Élet és tudomány

Földrengés-régészet

Megjelent az Élet és tudomány 2008. áprilisi számában

Földrengések pontos dátumának meghatározásához vagy annak megerősítéséhez gyakran hozzájárulnak a területen végzett régészeti feltárások során előkerülő korabeli tárgyak, főleg pénzérmek. De a dolog fordítva is igaz: ha a régészek bukkannak olyan régészeti rétegre, amely szemmel láthatóan egy földrengés pusztítására utal, ők sem csak a(z esetleg nem is létező) történeti feljegyzésekre támaszkodhatnak, hanem a földtörténeti kutatásokra is, és a geológusoktól, szeizmológusoktól kérhetnek segítséget.

 Ez a keresztbe hivatkozás ugyanakkor bizonyos veszélyeket is rejt magában, mondta el Tina Niemi, a Missouri Egyetem geológusa. Megtörténhet például, hogy a régész egy feltáráson, mondjuk a jordániai Petrában olyan rétegre bukkan, amely láthatólag egy földrengés nyomait őrzi. Utánakeres, hogy a történetileg feljegyzett földrengések listájában melyikkel kapcsolható össze. Majd az erről szóló beszámolót elolvassa egy a történelmileg ismert földrengésekkel foglalkozó kutató, és az újonnan feltárt réteget hozzáteszi a megjelölt földrengést bizonyító tényekhez. "És ezzel a kör bezárul -- magyarázta Niemi. - Eredeti, elsődleges forrásokat nagyon nehéz találni."

Ennek eredményeként számos régészeti réteget rossz földrengéshez csatolnak - és ennek másodlagos hatása az lehet, hogy kisebb, eddig nem ismert földrengések "elsikkadnak".

A kutatók szerint ezen úgy lehet segíteni, hogy amikor szemmel láthatóan földrengésben elpusztult épületek, élőlények maradványaira bukkannak egy rétegben, akkor nem azonnal a történeti feljegyzésekhez nyúlnak, hanem más, független és objektív kormeghatározási módszerekkel állapítják meg a réteg korát. "Így könnyen megtörténhet, hogy a régészek vezetik a geológusokat és történészeket olyan régebbi földrengések nyomára, amelyeket korábban nem ismertek" -- mondta Niemi. (Discovery News)