Élet és tudomány

Megalakult az Európai Innovációs és Technológiai Intézet

Megjelent az Élet és tudomány 2008. szeptemberi számában

Írta: Forrás: http://ec.europa.eu/eit

 2008. szeptember 15-én, a Magyar Tudományos Akadémia épületében ünnepélyes keretek között alakult meg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI).

Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: az Intézet bizonyos, kiemelten fontos kutatási területeken egyszerre támogatja majd a felsőoktatást, a kutatóhelyeket és a vállalkozásokat, határon átnyúló, kiválósági alapokon létrejövő együttműködések keretében. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke afeletti örömét fejezte ki, hogy az EITI alakuló ülésének egy „nagy múltú, de jövőbe tekintő” intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia adhatott helyt.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Intézet megalakulását önmagában egyfajta innovációnak nevezte. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a hallgatói-kutatói mobilitást elősegítő Erasmus-programnak is alapfeltevése volt, hogy létezik közös európai kutatás. Az új intézet feladata az lesz, hogy az oktatási intézmények, a kutatóhelyek és a vállalkozások közötti kapcsolatkereséshez kiválósági alapon támogatást nyújtson. A felújított Lisszaboni szerződés lehetővé teszi majd, hogy megerősítsük pozícióinkat a nemzetközi versenyben. Az EITI az új kutatási eredmények piacra vitelében is jelentős szerepet vállal majd, így egész Európában segít majd az innovációs tevékenység serkentésében. Kiemelte annak fontosságát, hogy az EITI tevékenységét politikamentesen végezze, illetve hogy tevékenységében az európai szinten meghatározott politikát tartsa szem előtt. Az elnök hangsúlyozta: számos jelentős kihívás áll most Európa előtt, amire az innováció jelenthet megoldást, például az energetika vagy az infokommunikációs technológiák terén. A közszférának is nagy segítsége lenne az innovációra, például az e-kormányzás, e-ügyintézés, e-egészségügy széles körű bevezetésével. Az elnök végezetül hangsúlyozta: Európa gazdasági recesszióval áll szemben. Ezt a kihívást lehetőséggé is át tudjuk alakítani, de csak akkor, ha a kutatásban való versenyelőnyünket megtartjuk és tovább fejlesztjük.
Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, az Európa Parlament alelnöke kiemelte: az EITI megalakításában mind a Parlament, mind az Európai Bizottság komoly szerepet játszott. Fontos feladatként jelölte meg a vállalatok, az üzleti szféra ösztönzését arra, hogy fordítsanak többet a kutatás-fejlesztésre, többek között annak, hogy a kutatási kiválóságokat ide tudjuk vonzani, ahelyett, hogy az európai kutatók keresnek maguknak máshol érvényesülési lehetőséget. Mind­eddig nem volt olyan európai kezdeményezés, amely a tudásháromszög mindhárom elemét (tudás-oktatás, kutatás, innováció) egységben kezelte volna. Az alelnök kifejezte afeletti örömét, hogy az Intézet megalakulhatott, ugyanakkor hozzátette: a további eredményekhez további elkötelezettségre van szükség.
Valérie Pécresse, a francia kormány felsőoktatásért és kutatás-fejlesztésért felelős minisztere pedig arról szólt, hogy Budapest az európai tudományos közösségen belül a Magyar Tudományos Akadémiát megalapító Széchenyi István óta meghatározó szereppel bír. Az EITI-ről a miniszter asszony elmondta: létrehozásának  célja, hogy Európa valóban a tudás térsége legyen. Rodi Kratsa-Tsagaropoulouhoz hasonlóan hozzátette: az Intézet megalakulása csak a kezdet; a felelősség innentől kezdve az igazgatóság kezében van. Ehhez kapcsolódva hozzátette: véleménye szerint egy kiváló emberekből álló testület állt össze, amely összetételénél fogva is kiválóan alkalmazkodik a Bizottság által megjelölt célokhoz: mind a közszféra, mind az üzleti világ képviselői megtalálhatók benne. Az Intézet létjogosultságával kapcsolatban Valérie Pécresse kifejtette: 2000 óta, a Lisszaboni Szerződés első megkötése óta nagyon sok előrelépés történt az európai innováció területén, de még mindig nem sikerült behozni az Egyesült Államokat, Japánt. Ráadásul – tette hozzá – új országok is beszálltak a globális versenybe. A versenyben való előretöréshez mindenképpen európai érdekeltségű kutatásra van szükség, amelynek révén valódi szinergiák alakulhatnak ki az egyes, a tagállamokban önállóan végzett kutatások között. Az intézet megalakításával – fogalmazott a miniszter – az EU első alkalommal ad érdemi választ ezekre a kihívásokra. Olyan lehetőség ez – hangsúlyozta –, amit nem szabad elvesztegetni.
Az EITI igazgatótanácsa első ülését délután két órai kezdettel tartotta; első elnökét is ekkor választotta meg: Martin Schuurmans több évtizedes akadémiai és ipari kutatási, kutatásmenedzsmenti tapasztatai közül a Philipsnél végzett alapkutatási tevékenységét emelte ki, ahol elsősorban szupravezetőkkel, félvezetőkkel foglalkozott; megfogalmazása szerint mindig azzal, ami a legnagyobb újdonság volt. Elnökként ő vezeti majd az Igazgatótanács üléseit, ő határozza meg az ülések napirendjét, illetve az ő hatásköre lesz a hozott döntések végrehajtásának felügyelete is. Saját vezetési stílusáról elmondta: elsődleges feladatának mindig azt tartotta, hogy biztosítsa: a szükséges döntések végül is megszülessenek. „Figyelni, gondosan megtárgyalni, majd dönteni” – röviden így foglalta össze vezetői filozófiáját.