Még több cikk
Feltanít?
Írásban a 13. század második felétől adatoljuk. Az új kiadású értelmező kéziszótár három jelentését sorolja fel. Ezek közül most a mi szempontunkból legfonto...
Kabaré
Százéves a magyar kabaré. Az évfordulón érdemes megemlítenünk, hogy mai nyelvünk milyen sokat köszönhet a kabarénak. Nemcsak az elegáns, könnyed, csevegő stí...
Borsó
Jövedelmező konzervgyárat alapíthatnék, ha enyém lenne a borsó, amelyet nyelvvédő buzgalmamban évtizedeken át a falra hánytam. Vagonnyi doboz tel...
A D. O. M. nem dóm!
Az egyik honlap, a Vaconline időben hírt adott arról, hogy szeptember 29-én Vácott is lesz cserkésztalálkozó. Ebben a tájékoztatásban a következő hibás monda...
Rohan az élet
MŰPA, LUMÚ… már nemcsak a hangverseny- és múzeumlátogatók tudják, hogy ezek a mozaikszavak a Művészetek Palotáját, illetve a Ludwig Múzeumot jelölik. Az effé...
Feltanít?
Megjelent az Élet és tudomány 2009. májusi számában
Írta: Dóra Zoltán
Írásban a 13. század második felétől adatoljuk. Az új kiadású értelmező kéziszótár három jelentését sorolja fel. Ezek közül most a mi szempontunkból legfontosabb az első: „Ismereteket, tudást átad”. Ezt a tanítók, tanárok hivatásszerűen végzik, több-kevesebb sikerrel, mivel nem mindenkit sikerül megtanítani a kötelezően előírt tananyagra. A pedagógust tehát sikerélmények és – valljuk meg – nem is ritkán kudarcok kísérik egész pályafutása alatt.
Mint a legtöbb igénk, tanít is felvehet különböző igekötőket. Ezt láttuk az iménti megtanít szóalakban, melynek igekötője a cselekvés befejezettségét, illetve eredményességét jelöli.
Használatos még a betanít ige is, melynek igekötője nagyjából a meg jelentésének felel meg. A betanított munkás jelzős szerkezetben a jelzőt kifejező melléknévi igenév azt fejezi ki, hogy az illető elsajátította azokat az ismereteket, melyek az adott munkavégzéshez szükségesek.
Az iskolai élet szakzsargonjaként a betanít sajátos jelentésű. Azt jelöli, hogy valaki a főállása mellett egy másik iskolában is ad órákat. A betanít mellett – ugyanebben a jelentésben – előfordul, az áttanít is. Napjainkban ismét napirenden van az iskolarendszer reformja – immár ki tudja, hányadszor! – s a reform nyelvi szüleményeként hallottam a közelmúltban a feltanít szóalakot.
Ahhoz, hogy némi fogalmunk legyen ennek az egyáltalán nem szerencsés szónak a jelentéséről, tudnunk kell, hogy – a már fentebb említett reform szellemének megfelelően – az általános iskola felső tagozatán bizonyos tantárgyak tanítását a szaktanároktól, legalábbis az 5-6. osztályban, a tanítói képesítésűek fogják átvenni, azaz a tanítók majd „feltanítanak”. A tanügy mindig mindenhez értő irányítói valószínűleg úgy vélik, hogy a szaktanárok amolyan „szakbarbárok”, következésképp nem alkalmasak a „jó szóval oktasd, játszani is engedd” elv megvalósítására. Ezzel a szemlélettel, mivel a pedagógia szakmai kérdése, e helyen nem foglalkoznunk.
A nyelvhasználatot illetően azonban kifogásoljuk a feltanít igét. Erőltetettnek, mesterkéltnek érezzük. Reményeink szerint nem is igen terjed el széles körben, legfeljebb a szakmai zsargonban marad fenn ideig-óráig.