Élet és tudomány

Röviden

Megjelent az Élet és tudomány 2008. októberi számában

Írta: Élet és Tudomány

Kék vércsék hada. Szep­tember végén rekord mennyiségű kék vércsét számláltak össze a madarászok hazánkban és Erdélyben. Ezek a vonuló, kis testű sólyomfélék az őszi vándorlás során kis csapatokban járják a vidéket pockok és más apró rágcsálók után kutatva, de a nagyobb rovarokat sem vetik meg. Esténként a csapatok egyesülnek, és csendes, zavarástól távoli pusztai ligeteket szállnak meg az éjszakai pihenés idejére. Idén ősszel előfordult, hogy 1800 kék vércse éjszakázott egy helyen, de olyan sem fordult még elő a 2004. óta folyó kékvercsefigyelő program története során, hogy a Kárpát-medence területén egyidejűleg 5800 megfigyelt példányról érkezett volna jelentés. Ezeknek a szép, fokozottan védett madaraknak a fő gyülekezőhelye van nálunk, az úti céljuk Afrika, ahonnan áprilisban érkeznek vissza európai költőhelyeikre.

A hatodik űrturista. Az október 12-én fellőtt Szojuz TAM-13 űrhajóval a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére érkezett Richard Garriott, a hatodik űrturista. Az űrturizmus fejlődése tehát töretlen, bár még meglehetősen drága mulatság; Garriottnak a hírek szerint 30 millió dollárjába került az utazás. Igaz, ebben eredetileg benne volt az első polgári személy által végrehajtott űrséta ára is – ám ezt a programot végül lemondták. A milliárdos szoftverfejlesztő azonban így sem fog unatkozni: különféle tudományos kísérleteket, vizsgálatokat végez, és diákokkal, rádióamatőrökkel fog beszélgetni. Richardnak már az édesapja, Owen Garriott is járt az űrben – ő a NASA űrhajósaként többek között a Skylab űrállomáson teljesített szolgálatot.

Közgazdasági Nobel-díj. Paul Krugman kapta idén a kitüntetést. A Princeton egyetem közgazdásza sikeresen egyesítette a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó elméleteket és a gazdaságföldrajzot, így lehetségessé vált válaszokat találni a globalizációval, a szabad kereskedelemmel és a városiasodással kapcsolatos nagy horderejű kérdésekre. Krugman nem csak mint közgazdász ért el sikereket, hanem a New York Timesba írt publikációival, vezércikkeivel is, amelyekben sokszor bírálta Bush elnök gazdaságpolitikáját is.
Baktérium a bányából. Új baktériumfajt találtak egy dél-afrikai aranybánya mélyén, 2,8 km mélységben. A tökéletes sötétségben, 60 fokos, 9,3-as pH-jú vízben élő faj szulfátredukcóval nyeri energiáját, ehhez pedig az urániumásványok sugárzása által lebontott vízmolekulákból származó hidrogént használ. Az extrém, oxigénmentes környezetben élő baktérium tanulmányozása a földön kívüli élet vizsgálatához is segítséget jelenthet, hiszen ilyen körülmények uralkodnak a naprendszer több bolygóján, égitestjén is – ez a Jules Verne regényéből vett idézet után „bátor utazónak” elnevezett baktérium pedig ezeken is életképes maradhatna.

Fogyatkozó pingvinek. A globális klímaváltozás miatt megfogyatkozott a fitoplankton mennyisége az Antarktisz közeli vizekben. Ennek következtében az ezt fogyasztó garnélarákok száma is csökkent – ez azért baj, mert ez a pingvineknek és számos más antarktiszi gerinces állatnak is a fő tápláléka. Ugyanakkor az áramlások megváltozása miatt a kontinens más területein lehűlés következik be – ez pedig azért veszélyes, mert a költési időszakban a megnövekedő jégréteg eltávolítja a tengertől a pingvintelepeket. Nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy a pingvinek egyedszáma vészesen csökken. Mindezek egy barcelonai konferencián hangzottak el, ahol felhívták a figyelmet arra is, hogy létfontosságú az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

Hosszabbítás az Odysseynek. Immár harmadszor hosszabbították meg a legrégebb óta szolgáló Mars-szonda küldetését. A Mars Odyssey 2001 óta kering a vörös bolygó körül – de a most végrehajtott pályamódosítás után még két évig fogja vizsgálni műszereivel a felszínt. Mostantól az infravörös tartományban térképező műszerrel fog inkább kutatni, olyan pályára irányították ugyanis, ahol az eddigi legfontosabb eredményeket szolgáltató gamma-spektrométer – amely például a Phoenix küldetésének helyszínét segített meghatározni – már nem lesz működőképes. A Mars-szonda nemcsak a felszínt kutatja, hanem a felszínen dolgozó eszközök átjátszóállomásaként is szolgál – rajta keresztül jut el a Földre a Phoenix és a még mindig működő Opportunity és a Spirit adatforgalma is.