Élet és Tudomány

Amiről nem illik beszélni

Szinte törvényszerű, hogy az idősebb gyerekek jobban teljesítenek az értelmi képességekre alapozó feladatokban, mint a kisebbek. Ez nem meglepő, hiszen az idővel egyre javul a memória, hatékonyabb az információfeldolgozás, rutinosabban megy a kategóriaképzés. Ezért különleges jelenség, ha egy ilyen feladatban a kicsik jobban teljesítenek, mint az idősebbek. Egyáltalán létezik ilyen?

Az élet értelme és a dohányzás

Mi az élet értelme? – ez a kérdés a homályos és megválaszolhatatlan problémák jelképévé vált, ám érdekes módon a lélektan mégis eléggé jól tud dolgozni vele. A pszichológiát ugyanis nem az foglalkoztatja, hogy úgy általánosságban vajon mi lehet az emberi létezés értelme – hanem az, hogy az egyes ember mennyire látja értelmesnek a saját életét.

Fenyegető szépség

A bulimia az egyik leggyakoribb evészavar. Aki ebben szenved, arra hónapokon át hetente többször is falási rohamok törnek rá, melyek során rövid idő alatt hatalmas mennyiségű ételt habzsol fel válogatás nélkül, miközben úgy érzi, képtelen uralkodni viselkedésén.

A csillagászat éve képekben - Pók a csillagok között: a Tarantula-köd

Az „égi pók” sajnos csak a déli féltekéről figyelmehető meg az Aranyhal (Dorado) csillagképben. Tiszta, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is látható, mint egy fényes, bolyhos fehér folt. Pedig nagyon messze van, a Nagy Magellán-felhőben, aminek távolsága 180 ezer fényév.

Germanus Gyula-kiállítás Érden - Az iszlám világ tudós kutatója

Az elmúlt években világszerte megerősödött az érdeklődés a muszlim világ iránt. A muzulmán vallás hívei, az iszlám kultúra követői az Európai Unió országaiban is egyre nagyobb létszámban képviseltetik magukat. Az iszlám megismerésében és megismertetésében nagy szerepet játszott Germanus Gyula, akinek születése 125. évfordulójára időszakos kiállítással és kiadvány megjelentetésével tiszteleg Érden a Magyar Földrajzi Múzeum.

Kerék, inga, bolygómozgás

A bennünket körülvevő világ egyik meghatározó jelensége a mozgás. Erről azonban a XVI. század végéig nem sokat írtak a tudósok. Az egyensúly csak-csak szóba került, de a mozgó testnek sokak szerint célja volt, azért változtatta a helyét, így értelmetlennek tartották a mozgás okát kutatni. A szabadon eső tárgyak egyenletesen gyorsuló mozgásával, az elhajított kő görbe vonalú pályájával Galilei kezdett először foglalkozni, kitárva a kaput a mechanika előtt. Később a matematika (differenciál és integrálszámítás) fejlődése tette lehetővé a mozgások analiktikus vizsgálatát.

A multimédia új kommunikációelmélete

A Typotex Kiadó – sok más szakterülete mellett – az utóbbi években a kommunikációelmélet és a médiakutatás vezető kiadójává nőtte ki magát. A témában több önálló kötet, illetve sorozat is napvilágot látott a gondozásukban, így például a 2 éve elindított sorozata Új média re:mix címen, amelynek ez a most ismertetendő kötet a második tagja.

A népszellem pásztora

A mai olvasónak megelevenítik Kálmány Lajos (1852-1919) munkásságát és magatartását kortársainak és méltatóinak – szállóigévé lett – jelzői, képes jellemzései. „A legnagyobb magyar folklorista” volt, akinek – az emberi múltat ásató Móra Ferenc szavaival – „egész életében a néplélekben való áskálás volt a mestersége”. Az utolsó évtizedeit élő szájhagyományt jegyezte föl „a szegedi néplélek nagy ismerője”, olyannyira, hogy – Féja Géza írta róla – „szegedi gyűjteménye olyan szerepet játszott, mint Noé bárkája”.

Nincs lehetetlen

„Úgy gondolom, hogy a tudás és a racionális gondolkodás erejével hidat építhetünk – sőt kell is építenünk – az egyének, a kultúrák és az országok között.” Így fejezi be könyvét az 1999-es kémiai Nobel-díj nyertese. A könyv ennek a híd építésének folyamatát mutatja be, szerencsére nem ejtve szót azokról, akik az épülő híd felrobbantásán munkálkodnak. A nem békepárti politikusok, a terroristák egy más világot képviselnek, velük ennek a kiemelkedő arab tudósnak nincs dolga.

Érdekes számok Japán történetéből

A szigetország statisztikai hivatalának internetes oldalán számos történeti érdekesség található. Ezekből mazsolázva, kezdjük a sort egy kis demográfiával! Japán lakossága 1873 és 2009 között 35 millióról 128 millióra emelkedett. E meglehetősen nagy növekedés a nemek arányának átrendeződésével párhuzamosan ment végbe: 1937-ig férfitöbblet jellemezte a szigetország társadalmát, utána pedig a nők száma volt a magasabb.

Hányan is élünk az Unióban

Földünk népessége rohamosan növekszik, az elmúlt négy évtizedben közel a duplájára emelkedett. Ennek a fejlődésnek a 90 százaléka a kevésbé fejlett országokhoz köthető.
A népességszám-növekedés az Európai Unióra is jellemző folyamat. 1970 és 2009 között a jelenlegi 27 tagú uniós államszövetség lakóinak száma 435 millióról fél milliárdra emelkedett. Az előrejelzések azonban a rohamos növekedésnek a végét, sőt ennek a trendnek a megfordulását prognosztizálják.

Alapító statisztikusunk: Keleti Károly

Születésének kerek évfordulója ad alkalmat az emlékezésre (1833, Pozsony). Apja, Klette Nándor, József nádor gyermekeinek rajztanítója volt. A gyermek Károly sokszor járt a nádori udvarban mint a gyerekek játszótársa. (Nevét 1862-ben változtatta Keletire.) A család az 1830-as évek végén Budára költözött, és Károly megkezdte tanulmányait a piaristák gimnáziumában.

Ékes vasvirág

A fészkesvirágzatúak népes családjában bőven találunk feltűnő és jellegzetes növényeket. Az ékes vasvirág (Xeranthemum annuum) annak ellenére közéjük tartozik, hogy magassága mindössze arasznyi.

A királyvargánya

A királyvargánya (Boletus regius), a „vargányák királya” az egyik legszínpompásabb vargányaféle.

Himedzsi vára

Japánnak, érdekes módon, nincs olyan ikonikus építménye, mint mondjuk Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Londonnak a Tower-híd. Az ilyenek láttán a külföldieknek azonnal beugrik: „na, ez az!” A japánok, természetesen másként tekintenek saját épületeikre, s ha listázni kellene, Himedzsi vára biztosan ott lenne az első háromban.

Jut eszembe... - A tányérnyaló

Mondja valaki, hogy a maradékokat ki kell dobni! Nahát, akkor próbálja meg, jó-e a tojásos nokedli-maradék pörköltszafttal. Szerintem fenséges étel, és Ficsúr kutyám is ezt véli, látom a fekete gombszemén, legszívesebben kitakarítaná a tányérom. Meg kéne nézni, ki volt régen a tányérnyaló. Éppen most sikerült megszereznem Bornemissza Anna szakácskönyvét, nosza utána nézek.

Jut eszembe - Pannónia

Nevezetes szó, hiszen van - vagy volt - ilyen nevű motorbicikli, sajt, bor, utca, bár az eredeti fogalom mára csaknem feledésbe merül. Pedig ez a terület egykor római provincia, ugyanúgy az akkori művelt világ védőbástyája volt, mint amilyen hazánk az újkor hajnalán.
A kérdéses terület akkora, mint a mai Hollandia - ha nem nagyobb -, máig élő antik neve a Krisztus születése előtti első évezredben született.

Jut eszembe... - Nyári kocsonya

Senkinek sem jut eszébe téli kocsonyáról beszélni, márpedig ha van téliszalámi, akkor kell lenni nyárinak is. No persze a szalámival más a helyzet. 1869 óta készül a Tisza-parti mészárszéken a szürke penésszel borított csemege, mely a szegedi vár olasz rabjainak találmánya.

OTKA - Élet és Tudomány cikkpályázat

Egyetlen nemzet sem fejlődhet saját tudományos kutatások nélkül. A kutatást minden fejlett állam támogatja. Mivel a költségvetés az adófizetők pénzéből gazdálkodik, fontos, hogy minél szélesebb nyilvánosság ismerje meg, milyen kutatásokra fordítják ezt a támogatást, s milyen eredmény várható azoktól. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy a kutatók közreadják munkájuk eredményeit. Csak ettől remélhető, hogy az adófizetők és képviselőik megbecsüljék a kutatómunkát. Erre gondolva az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) lapunkkal közösen
PÁLYÁZATOT HIRDET TUDOMÁNYOS KUTATÓKNAK.

Ajánlott irodalom A tudat mélystruktúrája című cikkünkhöz

A cikk az Élet és Tudomány 2009/8. és 10. számaiban jelenik meg.

Évtizedek, évszázadok, évmilliók - Pusztító vulkánkitörésektől a borospincékig

Az ignimbritek, azaz a horzsaköves hamuárak üledékei a legpusztítóbb vulkáni kitörések képződményei. A Bükk előterében, a szőlősorok között megbúvó sziklák nyitott könyvként mesélnek ezekről a vulkáni kitörésekről. Amikor pedig már megtelt a vulkanológiai élménytár, jól eshet egy kis pihenő magában a vulkáni kőzetben, ahol a környék kiváló borai rejtőznek!

Ősi ikercsillagok

A Világegyetemben megszülető első csillagok nem csak magányosan, hanem néha párokban is keletkeztek – erről számol be egy, a Science-ben megjelent tanulmány. A stanfordi SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratórium Kavli Asztrofizikai és Kozmológiai Intézetének két asztrofizikusa, Matthew Turk és Tom Abel a korai Világegyetemben végbemenő csillagképződési folyamatokat modellező számítógépes szimulációval jutott erre az eredményre.

Óceánok lehettek a Vénuszon?

Az Európai Űrügynökség Venus Express szondája infravörös hullámhosszakon elkészítette a Vénusz déli féltekéjének első teljes térképét. Ennek alapján a kutatók szerint feltételezhető, hogy testvérbolygónk valaha ténylegesen is sokkal hasonlóbb lehetett a Földhöz: felszínének formálásában éppúgy szerepet játszhattak a lemeztektonikai folyamatok, és óceán is lehetett rajta. Az új térkép segíthet annak megértésében is, hogy a Földhöz méretében és számos egyéb tekintetben is ennyire hasonló bolygó miért fejlődött annyira másképpen.

Földünk korai kizöldülése

A Föld eddigi 4,5 milliárd éves történetében számos fordulópontot ismerünk. Például a meteoritbombázás, az éghajlat vagy a légkör összetételének megváltozása drámai módon befolyásolta az élővilág fejlődését: életformák tömeges eltűnéséhez vagy épp ellenkezőleg, az elburjánzásához vezetett. Az egyik legnagyobb ilyen változás a mintegy 540 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás, amelynek során a a legkülönfélébb soksejtű (állati) életformák ősei, a férgektől az ízeltlábúakon át a gerincesekig, szinte egy csapásra tömegesen jelentek meg és terjedtek el bolygónkon.

Szerintem...

…mintha a kelleténél kevesebb figyelmet fordítanának újabban a könyvkiadók az ismeretterjesztés egy speciális, azt is írhatnám: szezonális műfaja, az útikönyv pontosságára. Pedig az utazás - jó esetben - közel sem csak a pihenés, az időtöltés (vagy a pénzköltés) egy módja, hanem az élményszerű, ezáltal maradandó ismeretgyűjtésé is. S ebben segít, orientál a jó útikönyv. Illetve sajnos sok esetben csak tájékoztathatna vagy eligazíthatna.

Szerintem...

… figyelemre méltóan „lendületes” kezdeményezés eredményét hirdették ki a múlt héten az Akadémián. Ekkor derült ki, hogy ki az a hat fiatal, nemzetközileg versenyképesnek ígérkező témával foglalkozó tudós, aki kutatócsoportot alapíthat az MTA intézeteiben az Akadémia elnöke által meghirdetett Lendület Fiatal Kutatói Program keretében.

Szerintem...

… szinte összeért két, tudományos szempontból kiemelt akcióév a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének ünnepi előadásán, amikor Patthy László akadémikus arról adott nagyívű áttekintést, hogy milyen utat járt be Darwin evolúciós elmélete annak 150 évvel ezelőtti „születésétől” máig.

Zene ereinknek

Kikapcsolódás végett kellemes zenét hallgatni otthon, akár hanglemezről, akár rádión, vagy ahogyan én újabban gyakran teszem: a youtube segítségével. Esténként, mielőtt nyugovóra térnék, meghallgatok-megnézek egy-egy Chopin-etüdöt Rubinstein előadásában, vagy rákattintok például valamelyik Ella Fitzgerald felvételre.

Babilon romkertjét letaposták a katonák

Az ószövetségi világváros, Babilon romjait, valamint az akkori világ hét csodájának egyikeként emlegetett függőkertjeinek maradványait 1899 és 1917 között ásták ki a régészek a mai Irak területén. Paloták, templomok, kapuk maradványai bukkantak elő.

Anyámasszony katonái

Van az angolban egy szleng szó, a wuss (ejtsd: vusz). Annyit jelent, mint nyámnyila, anyámasszony katonája. A The Times arról közölt fejtegetést, hogy a britek megmaradnak-e hazájuk zord éghajlatát zokszó nélkül tűrő kemény legényeknek, vagy elkényezteti őket a huszonegyedik századi jómód, és puhányokká válnak.

Feltanít?

Írásban a 13. század második felétől adatoljuk. Az új kiadású értelmező kéziszótár három jelentését sorolja fel. Ezek közül most a mi szempontunkból legfontosabb az első: „Ismereteket, tudást átad”. Ezt a tanítók, tanárok hivatásszerűen végzik, több-kevesebb sikerrel, mivel nem mindenkit sikerül megtanítani a kötelezően előírt tananyagra. A pedagógust tehát sikerélmények és – valljuk meg – nem is ritkán kudarcok kísérik egész pályafutása alatt.

Kabaré

Százéves a magyar kabaré. Az évfordulón érdemes megemlítenünk, hogy mai nyelvünk milyen sokat köszönhet a kabarénak. Nemcsak az elegáns, könnyed, csevegő stílus elterjedését, hanem bizonyos jellegzetes szavainkat is. Ilyen például a maszek, amelyet Kellér Dezső alkotott a magánszektor rövidítésével.

Borsó

Jövedelmező konzervgyárat alapíthatnék, ha enyém lenne a borsó, amelyet nyelvvédő buzgalmamban évtizedeken át a falra hánytam. Vagonnyi doboz telnék meg például azokkal a szemekkel, melyekkel a kerül ige lehetőség szerinti elkerülését javasoltam.

Kedves Olvasónk!

Sokszor halljuk és hangoztatjuk, hogy a tudomány nem vonulhat vissza a kutatás elefántcsonttornyába, szüksége van a társadalommal folytatott állandó és eleven párbeszédre. Örömteli, hogy – legalábbis az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és az Élet és Tudomány közös cikkismertető pályázati felhívására beérkezett pályaművek tanúsága alapján – a tudományos élet mind több szereplője ismeri fel a fent idézett, néha már közhelyesen csengő elvárásnak az igazságtartalmát.

A hangok múzeuma

A közelmúltban Bécsben járva egy, az ismeretterjesztés műhelytitkai, a muzeológia „boszorkánykonyhája” szempontjából is különleges múzeumot ismertem meg.
A Haus der Musik, a hangok bécsi múzeuma ötezer négyzetméteren kínál hallatlanul különleges hallgatnivalókat. Szinte miden megtörténik a sötét szobákban az emberi és a környezeti hangokkal, amit csak a modern technika produkálni képes.

OTKA cikkpályázat

Kedves Olvasónk!
Egyetlen nemzet sem fejlődhet saját tudományos kutatások nélkül. A kutatást minden fejlett állam támogatja. Mivel a költségvetés az adófizetők pénzéből gazdálkodik, fontos, hogy minél szélesebb nyilvánosság ismerje meg, milyen kutatásokra fordítják ezt a támogatást, s milyen eredmény várható azoktól.

A Föld eddig ismert legősibb kőzete

Egy több mint 4 milliárd éves kanadai fekükőzet a korai földkéreg eddig ismert legrégebbi darabja. Erre az eredményre jutottak a washingtoni Carnegie Intézet és a montreali McGill Egyetem kutatói, akik geokémiai módszerekkel a területről vett minták korát 4,28 milliárd évnek találták – ez 250 millió évvel korábbi időpont, mint az eddigi csúcstartóé. Az eredményről a kutatók a Science-ben számoltak be.

A triász egyik csúcsragadozója: a krokamander

Egy 240 millió évvel ezelőtt az Antarktiszon élt nagy testű, félelmetes, háromsoros fogazatú kétéltű, a maga közel 1 méteres fejével és 5 méteres testhosszával a triász egyik legrettegettebb ragadozója lehetett a maga élőhelyén.

Agyátültetés a Szaturnusz pályáján túl

Bár a Plútó elérésétől még hét évnyi távolságra van a New Horizons- misszió, földi irányítói felébresztették a hibernációból a szondát, részben, hogy valamennyi műszerének működőképességét átvizsgálják, részben hogy három hónapon keresztül közelebbi megfigyeléseket végezzen az Uránuszról, a Neptunuszról és a Plútóról. De a művelet legfontosabb feladata a szonda központi vezérlőegységének, ha úgy tetszik, „agyának”átprogramozása, egy új szoftvernek a felvezetése volt.

Lélektani lelemények

Aktuális

Könyvtermés

Adatok és Tények

A Hátlapon

Röviden

Interaktív

Első kézből

Szerintem

Angliai levelek

Nyelv és Élet

Kedves Olvasó!

A tudomány világa