Még több cikk
A multimédia új kommunikációelmélete
A Typotex Kiadó – sok más szakterülete mellett – az utóbbi években a kommunikációelmélet és a médiakutatás vezető kiadójává nőtte ki magát. A témában t...
Nincs lehetetlen
„Úgy gondolom, hogy a tudás és a racionális gondolkodás erejével hidat építhetünk – sőt kell is építenünk – az egyének, a kultúrák és az országok közöt...
A népszellem pásztora
A mai olvasónak megelevenítik Kálmány Lajos (1852-1919) munkásságát és magatartását kortársainak és méltatóinak – szállóigévé lett – jelzői, képes jellemzése...
Balsorstól a jégzajlásig
A Hazám-díjat a XXI. Század Társaság alapította. 2001 óta adják oda hét magyar értékteremtőnek, akik a művészi és műszaki, alkotó és ku...
Molekuláris bionika és agykutatás
A címben szereplő nem közismert, új tudományágról is kapunk információt a Kairosz Kiadó Miért Hiszek? című sorozatában megjelent kis in...
Két tudós élete
Megjelent az Élet és tudomány 2009. júliusi számában
Írta: Bóc István
E rovatban ritkán mutatunk be regényeket és még ritkábban hangoskönyvet. Most azonban jó okunk van kivételt tenni: Daniel Kehlmann: A világ fölmérése című regénye Rátóti Zoltán előadásában nemcsak kitűnő szórakozás, de a kapott információk tudományos ismeretterjesztésként is jól működnek, így feltétlenül be kell számolnunk róla az Élet és Tudomány hasábjain.

A regény a XIX. század első felébe visz bennünket, amikor a természettudományok, a minket körülvevő világ megismerése minden korábbinál intenzívebb szakaszba lépett. Olyan kor volt ez, amikor már felfedezték a fényképezés alapjait, de ahhoz, hogy Daugerre úr rézlemezein megjelenjen a kép, órákig kellett mozdulatlanul ülnie a modellnek. Olyan kor volt ez, amikor még nem ismerték a számtani sorozat jellegét, így amikor egy kisdiák pillanatok alatt összeadta az 1 és 100 közötti számokat – felfedezve az összegképletet – csodagyerekként néztek rá. Olyan kor volt ez, amikor már feltalálták a gőzgépet, épültek gőzhajók is, de sokan még inkább a biztonságos vitorláson utaztak.
A könyvben két kiemelkedő egyéniségen keresztül ismerhetjük meg e kort, amely mai viszonylag kényelmes életünk megalapozója volt. A két központi személy közül Karl Friedrich Gauss az ismertebb. Ő volt az, aki az említett számtani sorozatot kiskorában felismerte egy matematikaórán. Nevéről mind a fizikában (a mágneses tér mértékegysége), mind pedig a matematikában (Gauss-eloszlás) megemlékeznek. Már fiatal korában is hatalmas tisztelet övezte, amelyre egy példa: a legenda szerint Napóleon eltekintett Göttinga ágyúzásától, amikor megtudta, hogy Gauss a városban tartózkodik. A könyvből az ember lép elénk, aki a szegény családba született csodagyerekből korának legnagyobb tudósává, és egyben egy rigolyás öregúrrá válik.
A regény másik főhőse Alexander von Humboldt, aki szorgalmas munkájával szintén sokat tett a tudomány fejlődéséért, de tehetsége, akárcsak eredményei, nem mérhetők Gauss zsenijéhez. Nagy utazó volt, porosz alapossággal mérte meg a hegyek magasságát, tanulmányozta a növényzetet. Berlinben szobra van, a Humboldt Alapítványból kutatókat segítenek. E néhány sorból talán nem derül ki, de egy remek regényről van szó. Több mint nyolc óra élvezetet nyújt a hallgatónak akár autózás, de akár például vasalás közben. Persze nyomtatott formában is kapható a „hagyományos” olvasás kedvelőinek. (A világ fölmérése, Magvető Könyvkiadó–Titis Kft 2008, hangoskönyv, CD MP3 formátumban, 8,5 óra, 4990 forint, nyomtatott forma: Magvető Könyvkiadó, 2006, 294 oldal, 2690 forint) )