Élet és tudomány

Íriszek Anatóliában

Megjelent az Élet és tudomány 2008. szeptemberi számában

Írta: Ney Tamás

 Törökország útjait járva már korábban is felfigyeltem a nőszirmok sokféleségére. Egy török forrás szerint 46 íriszfaj él az országban, ebből 16 endemikus, vagyis kis-ázsiai bennszülött. A képen látható dekoratív Iris orientalis P. Mill. ugyan nem tartozik ezek közé, ám pontos mibenlétéről viták folynak.

Sokan még a nálunk is honos Iris spuria (korcs vagy fátyolos nőszirom) változatának, sőt alfajának tartják, és I. spuria subsp. ochroleuca elnevezéssel szerepeltetik. Kultúrváltozata germán nősziromként a kertészeti ajánlásokban rendszeresen megtalálható. A keleti nőszirom – így fordítható a latin név – Törökország tíz tartományában, sőt még Észak-Görögországban is fellelhető. Alkalmazkodóképességére jellemző, hogy akár 1500 m magasságban is előfordul. Egy korábbi út során, az Eufrátesz forrásvidékén, hasonló magasságban már találkoztam elvirágzás utáni kiterjedt telepével. A képen látszó példányokat 2008 júniusában a Fekete-tenger menti hegyvonulatok déli részén, a Yozgat tartománybeli Čekerek település határában fotóztam, 1100 m  magasságban, vulkáni alapkőzet vizenyős allúviumában. Itt télen akár 1 méternyi hó is eshet, aminek olvadékvize sokáig elegendő növényünk számára. A bivalyok és a szarvasmarhák szemmel láthatóan nem legelik le. A bivaly egyébként napjainkban már Törökországban is ritka látvány. A gépesítés fokról fokra kiszorítja, ezért, valószínűleg, már csak a tejéért tartják.