Még több cikk

ÉT posta

 

Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Részletek

 

OTKA - Élet és Tudomány cikkpályázat

 Egyetlen nemzet sem fejlődhet saját tudományos kutatások nélkül. A kutatást minden fejlett állam támogatja. Mivel a költségvetés az adó...

Részletek

 

Cikkpályázat doktoranduszoknak - 2011-ben is!

 A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Doktoranduszok Országos Szövetsége idén is ismeretterjesztő cikkpályázatot hird...

Részletek

 

Cikkpályázat doktoranduszoknak!

A fiatal kutatók jelentik a jövő ígéretét a tudományban és a tudománykommunikációt frissítő munkában. A Tudományos Ismere...

Részletek

 

Ajánlott irodalom A tudat mélystruktúrája című cikkünkhöz

A cikk az Élet és Tudomány 2009/8. és 10. számaiban jelenik meg.

Részletek

ÉT posta

Megjelent az Élet és tudomány 2012. februári számában

Írta: olvasó

 

Igen Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Az Élet és Tudomány LXVI. évfolyam 38. számában jelent meg a „Már az anyaméhben is alakulnak az arckifejezések” idegen nyelvű közlemény beszámolója.

A referátummal kapcsolatban szeretném idézni az Ideggyógyászati Szemlében öt évvel ezelőtt /2006;59:113-116/ megjelent „A magzat kedélyállapotára utaló szonográfiával kimutatható arckifejezések” című közleményemet.

 

 

Az arc a lélek tükre: arcvonásaink a bensőnkben keletkezett vagy a külső körülmények által kiváltott érzéseinkre, hangulatunkra utalnak. A magzat arckifejezéseit néha szonográfiás vizsgálatoknál is láthatjuk, ilyenek a mosoly, a sírás, az ásítás, a nyelvkiötlés. Az utóbbi években a várandósok szonográfiás vizsgálata során, a gesztáció harmadik trimeszterében a magzatok arcának bizonyos vonásait figyelhettük meg, amelyek feltehetően a magatartásból adódtak. (…)

Gyermek- és felnőttkorban a mosolynak két típusát különböztethetjük meg:

1. a

megelégedett, „boldog” mosolyt, ami a jó hangulatot tükrözi a szájzugok felfelé ívelésével,

2. az elkeseredett, reménytelen vagy szarkasztikus mosolyt. A mosoly kifejezése – akár boldog, akár szarkasztikus – emóciónkat tükrözi.

(…)

A magzat szájnyitását 10, az ásítását pedig már 11 hetes terhességben is szórványosan megfigyelték, és előfordul a várandósságnak mind az első, mind pedig a második felében. Ismétlődő ásításokat is megfigyeltek. Az ásítás fiziológiás reflex, amely a tágra nyitott szájon át való belégzésből áll, amit lassú kilégzés követ a száj becsukásával. Utaltak arra, hogy az ásítás védekező folyamat, amelynek centruma az agytörzsben van. Feladata, hogy az oxigenizációval javítson az agyi hypoxián. (…) Mások véleménye szerint az ásítás csökevényes reflex, amelynek célja ismeretlen, ha egyáltalán van. Gyermek- és felnőttkorban az ásítás érdektelenség, unalom és álmosság esetén fordulhat elő. Az unalom nagyon kérdéses, az álmosság a valószínű magyarázat.

A magzat nyelvének kiöltése a nyitott szájon át előfordulhat. Gyermekkorban ez a gúnyolódás és talán a neheztelés jele, de magzat esetében ennek sem az okát, sem a célját nem ismerjük. Ez a jelenség elvétve fordul elő, ezért alig van a magzat fintoráról és nyelvkiöltéséről beszámoló.

Az elmondottak alapján arra gondolhatunk, hogy a gyermekkoriakhoz hasonlóan a magzat arckifejezései is talán a hangulatát tükrözik.

Tisztelettel:

Jakobovits Ákos dr.