosa. 2012. Kossuth Kiadó, 313 oldal, 2600 forint)

- J -

 

2014/11