Élet és tudomány

Röviden

Megjelent az Élet és tudomány 2008. augusztusi számában

Írta: Élet és Tudomány

 Csak levegővel üzemelő autó? Legalábbis akkor, ha gazdája 55 kilométer óránkénti sebességnél nem kíván gyorsabban hajtani. Az új konstrukció az ipari forradalom idejének hangulatát idéző gőzgépekre hasonlít leginkább elveiben: a benzinkutaknál nagy nyomású, sűrített levegőt tankol majd, s az kitágulásával le-föl mozgatja a motor dugattyúit. Az autó – egyébként new yorki – tervezői gondoltak a száguldozni imádókra is: ilyenkor a jármű 30 literes benzintankjából származó hagyományos üzemanyaggal magas hőfokra felmelegítik a sűrített levegőt, amely még jobban kitágulva éri el a nagyobb forgónyomatékot a motor működésében. Tervek szerint akár két év múlva megvásárolhatjuk e sajátos és – nem mellesleg – környezetbarát hibridautót.

Eltévedt bálnák. Egy beltengerben, a Balti-tenger német felségvizein bukkant fel két hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae). Ez a sziláscetek közé tartozó emlősfaj jellemzően a hidegvízű, táplálékban gazdag nyílt óceánok lakója, bár télen a melegebb vizekre vándorol, s ott hozza világra utódait. Táplálékszerzés céljából néha a partvidékeket is megközelíti. A stralsundi Tengerészeti Múzeum tengerbiológusai és a WWF szakemberei szerint e két egyedet a térségben közlekedő óceánjáró hajók igen nagy zaja zavarhatta meg tájékozódásában, s úsztak be a beltengerbe.  Feljegyzések már 1851-ből is megemlítenek hasonló jelenséget, legutóbb pedig éppen 30 éve merészkedtek hosszúszárnyú bálnák a német partok közelébe.

Új baktériumfaj – az emberi szájból. A szánkban élő elképesztő meny-
nyiségű „sokadalomról” eddig is tudtunk, ám a londoni King’s College kutatói most egy újabb fajt pontosítottak, írtak le közülük. A szájüreglakó mikroorganizmusok körében a baktériumfajok száma a legnagyobb, több mint hatszázat mutattak ki eddig, s az egyedsűrűségük is bámulatos: 1 milliliter nyálban 100 millió hemzseg belőlük, károsak és hasznosak egyaránt. Ezek segítenek ételeinket lebontani már a tápcsatorna első kapujában, nyálkásítanak a könnyebb levegővétel stb. érdekében vagy éppen őrt állnak a betolakodó, akár kórokozó mikroorganizmusok előtt. Sokukat pedig azért tartják számon az orvosok, mert a fogínygyulladás, a fogszuvasodás is többnyire baktérium okozta kóros elváltozásra vezethető vissza. Az új fajra, a Prevotella törzsbe tartozó baktériumra is egy ilyen célú kutatás kapcsán akadtak rá, miközben a szájüreg egészséges és daganatos elváltozású szöveteit hasonlították össze.

Kitörölhető rosszemlékek. Kaliforniai és németországi kutatóknak sikerült azonosítaniuk a traumás eredetű félelmet befolyásoló idegsejteket és molekulákat. Balesetek, családtagok, barátok halálesete és hasonló mélyen meg-rázó események átélése rossz emlékként raktározódnak agyunk halántéki lebenyében, ahonnan akár a helyszín, akár a ha-sonló környezet vagy szituáció könnyen előhívhatja e fájó, negatív élményeket, s vele kapcsolatban félelemérzet jelenik meg. Akadnak egyének, akikben ez olyan mértékig fokozódik, hogy pánikrohamot kapnak, netán poszttraumás stressz betegsége lép fel náluk, s ezt az idegrendszer egyik fehérjéje, a neuropeptid S (röviden: NPS) befolyásolja. Az egereken elvégzett kísérletekben ha e fehérje receptorait aktiválták, a rossz élményeket hamarabb elfelejtették az állatok, mert az NPS hatott a halántéki lebenyben lévő idegsejtekre. Fordítva is igaz volt: az NPS blokkolásával csak még jobban felerősödtek e nemkívánatos emlékek. Vagyis tudjuk, hogy honnan kell „kiradírozni” a traumás emlékeket, már csak a gyógyszerkutatóknak kell kifejleszteni a megfelelő pirulát…

Régészek Nagy Sándor nyomában. Afganisztán északi területének kietlen fennsíkja régészeti eldorádónak számíthatna, ha a terepi nehézségeken kívül az utóbbi évtizedek háborúi, törzsi összecsapásai nem lehetetlenítenék el a régészek munkáit. A perzsák több ezer éves emlékeire a hódító Római Birodalom nyomai rétegződtek itt. A Seam-i-Safa-fennsíkon  francia régészek most egy nagy kiterjedésű ősi város romjaira bukkantak, feltételezések szerint az egykori Baktriai Királyság déli kapujának számító erődrendszerre. Ezt támasztja alá az a tény, hogy hatalmas, hadseregek díszszemléjére is alkalmas kiépített teret azonosítottak, körülötte megfigyelőtornyok nyomaival. A minap kiásott lelet, egy ülő alak majdnem 2 méteres szobra pedig a Kr. E. VI. századból feljegyzett híres tűztemplom oltárának része lehetett. Az iszlámnak a térségben való korai jelenlétére utalnak egy másik épület, a IX. századi mecset félig elszenesedett oszlopmaradványai. A történészek szerint az erődrendszert Nagy Sándor is elfoglalhatta belső-ázsiai hódító hadjáratai alkalmával – a helybéliek évszázadok óta csak Pogányok városa néven emlegetik a romokat.