Előfizetés a lapra
684
2017/01/05

Kincsvadászat óriás távcsövekkel

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, fizika, interjú, spektrum, űrteleszkóp

A mesében a kincs a szivárvány végén van. A csillagászok számára is a színkép jelenti a kincset, hiszen szinte minden fontos információt az égitestek spektrumából tudnak kiolvasni: távolságot, sebességet, összetételt, kort. Ehhez azonban olyan eszközökre van szükség, amelyek a leghalványabb objektumok fényét is színeire tudják bontani. Ilyen műszereket készít Fűrész Gábor csillagász, a Massachusetts Institute of Technology munkatársa, aki a világ legnagyobb jelenlegi és készülő földi, illetve űrteleszkópjaira épít berendezéseket.

677
2016/12/21

Bolygók és örvények

asztrofizika, bolygókeletkezés, exobolygó, OTKA, örvény, űrkutatás

Napjaink egyik legizgalmasabb témája az exobolygó-kutatás. Már több mint 3000 ilyen égitestet találtak, keletkezésük azonban még nem teljesen ismert. Regály Zsolt az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa a korábbi elméletek tanulságai alapján az örvénykeltette bolygókeletkezési modellt tartja lehetséges megoldásnak. Az OTKA támogatásával ennek az elméletnek a részleteit dolgozza ki. Kutatómunkáját az MTA támogatásával létrehozott 3D Numerikus Asztrofizika Labor keretein belül végzi.

668
2016/12/14

Légyszemmel a csillagokra

A hét kutatója, csillagászat, interjú, kamera, légyszem-optika, Piszkéstető

Az MTA CSFK Konkoly Obszervatóriumában egy olyan, 19 kamerából álló, teljesen automatikusan működő távcsőrendszer létrehozásán dolgoznak, amely az egész égboltról egyszerre készíthet jó felbontású képeket akár néhány perces időközönként. A világon egyedülálló fejlesztés a Lendület program keretében valósul meg. A légyszem-optika atyjával Pál András fizikussal beszélgettünk a különleges berendezés tudományos jelentőségéről és a kutatás új lehetőségeiről.

664
2016/12/14

Nagy kérdések kis csillagokról

asztrofizika, barna törpe, bolygó, csillag, csillagászat, Kepler, MTA CSFK

A kis tömegű csillagok is okozhatnak nagy fejtörést a csillagászok számára. Vida Krisztián, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa olyan kérdésekre keresi a választ, hogy ezek belső szerkezete, forgása, mágneses tere és felszíni jelenségei miként függnek össze egymással, és miért térnek el az olyan, átlagosnak mondható csillagoktól, mint például a mi Napunk. A Bolyai-ösztöndíjas kutatóval az előbbi problémák mellett a barna törpékről is beszélgettünk, melyek átmenetet képeznek a bolygók és csillagok között, és néha olyan jelenségeket mutatnak, amelyet nem várunk tőlük.

661
2016/10/19

Az élet lehetősége az exoholdakon

A hét kutatója, csillagászat, exohold, fizika, interjú, OTKA, űrkutatás

A földön kívüli élet kutatása mindenkit izgat, az exobolygók felfedezése pedig még inkább felcsigázta az érdeklődést. Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas beszélgetést folytattunk a földön kívüli élet kutatásának lehetőségeiről és határairól.

628
2016/08/24

Összehasonlító planetológia a Föld bolygóért

A hét kutatója, Bay Zoltán-díj, bolygó, csillagászat, interjú, Naprendszer, planetológia

A hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés a Bay Zoltán-díj, melyet az űrhajózás napján, április 12-én ad át az űrkutatást felügyelő miniszter. Idén Illés Erzsébet csillagász vehette át a kitüntetést közel hat évtizednyi munkásságáért. Az MTA CSFK Konkoly Obszervatórium nyugalmazott tudományos főmunkatársa szput­nyik­meg­fi­gye­lé­se­k­kel kezdte a pályáját, jelenleg főként összehasonlító bolygókutatással foglalkozik, ami rendkívül széleskörű háttérismeretet igényel.

621
2016/07/19

Fekete lyukak hattyúdala

A hét kutatója, asztrofizika, fekete lyuk, interjú, Lendület program, univerzum

Werner Norbert, szlovákiai születésű magyar anyanyelvű kutató, eddig a neves amerikai Stanford Egyetemen és Japánban dolgozott. Most az Akadémia Lendület programja Magyarországra csábította: az ELTE-n fog nemsokára munkacsoportot alapítani. Nagyrészt röntgensugárzást fényképező űrtávcsövekkel tanulmányozza a világűr magas energiájú folyamatait. Mielőtt az anyag beleesik a fekete lyukakba, hattyúdalként jeteket lövell ki, amelyeket aztán röntgentávcsővel lehet megfigyelni.

604
2016/06/16

Mire jó néhány pixel a Naprendszer határáról?

A hét kutatója, csillagászat, interjú, Kepler, Naprendszer, Nereida, OTKA, űrtávcső

Több mint négymilliárd kilométerre van tőlünk, és csak néhány száz kilométer átmérőjű a Neptunusz holdja, a Nereida, így nem csoda, hogy mindössze néhány pixelt foglal el még a legjobb űrtávcsövek felvételein is. Az MTA CSFK Csillagászati Intézetében működő magyar Kepler-csoport tagjainak nemzetközi szinten is jelentős eredményei szerint mégis fontos információkkal szolgálhat ez az égitest a Naprendszer születését követő időszakról. A részletekről Molnár László csillagásszal, az intézet tudományos munkatársával beszélgettünk.

567
2016/03/23

Az exobolygóktól az exolényekig

A hét kutatója, csillagászat, exobolygó, interjú, Kepler

A Naprendszeren kívüli bolygók keresése sokak fantáziáját megmozgatja. Legutóbb a Hattyú csillagképben található KIC 8462852 jelű csillag szabálytalan fényváltozása kapcsán felröppentek olyan hírek is, hogy idegen civilizáció okozhatja az eddig ismeretlen jelenséget. Szabó Róbert az MTA CSFK Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársát, a magyar Kepler-csoport alapítóját arról kérdeztük, hol tartanak ma a kutatások, vajon eljuthatunk-e az exobolygóktól exolények felfedezéséig?

527
2015/12/17

A fedési kettőscsillagok reneszánsza

A hét kutatója, Bajai Obszervatórium, csillagászat, interjú, kettőscsillag

A fedési kettős és többszörös csillagrendszerek korábban nem tartoztak a legdivatosabb kutatási területek közé. Érdekes módon egy sokkal népszerűbb téma, az exobolygók keresése indította el a kutatások új forradalmát. Ezen objektumok segítségével az égbolt tudományának alapjait lehet megerősíteni, hiszen minden eddiginél pontosabban lehet meghatározni a csillagok szerkezetét, tömegét és más fontos paramétereit. Borkovits Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának munkatársa csoportjával részt vesz ezekben a kutatásokban, munkájukat az OTKA is támogatja.

521
2015/12/01

ALMÁ-val a csillagok körül

A hét kutatója, ALMA, csillagászat, esa, interjú

Az ALMA 54 darab 12 méter átmérőjű és 12 darab 7 méter átmérőjű mozgatható antennából álló rádiótávcső-rendszer a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méter magasságban. A legnagyobb földi rádióteleszkóppal sok egyéb mellett megfigyelhetők lesznek a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének részletei. Ebben a munkában vesz részt az MTA Lendület programja jóvoltából Kóspál Ágnes csillagász (MTA CSFK Csillagászati Intézet), aki nemrég vehette át a L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért díját.

514
2015/11/16

Gigantikus gammagyűrű az égbolton

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, gamma, gammagyűrű, gammakitörés, interjú, OTKA

A világegyetem legnagyobb méretű szabályos alakzatát fedezte fel nemrégiben Balázs Lajos tudományos tanácsadó (MTA CSFK) és az általa vezetett kutatócsoport. A kilenc gammakitörésből (GRB) álló gyűrű látszó átmérője 36 fok az égen, ami 72-szerese a teliholdénak. Valódi mérete 5 milliárd fényév, és 7 milliárd fényévre van tőlünk. A gammafelvillanások önmagukban is rendkívüli jelenségek, hiszen másodpercek alatt annyi energiát sugároznak ki, mint amennyit Napunk 5 milliárd éves működése során összesen. Az OTKA által is támogatott kutatásokról a csoport vezetőjével beszélgettünk.

496
2015/10/21

Miről mesélnek a galaxismagok?

A hét kutatója, blazár, csillagászat, fekete lyuk, interjú, jet, kvazár, OTKA, rádiótávcső

Miről mesélnek a galaxismagok? Kevés olyan egzotikus égi objektum van, amely annyira izgatná az érdeklődők fantáziáját, mint a fekete lyukak és a kvazárok. Ilyen égitesteket vizsgál Gabányi Krisztina csillagász a FÖMI penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium munkacsoportjában. Az OTKA által támogatott programban a kutatók kontinenseken átívelő nagy bázisvonalú rádiótávcső-rendszerekkel is dolgoznak. Ezekkel jóval nagyobb felbontás érhető el, mint optikai tartományban, így sokkal kisebb részleteket lehet megfigyelni egy-egy forrásban, nem is beszélve arról, hogy sok esetben látható fényben nem is lehetne megpillantani őket.

465
2015/07/24

A csillagok zenéjétől a csillagoségbolt-parkokig

A fény nemzetközi éve, Bükk, csillagászat, csillagoségbolt-park, fényszennyezés, Hortobágy, interjú, Zselic

A Fény Nemzetközi Évében nem lehet nem beszélni a csillagászok egyik legnagyobb ellenségéről, a fényszennyezésről. De azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban két csillagoségbolt-park is található, ami világviszonylatban is jelentős eredmény. Kolláth Zoltán csillagász, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának egyetemi tanára nélkül ezek aligha jöttek volna létre. Vele beszélgettünk a részletekről.

304
2014/09/17

Interjú Szalai Tamással

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, interjú, szupernóva

A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem csak e különleges események részleteit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a pusztuló csillagok hogyan segíthetik más csillagok születését.

215
2014/05/13

Gömbhalmazok kincsei

asztrofizika, csillagászat, gömbhalmaz, interjú, spektrum

Fantasztikus látványt nyújtanak a gömbhalmazok távcsövön keresztül: szikrázó gyémántként ragyognak a bársonyfekete égbolton. Több tízezer csillagot is tartalmazhatnak ezek a csillagtársulások, így valódi kincset rejtenek a tudósok számára: a galaxisok kialakulásának ma még kevéssé ismert részleteire adhatnak választ. Mészáros Szabolcs jelenleg az USA-ban, az Indiana Egyetemen vizsgálja a gömbhalmazok kémiai összetételét. Vele beszélgettünk arról, hogyan tudunk következtetni csillagaik színképéből a gömbhalmazok, sőt az egész Tejútrendszer történetére.

205
2014/05/10

A szupernóvák a vérünkben vannak

A hét kutatója, csillagászat, interjú, OTKA

Sokat köszönhetünk a szupernóváknak, sőt azt is mondhatnánk, a vérünkben vannak. A sokszoros naptömegű csillagok ugyanis életük végén óriási robbanásban szórják szét anyaguk nagy részét. Ekkor jönnek létre az olyan magasabb rendszámú elemek, mint például a vas, ami a vérünkben van. A Naprendszer keletkezését is egy ilyen robbanás lökéshulláma indította el. A szupernóvák kutatása a csillagászat egyik legfontosabb területe, hiszen a galaxisok távolságát és extrém fizikai folyamatok működését is meg lehet ismerni a segítségükkel. Vinkó Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi docensével beszélgettünk a részletekről.

191
2014/04/22

Élő Világegyetem?

csillagászat, filozófia, könyv, könyvtermés, Titokfejtő Lap- és Könyvkiadó

Ahol Grandpierre Atilla munkájával, elméleteivel találkozik az ember, ott egyben biztos lehet: közhelyes gondolatokkal nem kell untatnia magát. A csillagász – és utóbb már filozófus – szerzőtől szinte megszoktuk, hogy meghökkent és vitára ösztönöz minden könyvével vagy cikkével. Gondolatmenete vitát gerjesztő jellegét szerkesztőként is volt szerencsém tapasztalni. Magyar nyelven ismeretterjesztő cikk formájában ugyanis először az Élet és Tudományban jelent meg elképzelése a Nap élő organizmusként történő bemutatásáról. S e címlapon is kiemelt írása nyomán se szeri se száma nem volt a szerkesztőségünkbe érkező hozzászólásoknak, polémiáknak, egyetértő vagy éppen élesen bíráló megjegyzéseknek.

169
2014/03/24

Csillagok Napfényben

csillagászat, interjú, Nap, OTKA

Az éjszakai égen látható csillagok még a legnagyobb távcsöveken keresztül is pontszerűek, így felszíni folyamataikat csak közvetett módon tudjuk vizsgálni. Szerencsére a legközelebbi csillag, a Nap részletesen tanulmányozható. Az itt szerzett ismereteket más csillagoknál is felhasználhatjuk, különösen igaz ez a napfoltokra és a hozzájuk kapcsolódó napaktivitási jelenségekre. A téma jelentőségét mutatja, hogy 2014 februárjától az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában OTKA támogatással kutatási program indul. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban a pályázat vezető kutatójával, Kővári Zsolttal, az intézmény főmunkatársával beszélgettünk a részletekről.

141
2014/02/17

Nagypontosságú standard kozmológiai méterrúd

asztrofizika, csillagászat, kozmológia

A Sloan Digitális Égboltfelmérés harmadik szakaszának (SDSS III) keretében működő Barion Oszcillációk Spektroszkópiai Felmérése (BOSS) projekt kutatóinak sikerült minden korábbi csúcsot túlszárnyalva 1 százalékos pontossággal meghatározni nagyon távoli, tőlünk több mint 6 milliárd fényévre levő galaxisok távolságát. Az óriási adathalmaz elemzésével meghatározott új standard kozmológiai méterrúd a kutatók reményei szerint segithet a Világegyetem egy idő óta tartó gyorsuló tágulását okozó, ám eddig ismeretlen természetű sötét energia rejtélyének megoldásában.

138
2014/02/13

Egymilliárd csillag nyomában

A hét kutatója, csillagászat, fizika, interjú, OTKA

Az Európai Űrügynökség egy hónapja, december 19-én elindított asztrometriai űrszondája, a Gaia öt év alatt egymilliárd csillag pozícióját fogja megmérni rendkívüli pontossággal. Erre azért van szükség, mert a csillagok fizikai tulajdonságainak megismeréséhez pontos távolságukat kell először megállapítani. A projektben az MTA CSFK Konkoly Intézet munkacsoportja is részt vesz. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban vezetőjükkel, Szabados László csillagásszal beszélgettünk a részletekről.

101
2014/01/09

Hogyan fagyott meg a Hale-Bopp magja?

csillagászat, Hale-Bopp, OTKA, pályázat, üstökös

A bolygókeletkezésre vonatkozó elméletek egyik izgalmas feltevése szerint várható, hogy a fiatal naprendszerekben akár milliós létszámban találunk óriás üstökösöket. Ezek a feltételezett jeges égitestek 50 kilométernél nagyobb átmérőjűek, összetevőik között megtaláljuk a primitív szerves anyagokat is, emellett pedig központi csillaguk körül keringve a bolygótestek között nagy mennyiségű víz vagy légköralkotó komponensek (például nitrogén) szállítására képesek.

91
2013/12/16

Hogyan termékenyült meg fémekkel a Világegyetem?

asztrofizika, csillagászat, szupernóva

A Világegyetemben ma jelenlévő fémek (a csillagászatban ez a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek összességét jelenti) az Univerzum fejlődésének egy korai (10–12 milliárd évvel ezelőtti) időszakában jöttek létre, és viharos gyorsasággal szétoszolva szinte egyenletes sűrűséggel töltötték ki az intergalaktikus teret, amelyből később a nagy galaxisok és galaxishalmazok létrejöttek. Ezt állapították meg amerikai csillagászok egy – az élet szempontjából is kulcsfontosságú – nehéz elem, a vas gyakoriságát vizsgálva az egyik legnagyobb ismert galaxishalmazban.