Előfizetés a lapra
762
2017/09/21

Szemrevaló ételek

étel, lélektani lelemények, pszichológia

Nemrég tették közzé az Obesity Update 2017 című jelentést, melyben az OECD harmincöt tagországának lakosságát vizsgálták a túlsúlyosság szempontjából. Az eredmények meghökkentőek, a felnőtteknek több mint a fele, a gyerekeknek pedig közel egyhatoda túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Ráadásul a túlsúlyosak aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő, és várhatóan ez a tendencia folytatódni is fog.

750
2017/09/04

Dühítő statisztikák

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, statisztika, társadalomtudomány

A világon mindenütt nagy a különbség a társadalom legszegényebb és leggazdagabb tagjai között; egy 2016-os statisztika szerint a világ szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd embernek együttvéve sem volt akkora vagyona, mint a 85 leggazdagabbnak. Az olló ráadásul sok országban egyre nyílik. Mindez nemcsak gazdasági, hanem lélektani szempontból is fontos, mert az emberek lelki közérzetét, érzelmeit, sőt a cselekvéseit is nagymértékben meghatározza az, hogy milyen anyagi helyzetben vannak. Ráadásul a boldogságot, lelki békét nem csak az befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló anyagiak milyen életmódot tesznek lehetővé.

744
2017/08/25

Elkerülhető mellékhatások?

A hét kutatója, interjú, kémia, kemoterápia, orvosbiológia, peptidkémia, tumor

A kemoterápiás kezelések jelenleg sajnos a gyorsan osztódó, de egészséges sejteket is komolyan károsítják, ezért lépnek fel olyan mellékhatások, mint a hajhullás, hányás, hányinger és az immunrendszer állapotának általános leromlása. A jövőben ezt úgy lehetne kiküszöbölni, hogy a tumorellenes hatású szerves kismolekulákat kizárólag a daganatsejtek belsejébe juttatjuk be – mondja Mező Gábor, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója, az MTA doktora.

741
2017/08/21

A tumorsejtek átvágják az agy védőgátját

A hét kutatója, agy, Ifjúsági Díj, interjú, orvosbiológia, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, tumor

Az Erdélyben született Fazakas Csilla érettségi után biológia-geológia szakos diplomát szerzett a Babes-Bolyai Egyetemen, majd Kolozsvárott három éven át középiskolás diákokat oktatott. A mesterfokozat megszerzése után, 2007-ben, sikeresen pályázott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) nemzetközi kutatóképző kurzusára. A Szegeden letelepedett kutató az SZBK biofizikai intézetében bekapcsolódott a Krizbai István vezette vér-agy gát élettanát és kórélettanát vizsgáló csoport munkájába: csaknem tíz éve az agyi áttétképzés sajátosságaival foglalkozik. Az MTA fiatal kutatók számára kiírt pályázatára benyújtott munkájával az idén elnyerte az Akadémia Ifjúsági Díját.

739
2017/08/21

Őssejtekkel a daganatok ellen?

A hét kutatója, biológia, interjú, leukémia, orvosbiológia, őssejt

A csontvelő az emberi test fő vérképző szerve. Hibás működése esetén kevés lesz a véráramban a „hasznos” fehérvérsejt, viszont funkció nélküli daganatos sejtek szaporodnak fel – ezt nevezzük leukémiának. Német Katalin, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója azt vizsgálja, hogy egy bizonyos őssejttípus hogyan befolyásolja a daganatos sejtek szaporodását speciális szövettenyészetekben.

2017/08/21

A fogyasztás üzenete

fogyasztás, kiközösítés, közösség, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, vásárlás

Képzeljük el, hogy a gyanútlan egyetemisták – egy lélektani kísérlet résztvevői – egyesével érkeznek a laboratóriumba. A kutatók mindenkinek azt mondják, egy hallgatótársukkal kell majd együttműködniük, de előbb meg kell ismerniük egymást, mégpedig videóüzeneteken keresztül. A kísérleti alanynak lejátszanak egy háromperces videót, melyen leendő partnere beszél arról, hogy milyen szakmai célokat szeretne elérni a jövőben, és mi a hobbija.

735
2017/08/17

Egy tálból cseresznyézünk

bizalom, étel, étkezés, lélektani lelemények, pszichológia

Az étkezés eredendően közösségszervező, társas esemény: az ember jobban szereti, ha nem magányosan, hanem másokkal együtt fogyaszthatja el az ételt. Ám nemcsak az étkezéseknek, hanem maguknak az ételeknek is van összetartó erejük! Léteznek nemzeti ételek, sőt egyes vidékekre jellemző fogások, melyeket a valamilyen szempontból egy csoportba tartozók ismernek és többnyire szeretnek, míg a „kívülállók” talán még a nevét sem hallották. A hasonló ételek fogyasztásának szimbolikus jelentőségét mutatja az is, hogy egyes vallások híveinek együvé tartozása abban is megnyilvánul, hogy bizonyos ételeket mindannyian elutasítanak. De a mindennapokban is magától értetődő az ételválasztás szerepe: ha azt látjuk, hogy valaki ugyanazt eszi, mint mi, feltételezhetjük, hogy hasonló az ízlésünk, és ez máris közös, sőt piros pont lehet, ha esetleg kapcsolatba lépünk egymással.

717
2017/04/26

Hányféleképpen lehet hazudni?

hazugság, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A címben feltett kérdés nem egészen pontos, hiszen a hazugságokat sokféle szempont szerint, különféle kategóriákba lehet sorolni. Ám ha az információ felhasználásának szempontjából vizsgáljuk a kérdést, a lélektani kutatások eddig a hazugságoknak mindössze két fajtájával foglalkoztak behatóbban: a valótlan közléssel és az elhallgatással. Egyértelmű, hogy mit értünk valótlan közlésen: valaki olyasmit állít, ami nem igaz. Az elhallgatás lényege pedig az, hogy az ember szándékosan nem közöl valamely lényeges információt, mégpedig kifejezetten azzal a szándékkal, hogy beszélgetőpartnere ne ismerje meg a valós helyzetet.

716
2017/04/26

A legótól a sebészrobotokig

A hét kutatója, interjú, orvosi, robot, sebészet, sebészrobot

Az orvosi robotika a világ minden részén a vezető témák közé tartozik. Hazánkban az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) a robotikai kutatások fellegvára. Takács Árpád, a BARK doktorjelöltje és munkatársa korábban a BME mechatronika, majd gépészeti modellezés szakon szerzett diplomát. Itt találkozott először időkésleltetett rendszerekkel. Tanulmányait a távsebészet, illetve a sebészeszközök és a szövet kölcsönhatásának kutatásában hasznosítja. Arról beszélgettünk, milyen tudományos és gyakorlati alkalmazásai vannak, de még inkább lesznek ezeknek a vizsgálatoknak.

710
2017/02/27

Hány wattos a fény az alagút végén?

fény, lélektani lelemények, pszichológia, remény, társadalom

A nyelvben nem ritkaság, hogy a remény és a fény összekapcsolódik, hiszen beszélünk reménysugárról, és arról is, hogy valaki sötéten látja a jövőt. Lehetséges volna, hogy az elvont érzelem és a fizikai fényerősség között csakugyan tapasztalható összefüggés?

709
2017/02/27

Miniatűr csillagok a gerincvelőben

A hét kutatója, asztrocita, idegrendszer, interjú, orvosbiológia, sejt

A fájdalomérzetet kiváltó ingerületek a gerincvelőn keresztül érik el az agyat, majd az idegrendszernek a fájdalmat kiváltó ingerek elkerülésére vonatkozó parancsait is a gerincvelő juttatja vissza a szervekhez. Mára kiderült, hogy a fájdalom-ingerületek idegi feldolgozásában az idegsejtek mellett a csillag alakú asztrociták is fontos szerepet játszanak. Antal Miklós, a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanára azt vizsgálja, hogy ezek a nagyon apró, így speciális vizsgálati módszereket igénylő sejtek hogyan vesznek részt a fájdalomérzet kialakulásában.

693
2017/01/11

Denevérkutatók versenyben

biológia, denevér, emlős, Kitaibel, Magyar Természettudományi Múzeum, ökológia, taxonómia, vírus

A Magyar Természettudományi Múzeum hagyományosan a délkelet-ázsiai denevérfauna kutatásának élvonalába tartozik. 2015-től kezdve négy évig kutatásaikat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram is támogatja, így lehetőség nyílt a vizsgálatok kiterjesztésére, az eredmények közlésének intenzívebbé válására. A program két eleme a denevérek rendszertani kutatása, illetve a denevérekben található nagyszámú vírus diverzitásának felmérése. Cikkünkben egy kis ízelítőt adunk a denevértaxonómiai kutatások elmúlt években elért eredményeiről.

683
2016/12/21

A zene hatalma

erő, hatalom, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, zene

Mindenki tapasztalta már, hogy a zene képes érzelmeket ébreszteni a lelkünkben – bár arról, hogy ezt pontosan hogyan teszi, még nem sokat tudunk. Kevésbé nyilvánvaló azonban, hogy a zene nemcsak érzelmeket kelthet bennünk, hanem más módon is áthangolhatja lelkiállapotunkat: Dennis Y. Hsu és munkatársai például azt feltételezték, hogy bizonyos muzsikák képesek előtérbe hozni a hatalom, az erő gondolatkörét. Ennek a hipotézisnek az igazolására a kutatók – amint arról a Social Psychological and Personality Science című folyóiratban beszámoltak – egész kísérletsorozatot végeztek

678
2016/12/21

Hamvában is hasznos

biológia, élettudomány, erdő, erdőkezelés, fa, gomba, holtfa, korhadás, ökológia

Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre más fajok számára. Az idős és beteg fákkal kapcsolatban is le kell győznünk azt a téves emberközpontú felfogást, hogy jelenlétük alapvetően káros.

672
2016/12/21

Segítünk, ahol tudunk?

helyszín, környezetvédelem, lélektan, lélektani lelemények, luxusüzlet, pszichológia, segítség

Hol tudunk segíteni? Nos, ez nemcsak a megoldandó feladattól és saját képességeinktől, lehetőségeinktől függ – a „Hol?” kérdés szó szerint, a térbeli elhelyezkedésre vonatkoztatva is értelmezhető. Furcsán hangzik, de vannak olyan helyek, ahol segítőkészségünk megnő, másutt viszont mintha nehezünkre esne, hogy segítsünk embertársainknak. Ebben azonban semmi misztikus nincsen, egyszerűen az a jól ismert lélektani jelenség érezteti a hatását, melynek lényege, hogy a környezet hatással van az ember viselkedésére. Különböző helyeken más a viselkedésünk – mintha kicsit megváltozna az egyéniségünk attól függően, hogy éppen milyen környezet vesz körül bennünket.

671
2016/12/21

A sztyepprégió időkapszulái

A hét kutatója, interjú, kunhalom, ökológia, sztyepp

Az Alföld nevezetességei azon halmok, amelyeket a köznyelvben kunhalomként emlegetnek, bár nemcsak kunok, hanem más pusztai népek vezetői is építtettek ilyeneket. Különleges természetvédelmi jelentőségükről Deák Balázzsal, a Debreceni Egyetemen működő MTA–DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársát kérdeztük.

669
2016/12/14

Libanon hatlábúinak nyomában

biológia, bogár, cincér, expedíció, libanon, Magyar Természettudományi Múzeum, ökológia, rovar

A bejrúti repülőtér biztonsági emberei a bőröndök kinyitásakor értetlenül néznek. Ez meg mi? – kérdezik tört angolsággal a több kilós, fával töltött, átlátszó zacskókat bökdösve. Cincérlárvákkal fertőzött csüdfűágak – felelem, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Némi magyarázkodás és a kihozatali engedélyek ellenőrzése után már haladhatunk is tovább Budapest felé, és végre megnyugszom, nem fölöslegesen dolgoztunk két héten át az értékes gallyakért.

652
2016/10/06

Egy kirekesztett bennszülött

biológia, botanika, endemikus, növény, ökológia, üröm

A Kárpátok ölelésében, ebben a jól lehatárolt medencében azt gondolhatnánk, hogy hazánk mai területe növényföldrajzi szempontból egységes, holott a peremeken elér hozzánk a Nyugat-balkáni, az Alpesi és a Kárpáti Flóra­tartomány is. A Pannóniai Flórat­artomány viszont néhol jelentősen túlnyúlik mai országhatárunkon. Észak­nyugat felé például egészen Csehországig, míg délkeleten a Belgrád közelében fekvő Deliblátig húzódik. Bár a pannóniai bennszülött növények többsége hazánkban is megtalálható, akad olyan is, amely csak külhonban lelhető fel.

2016/09/28

Szeretni vagy segíteni?

lélektani lelemények, póló, pszichológia, segítség, szeretet, vásárlás

Franciaországban egy bretagne-i egyetem pszichológuskutatói előszeretettel végeznek terepkísérleteket városukban, a legkülönbözőbb helyszíneken. Ezek a kísérletek, melyek közül többről már ebben a rovatban is beszámoltunk, egyszerűek, mindennapi jelenségeket vizsgálnak, és éppen ezért nagyon sok ember mindennapi életét érintik.

645
2016/09/21

Szavak és tettek

környezetvédelem, lélektan, lélektani lelemények, nejlonzacskó, pszichológia

A szinte minden élelmiszerboltban megtalálható, ingyenes, egyszer használatos műanyag zacskók óriási ökológiai fenyegetést jelentenek: a becslések szerint ezekből a zacskókból csak Európában évente nyolcmilliárd darab szennyezi a környezetet. Magyarország – többek között Lengyelországgal, Prtugáliával és Szlovákiával együtt – a legnagyobb nejlonzacskó-fogyasztók közé tartozik, fejenként több mint négyszázötvenet használunk el évente. Ez több mint kétszerese az európai átlagnak, nem is beszélve arról, hogy a finnek mindössze fejenként négy műanyag zacskót használnak el évente.

640
2016/09/15

Szépek előnyben

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, szépség, társadalom

Az ember nem egyszerűen társas lény, hanem együttműködő lény. Az élet szinte minden területén összehangoljuk a tevékenységünket másokéval, és az összmunkára való képesség rendkívüli mértékben megnövelte fajunk sikerességét. A kooperáció módját rugalmasan tudjuk alakítani a különféle helyzeteknek, céloknak és az együttműködő partnerek tulajdonságainak megfelelően. Azonban bármennyire változatosak legyenek is az együttműködés formái, mindig van egy állandó elemük: a bizalom. Az embernek bíznia kell abban, hogy partnerei, akikkel együtt tevékenykedik, nem fogják becsapni őt, és az együttműködő hozzáállást hasonlóval viszonozzák majd. Ezért a kölcsönösség minden emberi közösségben fontos érték, amit a társadalmi normák támogatnak.

638
2016/09/09

Az arzén reneszánsza

arzén, egészség, gyógyszer, izotóp, kémia, méreg, orvosi, radioaktivitás

Mengyelejev periódusos rendszerének 33-as rendszámú eleme kétes hírnévnek örvend. Az arzénről legtöbbünknek a mérgező anyag jut először eszébe, viszont az kevésbé köztudott, hogy régóta alkalmazzák gyógyszerként. Így jogosan tehetjük fel a kérdést, lényegében melyik táborba sorolhatjuk az iménti kémiai elemet és annak radioaktív izotópjait?

634
2016/09/08

Pacsirták és baglyok az iskolában

bagoly, iskola, koránkelés, lélektani lelemények, pacsirta, pszichológia, társadalom

Közismert jelenség – bár az okát valójában senki sem tudja –, hogy léteznek reggeli és esti típusú emberek. A reggeli típusok, a „pacsirták” szeretnek korán kelni és korán lefeküdni, nekik fizikai, szellemi vonatkozásban, sőt a társas kapcsolatokat illetően is a reggel a legjobb időszakuk. Az esti típusúak a „baglyok”, akiknek a korai kelés nehézséget okoz, ám a nap során egyre inkább felélénkülnek, ezért szeretnek későbben lefeküdni, hiszen ők este a legaktívabbak, leghatékonyabbak.

2016/08/24

Kiapadt tetterő

lélektan, pszichológia, stressz, társadalomtudomány, természet

Köztudott, hogy környezetünk hatással van lelkiállapotunkra, és ha erről esik szó, alighanem mindenkinek először a zsúfolt városi környezet és a szabad természet ellentéte jut az eszébe. Ez nem is csoda, hiszen valószínűleg mindannyian saját tapasztalatból tudjuk, hogy a természetben az ember általában életerősebbnek érzi magát, mint a szobában.

620
2016/07/19

Videojátékkal a térlátásért

3D, A hét kutatója, interjú, Leonar3Do, orvosbiológia, számítástechnika, tompalátás

A szem a legfontosabb érzékszervünk, de a látást – mint szinte minden mást is – az agyunk irányítja. Bankó Éva agykutató, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának munkatársa elsősorban a tompalátást vizsgálja. A Bolyai Kutatási Ösztöndíjas szakember eredményei alapján olyan 3D-s videojátékot fejlesztettek ki, amellyel nem csak a térlátást, hanem a figyelemi és más kognitív funkciókat is lehet javítani.