Előfizetés a lapra
788
2017/10/16

Áttétes problémák

A hét kutatója, áttét, interjú, orvosbiológia, rák, tumor

Amikor egy emlődaganat áttétet ad, az „új” tumorsejtek már nem egyeznek meg az elsődleges daganat sejtjeivel, az emlődaganatos betegekből származó tumorminták elemzéséből pedig kiderült, hogy minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól – mondja Székely Borbála az Országos Onkológiai Intézet onkológus rezidense. Az emlődaganatok témakörével már az egyetemi évei alatt kapcsolatba kerülő fiatal orovosnak a gyógyítás és a kutatás egyszerre lett a szenvedélye.

787
2017/10/16

Ökológiai folyamatok térben és időben

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, szukcesszió

A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten lévő székházában májusban előadóülést tartottak két fiatal tudományterület, a természetvédelmi biológia és a restaurációs ökológia friss fejleményeiről és nemzetközi trendjeiről. A rendezvény után az egyik szervezővel, Tóthmérész Bélával beszélgettem a kutatásairól. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének tanszékvezető professzora, az MTA és a DE közös Biodiverzitás Kutatócsoportjának vezetője a rendszerváltás idején neves nyugati kutatóközpontokban dolgozott, ahol még az angol királynővel is találkozott.

780
2017/10/04

Beporzás kontra növényvédelem

A hét kutatója, beporzás, interjú, méh, mezőgazdaság, növényvédelem, ökológia

Évek óta folyik a vita, hogy a növényvédő szerek közé tartozó neonikotinoidok milyen hatással vannak a haszonnövényeinket beporzó, így rendkívül fontos házi és vad méhfajokra. Jelenleg ezen vegyszerek használatára részleges tilalom vonatkozik az Európai Unióban; az engedélyezésről szóló tagállami szavazás legkésőbb ősszel várható. Június 30-án a nagy tekintélyű Science című lapban jelent meg egy cikk ezen vegyületek méhekre gyakorolt hatásáról. A kutatásban Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének docense is részt vett.

777
2017/10/03

A NAP első sugara

A hét kutatója, agy, interjú, Nemzeti Agykutatási Program, orvosbiológia, tumor

A tüdődaganatok – függően a szövettani altípusuktól – az esetek 30–50 százalékában adnak agyi áttétet. Sokszor ez okozza az első tünetet vagy panaszt, ami a beteget orvoshoz viszi – mondja Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) Tumorbiológiai Osztályának főorvosa, aki a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) B-alprogramja keretében működő Agymetasztázis Kutatócsoporttal vizsgálja a tüdőrákos betegek agyi áttéteit.

773
2017/10/03

Az árulkodó hang

hang, hűség, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy amikor meglátott valakit, akinek addig csak a hangját ismerte – például korábban csak telefonon beszélt vele vagy a rádióban hallotta –, meglepődött az illető külsején. Önmagában ez is jelzi, hogy pusztán a beszédhangjuk alapján kialakul bennünk egy kép az emberekről. Noha ezek az elképzelések soha nem teljesen pontosak, azért egyáltalán nem véletlenszerűek. A beszéd sok mindent elárul az emberről – mégpedig a szavak értelmétől teljesen függetlenül is! Az természetes, hogy a beszédhangból következtetni tudunk egy személy nemére és korára, az viszont már meglepőbb, hogy viszonylag sikeresen meg lehet tippelni, melyik rasszhoz tartozik, milyen magas és mennyi a súlya, milyen a testfelépítése, sőt milyen a társadalmi helyzete. Kimutatták, hogy a hang vonzereje összefügg a test és az arc szimmetriájával is.

768
2017/10/03

Az óriásvírusok titkos élete

biológia, DNS, élet, RNS, vírus

A vírusokat mindig is az élő és az élettelen határterületére helyezte a tudomány. Határozott bekategorizálás mindezidáig nem történt, már csak azért sem, mert magának az életnek sincs jól körülírt, pontos definíciója. Érvek és ellenérvek sokasága hangzott már el a vírusok élő mivoltával kapcsolatban, de ezek egyelőre úgy tűnik, kioltják egymást, hiszen határozott álláspont továbbra sincs.

762
2017/09/21

Szemrevaló ételek

étel, lélektani lelemények, pszichológia

Nemrég tették közzé az Obesity Update 2017 című jelentést, melyben az OECD harmincöt tagországának lakosságát vizsgálták a túlsúlyosság szempontjából. Az eredmények meghökkentőek, a felnőtteknek több mint a fele, a gyerekeknek pedig közel egyhatoda túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Ráadásul a túlsúlyosak aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő, és várhatóan ez a tendencia folytatódni is fog.

750
2017/09/04

Dühítő statisztikák

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, statisztika, társadalomtudomány

A világon mindenütt nagy a különbség a társadalom legszegényebb és leggazdagabb tagjai között; egy 2016-os statisztika szerint a világ szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd embernek együttvéve sem volt akkora vagyona, mint a 85 leggazdagabbnak. Az olló ráadásul sok országban egyre nyílik. Mindez nemcsak gazdasági, hanem lélektani szempontból is fontos, mert az emberek lelki közérzetét, érzelmeit, sőt a cselekvéseit is nagymértékben meghatározza az, hogy milyen anyagi helyzetben vannak. Ráadásul a boldogságot, lelki békét nem csak az befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló anyagiak milyen életmódot tesznek lehetővé.

744
2017/08/25

Elkerülhető mellékhatások?

A hét kutatója, interjú, kémia, kemoterápia, orvosbiológia, peptidkémia, tumor

A kemoterápiás kezelések jelenleg sajnos a gyorsan osztódó, de egészséges sejteket is komolyan károsítják, ezért lépnek fel olyan mellékhatások, mint a hajhullás, hányás, hányinger és az immunrendszer állapotának általános leromlása. A jövőben ezt úgy lehetne kiküszöbölni, hogy a tumorellenes hatású szerves kismolekulákat kizárólag a daganatsejtek belsejébe juttatjuk be – mondja Mező Gábor, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója, az MTA doktora.

741
2017/08/21

A tumorsejtek átvágják az agy védőgátját

A hét kutatója, agy, Ifjúsági Díj, interjú, orvosbiológia, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, tumor

Az Erdélyben született Fazakas Csilla érettségi után biológia-geológia szakos diplomát szerzett a Babes-Bolyai Egyetemen, majd Kolozsvárott három éven át középiskolás diákokat oktatott. A mesterfokozat megszerzése után, 2007-ben, sikeresen pályázott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) nemzetközi kutatóképző kurzusára. A Szegeden letelepedett kutató az SZBK biofizikai intézetében bekapcsolódott a Krizbai István vezette vér-agy gát élettanát és kórélettanát vizsgáló csoport munkájába: csaknem tíz éve az agyi áttétképzés sajátosságaival foglalkozik. Az MTA fiatal kutatók számára kiírt pályázatára benyújtott munkájával az idén elnyerte az Akadémia Ifjúsági Díját.

739
2017/08/21

Őssejtekkel a daganatok ellen?

A hét kutatója, biológia, interjú, leukémia, orvosbiológia, őssejt

A csontvelő az emberi test fő vérképző szerve. Hibás működése esetén kevés lesz a véráramban a „hasznos” fehérvérsejt, viszont funkció nélküli daganatos sejtek szaporodnak fel – ezt nevezzük leukémiának. Német Katalin, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója azt vizsgálja, hogy egy bizonyos őssejttípus hogyan befolyásolja a daganatos sejtek szaporodását speciális szövettenyészetekben.

2017/08/21

A fogyasztás üzenete

fogyasztás, kiközösítés, közösség, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, vásárlás

Képzeljük el, hogy a gyanútlan egyetemisták – egy lélektani kísérlet résztvevői – egyesével érkeznek a laboratóriumba. A kutatók mindenkinek azt mondják, egy hallgatótársukkal kell majd együttműködniük, de előbb meg kell ismerniük egymást, mégpedig videóüzeneteken keresztül. A kísérleti alanynak lejátszanak egy háromperces videót, melyen leendő partnere beszél arról, hogy milyen szakmai célokat szeretne elérni a jövőben, és mi a hobbija.

735
2017/08/17

Egy tálból cseresznyézünk

bizalom, étel, étkezés, lélektani lelemények, pszichológia

Az étkezés eredendően közösségszervező, társas esemény: az ember jobban szereti, ha nem magányosan, hanem másokkal együtt fogyaszthatja el az ételt. Ám nemcsak az étkezéseknek, hanem maguknak az ételeknek is van összetartó erejük! Léteznek nemzeti ételek, sőt egyes vidékekre jellemző fogások, melyeket a valamilyen szempontból egy csoportba tartozók ismernek és többnyire szeretnek, míg a „kívülállók” talán még a nevét sem hallották. A hasonló ételek fogyasztásának szimbolikus jelentőségét mutatja az is, hogy egyes vallások híveinek együvé tartozása abban is megnyilvánul, hogy bizonyos ételeket mindannyian elutasítanak. De a mindennapokban is magától értetődő az ételválasztás szerepe: ha azt látjuk, hogy valaki ugyanazt eszi, mint mi, feltételezhetjük, hogy hasonló az ízlésünk, és ez máris közös, sőt piros pont lehet, ha esetleg kapcsolatba lépünk egymással.

717
2017/04/26

Hányféleképpen lehet hazudni?

hazugság, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A címben feltett kérdés nem egészen pontos, hiszen a hazugságokat sokféle szempont szerint, különféle kategóriákba lehet sorolni. Ám ha az információ felhasználásának szempontjából vizsgáljuk a kérdést, a lélektani kutatások eddig a hazugságoknak mindössze két fajtájával foglalkoztak behatóbban: a valótlan közléssel és az elhallgatással. Egyértelmű, hogy mit értünk valótlan közlésen: valaki olyasmit állít, ami nem igaz. Az elhallgatás lényege pedig az, hogy az ember szándékosan nem közöl valamely lényeges információt, mégpedig kifejezetten azzal a szándékkal, hogy beszélgetőpartnere ne ismerje meg a valós helyzetet.

716
2017/04/26

A legótól a sebészrobotokig

A hét kutatója, interjú, orvosi, robot, sebészet, sebészrobot

Az orvosi robotika a világ minden részén a vezető témák közé tartozik. Hazánkban az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) a robotikai kutatások fellegvára. Takács Árpád, a BARK doktorjelöltje és munkatársa korábban a BME mechatronika, majd gépészeti modellezés szakon szerzett diplomát. Itt találkozott először időkésleltetett rendszerekkel. Tanulmányait a távsebészet, illetve a sebészeszközök és a szövet kölcsönhatásának kutatásában hasznosítja. Arról beszélgettünk, milyen tudományos és gyakorlati alkalmazásai vannak, de még inkább lesznek ezeknek a vizsgálatoknak.

710
2017/02/27

Hány wattos a fény az alagút végén?

fény, lélektani lelemények, pszichológia, remény, társadalom

A nyelvben nem ritkaság, hogy a remény és a fény összekapcsolódik, hiszen beszélünk reménysugárról, és arról is, hogy valaki sötéten látja a jövőt. Lehetséges volna, hogy az elvont érzelem és a fizikai fényerősség között csakugyan tapasztalható összefüggés?

709
2017/02/27

Miniatűr csillagok a gerincvelőben

A hét kutatója, asztrocita, idegrendszer, interjú, orvosbiológia, sejt

A fájdalomérzetet kiváltó ingerületek a gerincvelőn keresztül érik el az agyat, majd az idegrendszernek a fájdalmat kiváltó ingerek elkerülésére vonatkozó parancsait is a gerincvelő juttatja vissza a szervekhez. Mára kiderült, hogy a fájdalom-ingerületek idegi feldolgozásában az idegsejtek mellett a csillag alakú asztrociták is fontos szerepet játszanak. Antal Miklós, a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanára azt vizsgálja, hogy ezek a nagyon apró, így speciális vizsgálati módszereket igénylő sejtek hogyan vesznek részt a fájdalomérzet kialakulásában.

693
2017/01/11

Denevérkutatók versenyben

biológia, denevér, emlős, Kitaibel, Magyar Természettudományi Múzeum, ökológia, taxonómia, vírus

A Magyar Természettudományi Múzeum hagyományosan a délkelet-ázsiai denevérfauna kutatásának élvonalába tartozik. 2015-től kezdve négy évig kutatásaikat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram is támogatja, így lehetőség nyílt a vizsgálatok kiterjesztésére, az eredmények közlésének intenzívebbé válására. A program két eleme a denevérek rendszertani kutatása, illetve a denevérekben található nagyszámú vírus diverzitásának felmérése. Cikkünkben egy kis ízelítőt adunk a denevértaxonómiai kutatások elmúlt években elért eredményeiről.

683
2016/12/21

A zene hatalma

erő, hatalom, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, zene

Mindenki tapasztalta már, hogy a zene képes érzelmeket ébreszteni a lelkünkben – bár arról, hogy ezt pontosan hogyan teszi, még nem sokat tudunk. Kevésbé nyilvánvaló azonban, hogy a zene nemcsak érzelmeket kelthet bennünk, hanem más módon is áthangolhatja lelkiállapotunkat: Dennis Y. Hsu és munkatársai például azt feltételezték, hogy bizonyos muzsikák képesek előtérbe hozni a hatalom, az erő gondolatkörét. Ennek a hipotézisnek az igazolására a kutatók – amint arról a Social Psychological and Personality Science című folyóiratban beszámoltak – egész kísérletsorozatot végeztek

678
2016/12/21

Hamvában is hasznos

biológia, élettudomány, erdő, erdőkezelés, fa, gomba, holtfa, korhadás, ökológia

Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre más fajok számára. Az idős és beteg fákkal kapcsolatban is le kell győznünk azt a téves emberközpontú felfogást, hogy jelenlétük alapvetően káros.

672
2016/12/21

Segítünk, ahol tudunk?

helyszín, környezetvédelem, lélektan, lélektani lelemények, luxusüzlet, pszichológia, segítség

Hol tudunk segíteni? Nos, ez nemcsak a megoldandó feladattól és saját képességeinktől, lehetőségeinktől függ – a „Hol?” kérdés szó szerint, a térbeli elhelyezkedésre vonatkoztatva is értelmezhető. Furcsán hangzik, de vannak olyan helyek, ahol segítőkészségünk megnő, másutt viszont mintha nehezünkre esne, hogy segítsünk embertársainknak. Ebben azonban semmi misztikus nincsen, egyszerűen az a jól ismert lélektani jelenség érezteti a hatását, melynek lényege, hogy a környezet hatással van az ember viselkedésére. Különböző helyeken más a viselkedésünk – mintha kicsit megváltozna az egyéniségünk attól függően, hogy éppen milyen környezet vesz körül bennünket.

671
2016/12/21

A sztyepprégió időkapszulái

A hét kutatója, interjú, kunhalom, ökológia, sztyepp

Az Alföld nevezetességei azon halmok, amelyeket a köznyelvben kunhalomként emlegetnek, bár nemcsak kunok, hanem más pusztai népek vezetői is építtettek ilyeneket. Különleges természetvédelmi jelentőségükről Deák Balázzsal, a Debreceni Egyetemen működő MTA–DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársát kérdeztük.

669
2016/12/14

Libanon hatlábúinak nyomában

biológia, bogár, cincér, expedíció, libanon, Magyar Természettudományi Múzeum, ökológia, rovar

A bejrúti repülőtér biztonsági emberei a bőröndök kinyitásakor értetlenül néznek. Ez meg mi? – kérdezik tört angolsággal a több kilós, fával töltött, átlátszó zacskókat bökdösve. Cincérlárvákkal fertőzött csüdfűágak – felelem, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Némi magyarázkodás és a kihozatali engedélyek ellenőrzése után már haladhatunk is tovább Budapest felé, és végre megnyugszom, nem fölöslegesen dolgoztunk két héten át az értékes gallyakért.

652
2016/10/06

Egy kirekesztett bennszülött

biológia, botanika, endemikus, növény, ökológia, üröm

A Kárpátok ölelésében, ebben a jól lehatárolt medencében azt gondolhatnánk, hogy hazánk mai területe növényföldrajzi szempontból egységes, holott a peremeken elér hozzánk a Nyugat-balkáni, az Alpesi és a Kárpáti Flóra­tartomány is. A Pannóniai Flórat­artomány viszont néhol jelentősen túlnyúlik mai országhatárunkon. Észak­nyugat felé például egészen Csehországig, míg délkeleten a Belgrád közelében fekvő Deliblátig húzódik. Bár a pannóniai bennszülött növények többsége hazánkban is megtalálható, akad olyan is, amely csak külhonban lelhető fel.

2016/09/28

Szeretni vagy segíteni?

lélektani lelemények, póló, pszichológia, segítség, szeretet, vásárlás

Franciaországban egy bretagne-i egyetem pszichológuskutatói előszeretettel végeznek terepkísérleteket városukban, a legkülönbözőbb helyszíneken. Ezek a kísérletek, melyek közül többről már ebben a rovatban is beszámoltunk, egyszerűek, mindennapi jelenségeket vizsgálnak, és éppen ezért nagyon sok ember mindennapi életét érintik.