Élet és tudomány

Röviden

Megjelent az Élet és tudomány 2008. októberi számában

Írta: Élet és Tudomány

Életre kelthetnek egy kihalt óriásteknőst. Galápagos, az Ecuadorhoz tartozó szigetcsoport nemcsak a nevét, hanem hírnevét is elsősorban elefántteknőseinek köszönheti. A XVIII–XIX. században az arra járó bálnavadászhajók legénysége eleven konzervként használta a több mázsás állatokat, mivel a hosszú, több hónapos hajóutakat is kibírták étlen-szomjan, és a tengerészek táplálékává váltak. Páncéljuk hasonlóképpen értékes volt az európai piacokon. Jelenleg 15 alfajukat ismeri a tudomány. Floreana szigetéről, ahonnan a legkönnyebben gyűjthették be az állatokat, minden példány eltűnt. Most azonban, úgy tűnik, egy a szomszédos Isabela szigetére vetődött rokon alfaj egyedeinek keresztezésével életre kelthetnek egy kihalt floreanai alfajt. Ehhez olyan egyedeket kell találniuk a kutatóknak, melyek a lehető legtisztábban őrizték meg az eredeti alfaj genetikai állományát, és a legkevésbé keveredtek az Isabelán élő, más alfajokhoz tartozó óriásteknősökkel.  

Megoldást jelenthet a törhetetlen tabletta. Világszerte több millióan szednek receptköteles fájdalomcsillapítókat, melyeknek hatása a morfinéhoz hasonló, és hosszabb ideig nyújtanak enyhülést a betegnek. A gyógyszerre azonban erősen rá is lehet szokni, erős megvonási tünetekkel jár, és csak az Egyesült Államokban évente másfél ezren bele is halnak a túladagolásba. Több gyógyszergyár úgy döntött, hogy az ilyen opioid tartalmú készítményeket a jövőben törésálló formában fogják előállítani, ugyanis sok felhasználó előszeretettel porítja a készítményeket, hogy minél gyorsabban hassanak. Ilyenkor a teljes dózis szinte azonnal felszívódik.  Ez okozza a káros, sőt súlyos mellékhatásokat. A tervezett új kapszulákból 12 óra alatt egyenletesen szabadul fel a hatóanyag, melyet zselatinszerű anyagba dolgoznak bele, vagy pedig egy burokba „építik be”. Ez meggátolja, hogy a hatóanyag teljes egészében egyből kiszabaduljon.

 
Űrlift. Arthur C. Clarke megálmodta, japán kutatók talán meg is valósítják. A neves sci-fi szerző Az éden szökőkútjai című művében 1979-ben egy űrlift terveit írja le; egy 36 ezer kilométer hosszú huzalt, melyen a hordozórakétáknál sokkal olcsóbb módon közlekedhetnének űrjárművek a Föld és a világűr között. A szuperkönnyű anyagból készülő huzalt egy műholdakból álló fogadóállomáshoz rögzítenék, és segítségével olcsón és könnyebben lehetne különféle járműveket küldeni a világűrbe. Ez, persze, egyelőre csupán merész ötlet, még konkrét tervek sincsenek, ám japán kutatók megvalósíthatónak tartják.

Vulkánkeresés a tenger alatt. Egy brit kutatócsoport két távvezérlésű robot-tengeralattjárót készül lejuttatni a karibi Kajmán-árokba, mely a világóceán aljzatának egyik legkevésbé ismert, de nagyon izgalmas területe. A feltevések szerint a 6000 méter mély szerkezeti árokban igen sok aktív vulkán és hozzájuk kötődően sok mélytengeri kürtő van, melyekből magas hőmérsékletű és ásványtartalmú víz áramlik ki. E régió azért is érdekes, mert a csendes- és az atlanti-óceáni mélytengeri kürtők közelében teljesen eltérő élővilágot találtak. A Kajmán-árok viszont ott húzódik, ahol 3 millió éve, amikor Észak- és Dél-Amerika még nem kapcsolódott teljesen egymáshoz, a mélytengeri fajok kölcsönösen vándorolhattak egyik óceánból a másikba. Eközben német kutatók a Közép-atlanti-hátság vidékén, pont az Egyenlítőtől délre olyan hidrotermális kürtőket találtak, melyeknek vize szuperkritikus állapotú, azaz hőmérsékletük meghaladja a 407 Celsius-fokot, 300 atmoszféra nyomáson. Ilyen körülmények között a víz átmenetet képez a normális tengervíz és a gáz halmazállapot között.  

Ujjas hal. Egy észak-európai bányában még a kilencvenes években találták meg egy 385 millió éve élt ragadozó hal megkövesedett maradványát. Csak most, hogy CT-vizsgálatnak vetették alá, derült ki, hogy egyik uszonyán csontszerű kinövések vannak, melyek a feltevések szerint az ujjak előzményei. A mintegy 130 centiméteres hal sekély vízben élt és elülső uszonyait használta arra, hogy megtámassza magát, sőt talán még arra is képes volt, hogy ha élőhelye kiszáradt, át tudott ugrani egy másikba.   

Lopott műtárgyak kerülnek vissza Irakba. A megszálló hadseregek szokása immár ősidők óta a szabad rablás. Bár civilizált országok ezt szigorúan tiltják, mégis, amikor 2003-ban az amerikaiak bevonultak Irakba, katonáik a múzeumokból és régészeti lelőhelyekről ismeretlen számú, műkincsnek tekintett tárgyat juttattak haza. Az Egyesült Államok most visszaszolgáltat Iraknak több mint ezer régészeti tárgyat, melyeket illegálisan vittek ki az országból.