Még több cikk

A Föld eddig ismert legősibb kőzete

 
Egy több mint 4 milliárd éves kanadai fekükőzet a korai földkéreg eddig ismert legrégebbi darabja. Erre az eredményre jutottak a washingtoni Carn...

Részletek

 

Agyátültetés a Szaturnusz pályáján túl

Bár a Plútó elérésétől még hét évnyi távolságra van a New Horizons- misszió, földi irányítói felébresztették a hibernációból a szondát, részben, hogy valamen...

Részletek

 

A triász egyik csúcsragadozója: a krokamander

 
Egy 240 millió évvel ezelőtt az Antarktiszon élt nagy testű, félelmetes, háromsoros fogazatú kétéltű, a maga közel 1 méteres fejével és 5 méteres...

Részletek

 

A csimpánzok is vígasztalják egymást

A csimpánzok is vigasztalják egymást, ha valamelyiküket egy harmadik részéről bántalom ér - állapították meg brit kutatók. „Ezt többnyire az emberihez ...

Részletek

 

Nem egyidős csillagikrek?

 

A csillagászok eddig úgy vélték, hogy a ma megfigyelhető ikercsillagok - egymás körül keringő csillagpárok, közel egyforma fizikai jellemzőkkel ...

Részletek

A Naprendszer leggyorsabban pörgő égitestje

Megjelent az Élet és tudomány 2008. júniusi számában

Írta: Universe Today

 

 

Egy brit amatőr csillagász felfedezése szerint a Földhöz közeli pályán keringő 2008 HJ kisbolygó a Naprendszerben eddig ismert legsebesebben pörgő objektum, amely 42,7 másodperc alatt fordul körbe tengelye körül. (Az előző csúcstartó, a nyolc éve felfedezett 2000 DO8 kisbolygó periódusideje 78 másodperc volt.)

 

 

Talán a felfedezés tényénél is érdekesebb azonban a módja: egy olyan projektnek köszönhető, amelynek keretében az Egyesült Királyság iskolái és amatőr csillagász egyesületei számára az interneten keresztül elérhetővé tették az Ausztráliában, illetve Hawaiin lévő, első rangú Faulkes robottávcsöveket. Így eshetett meg, hogy a felfedező Richard Miles, nyugdíjas tanár és amatőr csillagász (a Brit Csillagászati Társaság alelnöke) kényelmes angliai otthonából tehette meg a feljegyzésre érdemes megfigyelést a világ átellenes pontján lévő 2 méteres átmérőjű, tudományos célra épült távcsővel.

A 2008 HJ 12×24 méteres méretű kisbolygó a Földhöz közeli pályán keringő égitestek (Near Earth Objects: NEO-k) közé tartozik, amelyeknek a megfigyelése különösen fontos, hiszen egy nagyobb képviselőjükkel történő esetleges ütközés katasztrofális lehet a földi életre.)

Ezért nagyon hasznosak az ilyen kezdeményezések, mert a NEO-k közül a kisebb méretűeket és pályájukat még messze nem mérték fel teljesen, és az amatőr csillagászok hozzájárulása ehhez a munkához, megfelelő műszerekhez engedve őket, számottevő lehet.