Még több cikk
Ékes vasvirág
A fészkesvirágzatúak népes családjában bőven találunk feltűnő és jellegzetes növényeket. Az ékes vasvirág (Xeranthemum annuum) annak ellenére közéjük t...
A királyvargánya
A királyvargánya (Boletus regius), a „vargányák királya” az egyik legszínpompásabb vargányaféle.
Himedzsi vára
Japánnak, érdekes módon, nincs olyan ikonikus építménye, mint mondjuk Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Londonnak a Tower-híd. Az ilyenek láttán a külfö...
Sivatagi gekkó
A gyíkokon belül a gekkófélék családjának legtöbb fajára a fákon, lombozatban, függőleges fatörzseken vagy sziklafalakon való életmód a jellemző; ezt a...
A Skocjan-barlang viaduktja
A Karszt-hegységben, Trieszttől 20 kilométerre kontinensünk egyik legszebb üregrendszerét, az 1986 óta UNESCO Világörökségként jegyzett, 5,8 kilométer ...
Himedzsi vára
Megjelent az Élet és tudomány 2009. júliusi számában
Írta: Kép és szöveg: K. A.
Japánnak, érdekes módon, nincs olyan ikonikus építménye, mint mondjuk Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Londonnak a Tower-híd. Az ilyenek láttán a külföldieknek azonnal beugrik: „na, ez az!” A japánok, természetesen másként tekintenek saját épületeikre, s ha listázni kellene, Himedzsi vára biztosan ott lenne az első háromban.

A hasonnevű, kereken félmilliós város Honsu szigetének középső-déli részén terül el, és jóformán egyetlen híressége a nemzeti jelképek közé tartozik. Első változatát 1333 és 1356 között építették, egy csekély magasságú dombra. A magas, terméskőből készült alapzat, a hófehér belső falak (ennek okán nevezik fehér kócsagnak is) rendkívül bonyolult, fából készült vázszerkezetet vesznek körül. A belső várat labirinttusszerű útvonalon lehet megközelíteni, mely utak némelyike – az ellenség megtévesztésének szándékával – zsákutca. Háromszintes központi, toronyszerű épületét, mely pagodaszerű megjelenésével jellegzetes japán külsőt kölcsönöz a várnak, a 16. század vége felé építették hozzá. Aki a belsejében is csodákat vár, csalódni fog; néhány régi öltözék, fegyver, festmény, írás kivételével nem kínál különösebb látnivalót. Az épületkomplexum körül kialakított jellegzetes japán kertekben viszont kellemes sétákat tehetünk.
A várat sokszor megostromolták, rengetegszer cserélt gazdát a magyar olvasó számára jobbára teljesen ismeretlen klánok és nagyurak között. A II. világháborút, bár a környékét bombázták, sértetlenül vészelte át.
Himedzsiben a puszta látvány ragadja meg a szemlélőt; nem véletlenül szerepel olyan sok japán festményen, de felbukkan számtalan híres film kulisszájaként is, így Az utolsó szamurájban, A sógunban, és több Kuroszava-alkotásban is.