Élet és tudomány

Szerintem

Megjelent az Élet és tudomány 2008. júliusi számában

Írta: Gózon Ákos

… kevesen gondolnak arra, hogy a laboratóriumnak lehet zenéje. Pedig létezik ilyen, s e különleges zenei csemegét, vagy inkább performance-ot Finnországban, a XXI. századi technológia Mekkájának is nevezett Espooban magam is hallottam.

Helsinkinek ebben a tudományos és innovációs, valamint felsőoktatási központnak számító elővárosában különleges alkalomra várták az érdeklődőket. A világ legnagyobb összegű innovációs-tudományos díjának átadásával kapcsolatos egyik előadásra. S ezen előadás előtt, a nagyterem aulájában produkálta a különös zenét laboratóriumi eszközökön, azaz kémcsöveken, különböző öblösségű üvegedényeken, fémfogókon, s mindenen, amivel hang kelthető, no meg, persze, az egészet összemixelő számítógépen egy zenei érdeklődésű fiatal kutató.
A különleges produkció azt a célt szolgálta, hogy felhívják a figyelmet a finn tudomány alig fél évtizedes múltra visszatekintő büszkeségére. Ez a Millenniumi technológiai és innovációs díj, amelyet a finn akadémia és a legjelentősebb finnországi ipari és kutató cégek alapították azzal a céllal, hogy a világ legnagyobb elnyerhető összegével, 800 ezer euróval jutalmazzák minden második évben annak az újító tudósnak az életművét, akit egy nemzetközi zsűri erre a legmegfelelőbbnek ítél.
A Millenniumi díj átadási ünnepségsorozata nemzetközi tudományos esemény. A szervezők ugyanis az utolsó, a döntő körbe bejutott kutatókat meghívják, hogy egy szűk héten át a finn egyetemeken és kutatóközpontokban előadásokat tartsanak érdeklődő kutató kollégáknak, ipari vezető szakembereknek, a nagyszámú egyetemi diákhallgatóságnak, s a nemzetközi tudományos sajtó képviselőinek. A 2008-as díj döntő körébe négy kutatási téma, s ezek képviseletében hat kutató került be. A brit Sir Alec Jeffreys az úgynevezett DNS-ujjlenyomat tudományos módszeréért; az amerikai Andrew Viterbi, akit a mobiltelefon egyik atyjának is szokták nevezni. A döntő körbe került egy kutatói trió is, Emmanuel Desurvire, Randy Giles és David Payne a globális, optikai szálakból kiépített telefon- és internethálózat kifejlesztéséért jutott a fináléba. Ám még ezek a nemzetközi jelentőségű, s a XXI. századi hétköznapokat külön-külön is nagyban befolyásoló tudományos és műszaki újítások sem voltak elegendők a Milleniumi Technológiai Díj elnyerésére 2008-ban. S ez a tény önmagában mutatja a díj színvonalát. Az idei győztes ugyanis – a fenti kutatókat is megelőzve – az amerikai Bostonban, az MIT-n kutató és ott intézetet vezető Robert Langer professzor lett, a gyógyszerszállítás úttörő megoldásaiért és a mesterséges emberi szövetek előállításáért.
A parádés körítéssel átadott díj önmagában is jó országpropaganda. Tanuljunk a finn példából!
Gózon Ákos