A tudomány világa

 

A Föld eddig ismert legősibb kőzete

 
Egy több mint 4 milliárd éves kanadai fekükőzet a korai földkéreg eddig ismert legrégebbi darabja. Erre az eredményre jutottak a washingtoni Carnegie Intézet és a montreali McGill Egyetem kutatói, akik geokémiai módszerekkel a területről vett minták korát 4,28 milliárd évnek találták – ez 250 millió évvel korábbi időpont, mint az eddigi csúcstartóé. Az eredményről a kutatók a Science-ben számoltak be.

A triász egyik csúcsragadozója: a krokamander

 
Egy 240 millió évvel ezelőtt az Antarktiszon élt nagy testű, félelmetes, háromsoros fogazatú kétéltű, a maga közel 1 méteres fejével és 5 méteres testhosszával a triász egyik legrettegettebb ragadozója lehetett a maga élőhelyén.

 

Agyátültetés a Szaturnusz pályáján túl

Bár a Plútó elérésétől még hét évnyi távolságra van a New Horizons- misszió, földi irányítói felébresztették a hibernációból a szondát, részben, hogy valamennyi műszerének működőképességét átvizsgálják, részben hogy három hónapon keresztül közelebbi megfigyeléseket végezzen az Uránuszról, a Neptunuszról és a Plútóról. De a művelet legfontosabb feladata a szonda központi vezérlőegységének, ha úgy tetszik, „agyának”átprogramozása, egy új szoftvernek a felvezetése volt.

A csimpánzok is vígasztalják egymást

A csimpánzok is vigasztalják egymást, ha valamelyiküket egy harmadik részéről bántalom ér - állapították meg brit kutatók. „Ezt többnyire az emberihez nagyon hasonló módon: öleléssel, puszilgatással fejezik ki" -- mondta Orlaith N. Fraser, a liverpooli John Moores Egyetem viselkedéskutatója.

Nem egyidős csillagikrek?

 

A csillagászok eddig úgy vélték, hogy a ma megfigyelhető ikercsillagok - egymás körül keringő csillagpárok, közel egyforma fizikai jellemzőkkel - egyazon anyagfelhőben, egyszerre is születtek, mint az ikergyermekek. Ezért igencsak meglepődtek, amikor az Orion-felhő egyik, tőlünk mintegy 1500 fényévre levő „csillag-bölcsőjében" olyan ikrekre bukkantak, amelyeknek némileg más volt a hőmérséklete és a fényessége - mintha az ikerpár egyik tagja le lenne maradva a fejlődésben.

 

A Naprendszer leggyorsabban pörgő égitestje

 

 

Egy brit amatőr csillagász felfedezése szerint a Földhöz közeli pályán keringő 2008 HJ kisbolygó a Naprendszerben eddig ismert legsebesebben pörgő objektum, amely 42,7 másodperc alatt fordul körbe tengelye körül. (Az előző csúcstartó, a nyolc éve felfedezett 2000 DO8 kisbolygó periódusideje 78 másodperc volt.)

 

Földrengés-régészet

Földrengések pontos dátumának meghatározásához vagy annak megerősítéséhez gyakran hozzájárulnak a területen végzett régészeti feltárások során előkerülő korabeli tárgyak, főleg pénzérmek. De a dolog fordítva is igaz: ha a régészek bukkannak olyan régészeti rétegre, amely szemmel láthatóan egy földrengés pusztítására utal, ők sem csak a(z esetleg nem is létező) történeti feljegyzésekre támaszkodhatnak, hanem a földtörténeti kutatásokra is, és a geológusoktól, szeizmológusoktól kérhetnek segítséget.

 

Tojással is bevonták az agyaghadsereget

Az ókor nyolcadik csodájaként is emlegetett, a kínai birodalom első császárának mauzóleumát örző kínai terrakotta (vagy: agyag-) hadsereg több mint 7000 harcost és lovakat ábrázoló szobrait a festésük során nyers tojással is bevonták - ezt  állapították meg olasz és német kutatók, akik a szobrokból vett mintákat alapos kémiai elemzés alá vetették. A kutatók szerint a tojás kötőanyagként használt, amely segített rögzíteni a festéket és az azt fedő lakkréteget.

 

 

A leghűvösebb barna törpe

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert leghűvösebb barna törpét, amelynek felszíni hőmérséklete mindössze 350 Celsius-fok. (A Nap 6000 Celsius-fokos hőmérsékletével összehasonlítva ez igencsak alacsony.)

A barna törpék átmenetet képeznek a óriásbolygók és a kis csillagok között: tömegük felső határa 80 Jupitertömeg körüli. Lényegében "félresikerült" csillagok: túl kis tömegűek ahhoz, hogy belsejükben a hidrogén--hélium fúzió beinduljon és fennmaradjon. Belső hőtermelésük (amely radioaktív bomlásokból, lassú összehúzódásból, esetleg deutérium-fúzióból adódik) messze a csillagoké mögött marad, ezért idővel egyre hűvösebbé válnak.

A kanadai-francia Hawaii 3,6 méteres távcső, a 8,1 méteres Északi Gemini teleszkóp és az ESO 3,6 méteres NTT távcsövével most felfedezett égitest, atőlünk mindössze 40 fényévre levő CFBDS0059 a csillagászok szerint a barna törpék egy új osztályának, az Y törpéknek az első képviselője. Jelentősebb mennyiségű sugárzást csak a közeli infravörös hullámhosszokon bocsát ki, tömege 15-30-szorosa lehet a Jupiterének.

A csillagászok eddig a barna törpéket két nagyobb osztályba sorolták: a forróbb, 1200-2000 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletű L törpék, és az 1200 Celsius-foknál hűvösebb, metánban gazdag T törpék csoportjába. A CFBDS0059 jócskán hűvösebb náluk, s légkörében az előbbi két típusban nem, ám a gázóriásokra jellemző ammóniát is sikerült kimutatni. A csillagászok szerint még ennél hűvösebb Y típusú barna törpék is létezhetnek, amelyeknek a légkörében akár a vízgőz is kondenzálódhat, felhőket és jégkristályokat képezhet: az ilyen égitestek már inkább az óriási gázbolygókra, mint csillagokra hasonlíthatnak. (Universe Today)