A Hátlapon

 

Ékes vasvirág

 A fészkesvirágzatúak népes családjában bőven találunk feltűnő és jellegzetes növényeket. Az ékes vasvirág (Xeranthemum annuum) annak ellenére közéjük tartozik, hogy magassága mindössze arasznyi.

A királyvargánya

 A királyvargánya (Boletus regius), a „vargányák királya” az egyik legszínpompásabb vargányaféle.

 

Himedzsi vára

 Japánnak, érdekes módon, nincs olyan ikonikus építménye, mint mondjuk Párizsnak az Eiffel-torony, vagy Londonnak a Tower-híd. Az ilyenek láttán a külföldieknek azonnal beugrik: „na, ez az!”  A japánok, természetesen másként tekintenek saját épületeikre, s ha listázni kellene, Himedzsi vára biztosan ott lenne az első háromban.

Sivatagi gekkó

 A gyíkokon belül a gekkófélék családjának legtöbb fajára a fákon, lombozatban, függőleges fatörzseken vagy sziklafalakon való életmód a jellemző; ezt a jól ismerten tapadókorongos, lemezes vagy karmos lábaik is alátámasztják. Jóval kevesebb olyan fajt találunk közöttük, amelyek egész életüket a talajfelszínen töltik, és még kevesebb olyat, amelyek sivatagos területen élnek és nappali búvóhelyüket maguk ássák a laza homokba!

A Skocjan-barlang viaduktja

 A Karszt-hegységben, Trieszttől 20 kilométerre kontinensünk egyik legszebb üregrendszerét, az 1986 óta UNESCO Világörökségként jegyzett, 5,8 kilométer hosszúságban feltárt Skocjani-barlangot (Škocjanske jame) tekinthetjük meg.

 

Uráli bagoly

A zempléni erdőket járva, ha nem csak a lábunk elé nézünk, a fák lombkoronájában akár uráli baglyot (Strix uralensist) is láthatunk. Igen könnyű felismerni kerek fejéről, fekete szemeiről, sárga csőréről, tollazatának sötétbarna hosszanti csíkozásáról, ék alakú hosszú farkáról.

A tüskegomba

Az erdőkben található taplófélék többsége az erdészek számára nemkívánatos vendég, mivel az élő fán vagy az elhalt faanyagon megtelepedve, annak lebontásával tetemes károkat okozhatnak erdőállományainkban. Ám akadnak olyan fajaik is, amelyeknek erdőkárosító hatásuk nem számottevő, sőt ritkaságuk miatt kíméletet, védelmet érdemelnek.

A havasi cincér


A cincérek családjának talán legszebb és leglátványosabb hazai képviselője a havasi cincér  (Rosalia alpina). Nevével ellentétben nemcsak a havasokban, hanem hazánk középhegységeiben is előfordul.

 

A hegyi juhar termései

A hegyi juhar (Acer pseudo-platanus) főleg a hegyvidéki üde bükk- és gyertyánelegyes, sziklás talajú erdőkben, igen ritkán alföldi ligeterdőkben fordul elő. Akár 40 méteres magasságúra is megnőhet. Gyakran ültetik parkokba, különösen a vöröslő lombú változatát. Kérge platánszerűen foltos megjelenésű, levelei durván fogazott szélűek, lemezük a közepéig öt hasábra hasadt, fonákuk a nagyobb erek mentén finoman szőrös.

Íriszek Anatóliában

 Törökország útjait járva már korábban is felfigyeltem a nőszirmok sokféleségére. Egy török forrás szerint 46 íriszfaj él az országban, ebből 16 endemikus, vagyis kis-ázsiai bennszülött. A képen látható dekoratív Iris orientalis P. Mill. ugyan nem tartozik ezek közé, ám pontos mibenlétéről viták folynak.

A Mezquita

A córdobai nagymecset, a Mezquita a nyugati világ legnagyobb mecsete eredetileg keresztény templomnak épült. Miután az arab hódítókat kiszorították Andalúziából, a mecsetet újra keresztény templommá alakították át, s ma is ebben a formában működik. Rendkívüliségét éppen ez az építészeti kettősség adja.

 

A pikkelyes fagomba

 Hazánkban a nagygombák közül hozzávetőlegesen 3000 faj található, de ezekből csak néhány százra tehető azoknak a száma, amelyekkel a természetet járva viszonylag nagy valószínűséggel találkozhatunk. A többi faj ritka. A pikkelyes fagomba (Neolentinus lepideus)az utóbbiak közé tartozik és nem ehető.