Élet és tudomány

Borsó

Megjelent az Élet és tudomány 2008. novemberi számában

Írta: Gyárfás Endre

Jövedelmező konzervgyárat alapíthatnék, ha enyém lenne a borsó, amelyet nyelvvédő buzgalmamban évtizedeken át a falra hánytam. Vagonnyi doboz telnék meg például azokkal a szemekkel, melyekkel a kerül ige lehetőség szerinti elkerülését javasoltam.

Naponta hallom és olvasom: előadásra kerül, megrendezésre kerül, bemutatásra kerül, bevezetésre kerül… Hát nem szebb, magyarosabb, hogy megrendezik vagy megrendezzük, bemutatjuk, bevezetjük? Így személyesebb is, hiszen ha megnevezzük az alanyt, megtudjuk, hogy ki rendezi meg, ki mutatja be a művet. A személytelen változatban – megrendezésre kerül – hozzá kellene tennünk, hogy X. Y. által. Ez, ugye, még csúnyább?
A rendező munka közben rendelkezik. Ez a dolga. De ne mondjuk, hogy jó képességekkel, tehetséggel rendelkezik! Jó képességű, tehetséges. Jó munkatársakkal rendelkezik? Nem. Jó munkatársai vannak. Ki hallott már olyat, hogy a háziasszony azt mondja: a húsleveshez megfelelő hozzávalókkal rendelkezem? Azt mondja: megvannak a húsleveshez a hozzávalóim. Ez is bizonyítja, hogy a hétköznapi életben nemigen használjuk a jogi, hivatali nyelv kifejezéseit.
Újabban egyre több borsószem pattan vissza arról a jelenségről, amely egyfajta aggodalmat tükröz. Sokan magyartalannak hiszik, azért nem merik azt mondani, hogy a kérdés nincs megoldva. Azt mondják: a kérdés nem megoldott.
Az iskola el van látva tankönyvvel. Így helyes, nem pedig úgy, hogy az iskola tankönyvvel ellátott.
Legyünk már kényesek beszélt és írott anyanyelvünk helyességére, szépségére! Legalább annyira kényesek, mint nyoszolyájára a mesebeli Borsóhercegnő!