Még több cikk

Ékes vasvirág

 A fészkesvirágzatúak népes családjában bőven találunk feltűnő és jellegzetes növényeket. Az ékes vasvirág (Xeranthemum annuum) annak ellenére közéjük t...

Részletek

 

A királyvargánya

 A királyvargánya (Boletus regius), a „vargányák királya” az egyik legszínpompásabb vargányaféle.

Részletek

 

Himedzsi vára

 Japánnak, érdekes módon, nincs olyan ikonikus építménye, mint mondjuk Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Londonnak a Tower-híd. Az ilyenek láttán a külfö...

Részletek

 

Sivatagi gekkó

 A gyíkokon belül a gekkófélék családjának legtöbb fajára a fákon, lombozatban, függőleges fatörzseken vagy sziklafalakon való életmód a jellemző; ezt a...

Részletek

 

A Skocjan-barlang viaduktja

 A Karszt-hegységben, Trieszttől 20 kilométerre kontinensünk egyik legszebb üregrendszerét, az 1986 óta UNESCO Világörökségként jegyzett, 5,8 kilométer ...

Részletek

A hegyi juhar termései

Megjelent az Élet és tudomány 2008. szeptemberi számában

Írta: Molnár V. Attila

A hegyi juhar (Acer pseudo-platanus) főleg a hegyvidéki üde bükk- és gyertyánelegyes, sziklás talajú erdőkben, igen ritkán alföldi ligeterdőkben fordul elő. Akár 40 méteres magasságúra is megnőhet. Gyakran ültetik parkokba, különösen a vöröslő lombú változatát. Kérge platánszerűen foltos megjelenésű, levelei durván fogazott szélűek, lemezük a közepéig öt hasábra hasadt, fonákuk a nagyobb erek mentén finoman szőrös.

 


Sárgászöld virágai tömött, sokvirágú, lecsüngő fürtökben nyílnak nyár elején. (A hegyi juhar más juharfajoktól elkülöníthető az alapján is, hogy az őszre beérő termésének két szárnya derékszöget zár be egymással.) A juharfák jellegzetes, kétszárnyú termése – az úgynevezett ikerlependék – egyébként leginkább apró propellerre hasonlít, és ez a hasonlóság nem véletlen. Mikor a juhartermés leesik a fáról, a szárnyai miatt bekövetkező forgó mozgása lassítja zuhanását, így az oldalirányú légmozgásnak több ideje van arra, hogy az anyanövénytől távolabb sodorja. Lénye­gében hasonló elven működő propellerekkel „szerelik fel” terméseiket a délkelet-ázsiai trópusi esőerdők óriásfái közé tartozó Dipterocarpusok és a hazai hárs (Tilia) fajok is. Utóbbiaknak azonban csak egy szárnya van, amelyet a virág kocsányához nőtt murvalevél alkot.