Még több cikk

Földünk korai kizöldülése

A Föld eddigi 4,5 milliárd éves történetében számos fordulópontot ismerünk. Például a meteoritbombázás, az éghajlat vagy a légkör összetételének megváltozása...

Részletek

 

Óceánok lehettek a Vénuszon?

Az Európai Űrügynökség Venus Express szondája infravörös hullámhosszakon elkészítette a Vénusz déli féltekéjének első teljes térképét. Ennek alapján a kutató...

Részletek

 

Ősi ikercsillagok

A Világegyetemben megszülető első csillagok nem csak magányosan, hanem néha párokban is keletkeztek – erről számol be egy, a Science-ben megjelent tanulmány....

Részletek

 

In Memoriam Bánki Donát és Kandó Kálmán – emlékülés a Budapesti Műszaki Főiskolán

A 130 éves jubileumát ünneplő Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát születésének 150., míg Kandó Kálmán születésének 140. évfordulójához kapcsolódva május 8...

Részletek

 

Felső vezeték nélküli villamos

A belvárosokat is megszépítheti a világ első érintkezésmentes és felső vezetékek nélkül működő villamosa. A Bombardier Primove nevű villamos használatával ni...

Részletek

In Memoriam Bánki Donát és Kandó Kálmán – emlékülés a Budapesti Műszaki Főiskolán

Megjelent az Élet és tudomány 2009. májusi számában

Írta: Dr. Gáti József

A 130 éves jubileumát ünneplő Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát születésének 150., míg Kandó Kálmán születésének 140. évfordulójához kapcsolódva május 8-án emlékülést szervezett. A rendezvényt a főiskola két kara névadójának szoboravató ünnepségét követte.

 

kand_klmn_domborm369ve_a_keleti_pun_250
Az emlékülés plenáris ülésének előadója Dr. Michelberger Pál akadémikus Bánki Donát emlékezete és öröksége című előadását a tudós rövid bemutatásával kezdte: „150 éve született Bakonybánkon Bánki Donát, az első európai hírű gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Műegyetem tanára és a Gépészmérnöki Osztály volt dékánja. Mérnöki alkotásait, tudományos tevékenységét oktató munkáját itthon és külföldön is már életében elismerték.” A továbbiakban Bánki örökségének egy, az egész társadalom számára megfogalmazható értelmezését és tanulságát foglalta össze, megfogalmazva Bánki mának szóló üzenetét is.
Sitkei Gyula okleveles villamosmérnök, a Budapesti Elektromos Művek nyugalmazott osztályvezetője Kandó Kálmán a magyar elektrotechnika nagy egyénisége címmel ismertette a magyar elektrotechnika kiemelkedő alkotójának életpályáját. „Az 1892-ben kitűnő minősítéssel megszerzett gépészmérnöki képesítés birtokában Franciaországban kezdte mérnöki működését. Az indukciós motorok tervezésében és gyártásában szerzett jártasságot, valamint egy újszerű méretezés kidolgozásával első szakmai elismertségét is elérte” – mutatta be az ifjú mérnököt. A kezdeti szakmai teljesítményektől – az eredeti képekkel gazdagon illusztrált előadás – bemutatta az olaszországi Valtellina vasútvonal villamosításában, a háromfázisú villamos mozdony tervezésében, a fázisváltós rendszer kialakításában nyújtott szerepét.

kandmozdony_archv_kpen_250
Dr. Németh József címzetes egyetemi tanár a „Technikai kultúra és mérnökképzés” című előadásában arra kereste a választ, hogy a XIX. század magyar gazdasági és műszaki fejlődéséhez hogyan tudtak hozzájárulni a fiatal Műegyetem tanárai – köztük Bánki Donát. Példákkal illusztrálva bemutatta, hogy kik tanítottak ebben az időben a Műegyetem falai között, s eredményeik hogyan járultak hozzá a világ technikai fejlődéséhez. Az előadó kitért a „Mester és Tanítvány” örök példázatára, azaz hogyan él tovább a mester a tanítványok munkájában.
Dr. Szunyogh Gábor múzeológus, főiskolai tanár egy „virtuális séta” keretében nyújtott betekintést a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Mobileum elnevezésű interaktív gépcsarnokába, ahol – sok hasonló korú ősmotor mellett – hét eredeti, Bánki Donát és Csonka János által tervezett állóhengeres stabilmotor tanulmányozható. Az előadás ismertette a No1-es Bánki-Csonka motort, a világ első porlasztós motorját, majd digitális kisfilmek segítségével mutatta be e szerkezeti elemek működését.