Aktuális

 

Szikralátás, aura és fájdalom - Nem csak fejfájás: a migrén

A migrént sokan modern korunk betegségének tartják, mert számos olyan tényező is elősegítheti kialakulását, amely a mai rohanó világunkban szinte életünk szerves részévé vált. Ilyen például a stressz, a kialvatlanság, a rendszertelen étkezés, a túlfeszített életritmus. A valóság azonban az, hogy migrénszerű tünetekről már több mint 2000 évvel ezelőttről vannak feljegyzéseink.

Diákolimpikonokkal a világ körül - Élmények tanulsággal

Egy ezüst- és három bronzérmet, valamint egy dicséretet szerzett az öttagú magyar csapat az idei Nemzetközi Fizikai Diákolimpián Hanoiban, és ezzel a részt vevő 82 ország (376 diák) között az összesített pontversenyben a 28. helyet érte el. Bár a feladatok témái ötletesek voltak, a megoldások sok gépies számolást igényeltek, ami a távol-keleti versenyzőknek kedvezett.

 

A Nyugat hősei és legendái - Egy analfabéta a civilizáció előőrse

St. Louis 1814-ben még csak szerény kis mezőváros volt, de már naponta vonultak át poros főutcáján a Nyugatra tartó trapperek, csapdaállítók, s mielőtt nekivágtak volna az ismeretlen prérinek, sokan betértek az útszéli kovács műhelyébe, hogy lovaikra jó erős patkót veressenek. A műhelyben csillogó szemű inasgyerek taposta a fújtatót, s közben hallgatta a vándorok szavait. Jim Bridger alig múlt 13 éves, amikor nevelőapja inasnak adta. Hamarosan mestere lett a kovácsolásnak, nevét ma mégis földrajzi nevek őrzik: a Bridger-hegylánc, a Bridger-csúcs, a Bridger-hágó és a szépséges rengeteg, a Bridger Nemzeti Erdő.

Borisz, a komisz - Célkeresztben a cár

1925. április 15-én délelőtt III. Borisz cár egy vidéki vadászatról tartott a fővárosba, Szófiába. Autóját tapasztalt sofőrje vezette, miközben az uralkodó a hátsó ülésen Koszta Georgijev tábornokkal beszélgetett. Amikor a gépkocsi egy kanyarban lassítani kényszerült, az út menti bokrokból lövések dördültek. A golyózápor szinte szitává lyuggatta a járművet, és két utasát is megölte, a cár azonban sértetlenül kászálódott elő. Kirángatta a sofőr holttestét, a volánhoz ült, és elhajtott. Később húsz fegyveressel tért vissza, a támadóknak azonban már nyomuk sem volt.

Csépe Valéria a Magyar Tudomány Ünnepéről - Tudósnak lenni életforma

Kihalnak a mérnökök, elfogynak a tudósok, nem lesz, aki kémiát tanítson - ezzel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is tisztában van, éppen ezért szeretnék becsalogatni a fiatalokat az "elefántcsonttornyukba". A november 3-30-ig tartó Magyar Tudomány Ünnepe is részben e célt szolgálja. A programsorozatról és a magyar tudomány általános helyzetéről Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese mesélt.

 

A királyok sajtja - A sajtok királya (1. rész)

 Az emberiség története a "Kezdetben vala az Ige..." mondattal indul, Franciaország gasztronómiai történetét pedig úgy kezdhetnénk: "Kezdetben vala a roquefort..." A híres sajt egy nagyon különleges és sajátos földrajzi területen jött létre. A mesés történetű roquefort sikerrel hódította meg a császárok és királyok palotáit, de napjainkban is kitüntetett helye van a francia juhsajtok között. Nem véletlen, hogy rendkívüli adottságaival a francia nemzet egyik büszkesége.

Hogy unokáink is láthassák - Orchideavédelem - a laborból

Napjainkban az ember környezetformáló tevékenységének köszönhetően a természetes élőhelyek száma és területe egyaránt csökken világszerte. A szűk tűrőképességű, kis életterű fajok sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a gyorsan változó környezeti feltételeknek, mint a kozmopolita szervezetek. Fennmaradásuk érdekében elsősorban a megfelelő élőhelyet kell megvédenünk, de elengedhetetlen egy-egy faj minél alaposabb megismerése is. Némelyik esetében pedig szükségessé válhat az aktív fajvédelem, azaz hogy mesterségesen szaporítsuk, felneveljük és kihelyezzük természetes élőhelyére a növényeket. Ez a helyzet áll fent számos orchideafaj esetében is.

A pestis mindig készületlenül talál - A fekete halál krónikája

 A középkor és az újkor rettegett népbetegsége, a pestis, uralkodói dinasztiák, városok,falvak vagy háborúk sorsát dönthette el. A rágcsálók bolhájának egy kórokozója által terjesztett járványok évszázadokon át több hullámban szedték áldozataikat.

 

Őszi terepbejárás - A Vértes-élmény

A Vértes mint tájegység olyan vidéke Magyarországnak, ahol mintha a magyar tájak mind adtak volna magukból egy kicsit, hogy itt együtt lehessen minden érték és szépség, amit a természet alkotott: hegyvidék, szurdokvölgyek, sziklagyepek, hegyláb, száraz, füves puszták, láp- és mocsárrétek.

 

Magyarország fölfedezője - Luigi Ferdinando Marsigli

 350 évvel ezelőtt született Bolognában a nagyszerű tudós és katona, akinek személyében nemcsak a Duna, hanem Magyarország fölfedezőjét is tiszteljük. A Duna magyarországi és szerbiai szakasza (Danubius Pannonico-Mysicus, 1726) című híres, hatkötetes művében csak arra vállalkozott ugyan, hogy bemutatja a folyónak a megjelölt szakaszát, valójában azonban jóval többet adott. A Duna ezen részének a "leírása" lehetővé tette, hogy ne csak a Dunát, hanem vele az egész Kárpát-medencét "fölfedezze" a művelt Nyugat számára. A Magyar Királyságnak ugyanis jelentős területei - elsősorban a törökök által megszállt országrészek - Newton kortársai szemében "terra incognita"-nak számítottak.

Jégkorszak 5. - Virágporszemből vegetációtörténet

 A jégkorszak rendkívül fordulatos, de mégis ritmikusan ismétlődő klímája, a szélsőségek közötti ingadozás óhatatlanul is nagy hatással volt az élővilág, ezen belül a ma ismert növényvilág kialakulására is. A harmadidőszak végének fajgazdagságát a lehűlések és felmelegedések által okozott változások, az élőhelyek csökkenése vagy éppen kiterjedése fokozatosan lecsökkentette. A jégkorszakban az eljegesedések és a felmelegedések, majd az újabb lehűlések alatt - adott földrajzi területen - szabályos ciklus szerint formálódott a növényzet jellege és összetétele. Ennek a ciklusos változásnak szigorú törvényszerűségei figyelhetők meg.

 

Küzdelem a vidrák megmentéséért - Vidrasors

 A Csizmazia György Országos Természetfilm-fesztiválon, melynek színhelye minden évben a Csongrád megyei Pusztaszer, az idén az elsődíjas alkotás a Vidrasors című film lett. Főszereplője Gera Pál, az Alapítvány a Vidrákért szervezet létrehozója, Balogh Márta, a Somogy megyei Lábod-Petesmalmon működő Vidrapark nevű vidramenhely munkatársa, és Viki, a megmentett, kis nőstény vidra, „akinek” felnevelését-nevelkedését követi nyomon a film.  



Régebi cikkek:
[1 - 12]  [13 - 24]  [25 - 36]  [37 - 48]  [49 - 60]  [61 - 72]  [73 - 84]  [85 - 96]  [97 - 108]  [109 - 120]  [121 - 127]