Könyvtermés

 

A multimédia új kommunikációelmélete


A Typotex Kiadó – sok más szakterülete mellett – az utóbbi években a kommunikációelmélet és a médiakutatás vezető kiadójává nőtte ki magát. A témában több önálló kötet, illetve sorozat is napvilágot látott a gondozásukban, így például a 2 éve elindított sorozata Új média re:mix címen, amelynek ez a most ismertetendő kötet a második tagja.

A népszellem pásztora

A mai olvasónak megelevenítik Kálmány Lajos (1852-1919) munkásságát és magatartását kortársainak és méltatóinak – szállóigévé lett – jelzői, képes jellemzései. „A legnagyobb magyar folklorista” volt, akinek – az emberi múltat ásató Móra Ferenc szavaival – „egész életében a néplélekben való áskálás volt a mestersége”. Az utolsó évtizedeit élő szájhagyományt jegyezte föl „a szegedi néplélek nagy ismerője”, olyannyira, hogy – Féja Géza írta róla – „szegedi gyűjteménye olyan szerepet játszott, mint Noé bárkája”.

 

Nincs lehetetlen


„Úgy gondolom, hogy a tudás és a racionális gondolkodás erejével hidat építhetünk – sőt kell is építenünk – az egyének, a kultúrák és az országok között.” Így fejezi be könyvét az 1999-es kémiai Nobel-díj nyertese. A könyv ennek a híd építésének folyamatát mutatja be, szerencsére nem ejtve szót azokról, akik az épülő híd felrobbantásán munkálkodnak. A nem békepárti politikusok, a terroristák egy más világot képviselnek, velük ennek a kiemelkedő arab tudósnak nincs dolga.  

Molekuláris bionika és agykutatás


A címben szereplő nem közismert, új tudományágról is kapunk információt a Kairosz Kiadó Miért Hiszek? című sorozatában megjelent kis interjúkötetben, amely Kozma Lászlónak Roska Tamás informatikus professzorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karának alapítójával folytatott beszélgetéseit tartalmazza.

Balsorstól a jégzajlásig


A Hazám-díjat a XXI. Század Társaság alapította. 2001 óta adják oda hét magyar értékteremtőnek, akik a művészi és műszaki, alkotó és kutató értelmiség legjavából kerülnek ki. Nevét József Attila monumentális sors-verséről kapta, és jár hozzá a bánatos, magába révedő költő bronzszobra is.

 

A sejtélettan-kutató

A Herzka Ferenc által készített Nők a tudományban című, akadémikusportré-sorozatból már ismertettünk néhányat az Élet és Tudományban, ez a kötet, amely Ligeti Erzsébetről szól, a sorozat kitűnő, példaszerű kötete. Minden ilyen – képekkel illusztrált, párbeszédes – munka egy-egy videóinterjú kivonata, amely országos televízió csatornákban is látható majd, és DVD-n megszerezhető. A riporter kitűnő kapcsolatot alakít ki a bemutatott tudósokkal, végül mindenkivel tegező viszonyba kerül, miután alaposan végigjárták a megkérdezett életének színtereit, és részletesen megbeszélték annak munkásságát.

Minden másképpen van

„Ne tartsuk magunkat túl bölcseknek, s mindjárt nem leszünk túl ostobák gyermekeink szemében.” írta Karinthy Frigyes a Minden másképpen van című könyvében. És valóban, gyakran minden tényleg másképpen van, mint ahogy az bennünk és az úgynevezett köztudatban él. Egy ilyen nyilvánvalónak tűnő állítást – a médiában látható erőszak a nézőkben is erőszakot szül – vesz nagyító alá a Stachó László és Molnár Bálint által szerkesztett könyv, amelyben a hihetetlen mennyiségű látható erőszak hatásáról megjelent tanulmányokból olvashatunk válogatást.

Se közbirka, se vezérürü

 „Tiszta fejnek” nevezte nekrológírója a tavaly, nem sokkal 100. életévének betöltése előtt elhunyt Fejtő Ferencet. Akik végigélték az elmúlt évtizedeket és a rettenetes XX. század után elvergődtek még a XXI. század első évtizedébe is, tudják, milyen nehéz volt élni Magyarországon és egész Európában.

 

Nagytavaink biciklinyeregből és csónakból

A természetjárást népszerűsítő kiadványokról mindig öröm hírt adni, különösen ha annak olyan változatairól esik szó, amelyek korábban mintha nélkülözve lettek volna.
A modern tömegsport manapság már sokkal inkább érinti az extrém tevékenységek kategóriáját, mint tette ezt akár csak egy évtizede is, ezért üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, amely a természetes és kultúrkörnyezet megismerésének hagyományos eszközeit méltatja.

A szegedi nótafa emlékezete

Móra Ferenc verssorával szólva „Az Isten lelkéből lelkezett cigánynak”, Dankó Pistának az életét, művészetét, kapcsolatait, neves kortársai róla alkotott képét, elismerését és iránta való érzelmeit eleveníti föl a születése 150. évfordulójára megjelent emlékkönyv. Harminc, jórészt kortanú több mint kétszer annyi írása, közöttük magáé Dankóéi is – önéletrajz, pályakép, cikkek, ismertetések, beszédek, levelek hozzá és tőle, róla és néki írott versek.

Egy orvos hallomásai

Orvosok nagyon gyakran kísérleteznek szépirodalommal, talán azért, mert mindennapi életük teli van betegeik drámáival, és ezek nagyon megérintik őket. A debreceni egyetem professzora, a neves neurológus, dr. Csiba László is leírja e kötetben – kis novellák formájában – az olyan eseteit és saját élethelyzeteit, benyomásait munkájával kapcsolatosan, amelyeket érdemesnek és tanulságosnak érez.

 

Két tudós élete

E rovatban ritkán mutatunk be regényeket és még ritkábban hangoskönyvet. Most azonban jó okunk van kivételt tenni: Daniel Kehlmann: A világ fölmérése című regénye Rátóti Zoltán előadásában nemcsak kitűnő szórakozás, de a kapott információk tudományos ismeretterjesztésként is jól működnek, így feltétlenül be kell számolnunk róla az Élet és Tudomány hasábjain.



Régebi cikkek:
[1 - 12]  [13 - 24]  [25 - 36]  [37 - 48]  [49 - 58]