Még több cikk
A Föld eddig ismert legősibb kőzete
Egy több mint 4 milliárd éves kanadai fekükőzet a korai földkéreg eddig ismert legrégebbi darabja. Erre az eredményre jutottak a washingtoni Carn...
Agyátültetés a Szaturnusz pályáján túl
Bár a Plútó elérésétől még hét évnyi távolságra van a New Horizons- misszió, földi irányítói felébresztették a hibernációból a szondát, részben, hogy valamen...
A triász egyik csúcsragadozója: a krokamander
Egy 240 millió évvel ezelőtt az Antarktiszon élt nagy testű, félelmetes, háromsoros fogazatú kétéltű, a maga közel 1 méteres fejével és 5 méteres...
A csimpánzok is vígasztalják egymást
A csimpánzok is vigasztalják egymást, ha valamelyiküket egy harmadik részéről bántalom ér - állapították meg brit kutatók. „Ezt többnyire az emberihez ...
Nem egyidős csillagikrek?
A csillagászok eddig úgy vélték, hogy a ma megfigyelhető ikercsillagok - egymás körül keringő csillagpárok, közel egyforma fizikai jellemzőkkel ...
Tojással is bevonták az agyaghadsereget
Megjelent az Élet és tudomány 2008. áprilisi számában
Az ókor nyolcadik csodájaként is emlegetett, a kínai birodalom első császárának mauzóleumát örző kínai terrakotta (vagy: agyag-) hadsereg több mint 7000 harcost és lovakat ábrázoló szobrait a festésük során nyers tojással is bevonták - ezt állapították meg olasz és német kutatók, akik a szobrokból vett mintákat alapos kémiai elemzés alá vetették. A kutatók szerint a tojás kötőanyagként használt, amely segített rögzíteni a festéket és az azt fedő lakkréteget.
Mint azt Catharina Blaensdorf, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója elmondta: "... a nyers tojással bevont festék jobban tűri az időjárás viszontagságait, nagyon stabil és a nedvességnek is ellenáll". A tojásfehérje emellett növeli a festék- és a lakkrétegek közti tapadást (adhéziót), és ezáltal egyfajta rögzítőként is szolgál, tette hozzá Ilaria Bonaduce, a Pisai Egyetem munkatársa. Mindez arra mutat, hogy a terrakotta hadsereg készítői nagy gondot fordítottak művük tartósságára.
Az agyaghadsereget Kína első császára, az ókori Kínát Kr. e. 259-ben uralma alatt egyesítő Csi'n Si-Huang-ti építtette, hogy uralmát a túlvilágon is őrizzék. Halála után a terrakotta katonákat hadi felszereléseikkel, amelyek - akárcsak a katonák öltözéke és hajviselete - pontos másai voltak a korabelieknek, vele együtt temették el. A világon páratlan, föld alá temetett emlékművet 1974-ben véletlenül fedezték fel kínai földművesek.
A mauzóleum készítői egyébként nem csak a hadsereg tartósságáról, hanem védelméről is gondoskodtak: több ponton megfeszített íjakba helyezett halált hozó nyílvesszők leselkedtek az illetéktelen betolakodókra.
A terrakotta figurákon nyolc korabeli mester "névjegyét" is azonosították: közülük néhányan a császári udvarhoz tartoztak, mások feltehetőleg ismertebb vidéki mesterek voltak.
A tojásbevonat egyébként a művészettörténészek szerint azért is roppant érdekes, mert nagyjából ugyanebben az időszakban az ókpri görög és római mesterek is alkalmazták a tojást kötő- és rögzítőanyagként szobroknál és falfestményeknél. (Discovery News)