Még több cikk
Jut eszembe... - A tányérnyaló
Mondja valaki, hogy a maradékokat ki kell dobni! Nahát, akkor próbálja meg, jó-e a tojásos nokedli-maradék pörköltszafttal. Szerintem fenséges étel, és...
Jut eszembe - Pannónia
Nevezetes szó, hiszen van - vagy volt - ilyen nevű motorbicikli, sajt, bor, utca, bár az eredeti fogalom mára csaknem feledésbe merül. Pedig ez a terül...
Jut eszembe... - Nyári kocsonya
Senkinek sem jut eszébe téli kocsonyáról beszélni, márpedig ha van téliszalámi, akkor kell lenni nyárinak is. No persze a szalámival más a helyzet. 186...
Jut eszembe... - Garabonc
Garabonc mintegy 800 lelket számláló kis falu a Kis-Balaton mellett, a pénznyelő nagy fürdő és gyógyhely, Zalakaros szétterülő köpönyegének árnyékában....
Élet-mód - Bőrápolás télen
A téli hónapokban a hideg hatására a faggyúmirigy működése csökken, a felső bőrréteg veszít zsírtartalmából – bőrünk áteresztővé válik, a benne lévő vízmenny...
Röviden
Megjelent az Élet és tudomány 2008. augusztusi számában
Írta: Élet és Tudomány
Újabb lépés az űrturizmus felé. Bemutatták az űrrepülőgépet, amelynek segítségével turisták számára is elérhetővé válik a világűr. A kéttörzsű repülőgépet az a Burt Rutan tervezte, aki Space Ship One nevű űrjárművével elnyerte az első, a világűr hivatalos határáig emelkedő, nem állami pénzből készített űrhajó építőinek járó „X-Prize” díjat. Az újonnan bemutatott kéttörzsű gép is hasonlóan juttatja majd az űrbe a fizetővendégeket: előbb ez a 42 méteres szárnyfesztávolságú, szénszálas anyagból készült repülő viszi fel az űrkabint nagy magasságba, majd az leválik róla, és a saját hajtóművével emelkedik a világűrbe. Azok, akik hajlandóak lesznek kétszázezer dollárt fizetni az élményért, a sötét világűrben gyönyörködhetnek, saját szemükkel érzékelhetik a Föld gömb alakját, és pár perces súlytalanságot élhetnek át.
Tengeralattjárók a világ legmélyebb tavában. Két orosz kutató-tengeralattjáró merült le a Föld legmélyebb édesvizébe, a Bajkál-tóba. A tó élővilága egyedülálló bolygónkon: több mint ezer növény- és állatfaj csak itt található meg. A két mini-tengeralattjáró, a Mir-1 és a Mir-2 a Titanic kutatásában is részt vett – a szibériai tóban több, mint félszáz merülést terveznek. A kutatók az ökoszisztéma részletes felderítése mellett a tó fenekén található gejzíreket is megvizsgálják, és gázhidrátok után is kutatnak majd. Az első eredmény máris megtörtént: múlt hét kedden kiderült, hogy az eddig 1637 méter mélységűnek tartott tó valójában 1680 méter mély.
A Phoenix éjszaka sem pihent. A Mars sarkvidékét kutató szonda eddig csak nappal végezte munkáját, hiszen a napelemekkel felszerelt egység éjjel nem jut energiához. A NASA tudósai azonban kíváncsiak voltak, vajon milyen napszakos változások történnek a Mars légkörében és talajában. Ezért egy egész napos méréssorozattal vizsgálta a Phoenix meteorológiai állomása, sztereo-kamerája és talajszondája, valamint a terület felett elhaladó MRO (Mars Reconnaissance Orbiter), hogy a nap folyamán hogyan változik a talaj és a légkör víztartalma. A mérések kiértékelésével válasz derülhet arra a kérdésre, hogy szublimál-e vízgőz a Mars légkörébe valamelyik napszakban.
Bizonyíték a szemek vándorútjára. A lepényhalak oldalról erősen lapított állatok, amelyek a vízfenék közelében élnek, idejük nagy részét az oldalukra fekve az aljzaton töltik. Régóta ismert, hogy ezeknek az élőlényeknek a szeme az egyedfejlődés során a testüknek a „fölfelé néző” oldalára vándorol – így az oldalukon fekve is mindkét szemükkel figyelhetik környezetüket. Nem tudtuk azonban, hogy ez a változás az evolúció folyamán folyamatosan, vagy egy hirtelen lépéssel ment-e végbe. A kérdés most eldőlt: Matt Friedman, az illinoisi Chicago Egyetem kutatója egy múzeum mélyén olyan átmeneti fosszíliákat fedezett fel, amelyek félig átfordult szemgolyóval rendelkeznek. Az evolúcióbiológusokat nyugtalanító probléma tehát megoldódott: a lepényhalak szemei nem „ugrottak”, hanem „vándoroltak”.
Anapithecus-lelet Rudabányán. A világviszonylatban is jelentős lelőhelyen két ősmajomfaj maradványait tárták fel eddig: a Rudapithecus hungaricus mellett az Anapithecus hernyaki csontjai kerültek elő. Ez utóbbi lényhez kapcsolódik a legújabb felfedezés: egy hím Anapithecus felső fogsorát találták meg, állkapoccsal együtt. Az ásatást végző magyar-kanadai expedíció vezetői szerint ehhez fogható leletre még nem volt példa, nem csak Rudabányán, de az egész világon sem.
Új kisbolygó különleges pályán. Az újonnan felfedezett égitest jelenleg a Neptunusz távolságában található a Naptól, ám messze az ekliptika síkja fölött, a Hercules csillagképben látszik. Az égbolton elfoglalt különleges helyzete miatt azonnal magára vonta az észlelők figyelmét, és július közepéig még öt alkalommal észlelték. A megfigyelések alapján számított pálya olyan égitestre utal, melyhez hasonlót még sosem találtunk a Naprendszerben. A kisbolygó ugyanis a bolygókkal ellentétes, retrográd irányba kering, a pályasíkja 77 fokos szöget zár be a Föld keringési síkjával. A mozgás paramétereinek ellentmondásai kérdésessé teszik az égitest eredetét, amelynek pontos meghatározásához további mérések szükségesek.