Még több cikk

A multimédia új kommunikációelmélete


A Typotex Kiadó – sok más szakterülete mellett – az utóbbi években a kommunikációelmélet és a médiakutatás vezető kiadójává nőtte ki magát. A témában t...

Részletek

 

Nincs lehetetlen


„Úgy gondolom, hogy a tudás és a racionális gondolkodás erejével hidat építhetünk – sőt kell is építenünk – az egyének, a kultúrák és az országok közöt...

Részletek

 

A népszellem pásztora

A mai olvasónak megelevenítik Kálmány Lajos (1852-1919) munkásságát és magatartását kortársainak és méltatóinak – szállóigévé lett – jelzői, képes jellemzése...

Részletek

 

Balsorstól a jégzajlásig


A Hazám-díjat a XXI. Század Társaság alapította. 2001 óta adják oda hét magyar értékteremtőnek, akik a művészi és műszaki, alkotó és ku...

Részletek

 

Molekuláris bionika és agykutatás


A címben szereplő nem közismert, új tudományágról is kapunk információt a Kairosz Kiadó Miért Hiszek? című sorozatában megjelent kis in...

Részletek

Molekuláris bionika és agykutatás

Megjelent az Élet és tudomány 2009. szeptemberi számában

Írta: Berényi Dénes


A címben szereplő nem közismert, új tudományágról is kapunk információt a Kairosz Kiadó Miért Hiszek? című sorozatában megjelent kis interjúkötetben, amely Kozma Lászlónak Roska Tamás informatikus professzorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának alapítójával folytatott beszélgetéseit tartalmazza.

 

 mh_64_roska_tamas_496

A kötet Szent Pálra való hivatkozással kezdődik, majd első felében az előbbiekben említett egyetemi karról: alapításáról, működéséről, tanárairól és diákjairól kapunk információt. A kar munkáját 2001-ben kezdte, ma már a saját céljaira készült speciális, modern épületben folytatja működését. „…olyan multidiszciplináris információs technológiát tanítunk, amelyben hangsúlyozottan jelenik meg az élettudomány. […] az elektronika és a nanotechnológia fővonalába eső hardver tanítása mellett a kvantitatívan megragadott élő világ informatikáját is tanítjuk.”
Az egyetemen, illetve a karon kiadott diploma neve: mérnök-informatikus. Nemcsak elektronikai és hardverismeretet nyújtanak, hanem ami egyedülálló dolog: idegtudományi ismeretet is. Így indult el az új alapszak: molekuláris bionika. Szó esik a hallgatókkal kapcsolatban a nevelésről is, amely inkább a tanári egyéniségekből és a diákok önálló kezdeményezéseiből áll össze. Mindenesetre vannak olyan jellemvonások – például a megbízhatóság –, amelyek nem választhatók el az érdemi mérnöki munkától.
A második rész – ez körülbelül olyan hosszú, mint az első – Roska Tamás pályájáról, tudományos munkájáról szól. Értelmiségi családból származik és tudományos pályájának hátterét ma háromgyermekes meleg családi otthona képezi. Kutatói pályája a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Kutató Intézete, az imént említett egyetemi kar és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) „háromszögében” folyik. Munkatársaival egy új számítógépelven dolgozik, amelyet analóg-logikai számítógépnek neveznek. Ez összekapcsolja az agy két féltekéjének különböző: egyrészről verbális-logikai, másrészről képi-vizuális funkcióját. E kutatás eredményei a hallás és látás sérüléseinek, hiányának „gépi” kiküszöböléséhez vezethetnek.
Roska Tamás tudósi és emberi magatartását a következő két idézettel jellemezhetjük: „A kutatáshoz olyan életmód kell, amikor semmi kötelezettség nincsen, csak a kutatás. Közben bent van az ember a világ élvonalának a történéseiben. Ha ez az életmód nincs meg, akkor nem eredményes a kutatás. […] Számomra ez az iránytű a bibliai emberkép és az Evangélium, melynek néhány alapigazságát, akár egy tétel bizonyítását, sokszor megéltem életem során.” (Roska Tamással  beszélget Kozma László; Énekeljetek elmétekkel!; Kairosz Kiadó, Budapest, 2009, 100 oldal, 1500 oldal)