Aktuális
Zord idők apraja-nagyja
A legutóbbi jégkorszak állatvilágában az egyik legfeltűnőbb jelenség, hogy a mára kihalt állatok között nagyon sok olyan fajt találunk, amelyek hatalmasra megnőttek. De mi volt az oka annak, hogy a mostoha körülmények ellenére állatkolosszusok sokasága lepte el Földünket?
NYÁRI OLIMPIÁK A SZÁMOK TÜKRÉBEN – 1. rész
Augusztus 8-a és 24-e között a XXIX. olimpiai játékokat rendezik meg Pekingben, amely azonban csak a huszonhatodik olyan olimpiát jelenti, amely meg is valósul. Három esemény ugyanis a két világháború miatt elmaradt, amelyek számozását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megtartotta, abban a szellemiségben, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.
A Lilliput sejtés empirikus bizonyítása - Melyik végén törjük fel a tojást?
Életünk során gyakran kell szembenéznünk fontos döntésekkel. Ezek egyike, hogy melyik végén törjük fel a tojást. Együnk bár rántottát, készítsünk omlettet vagy tükörtojást, fájjon fogunk főtt tojásra, a kérdés megkerülhetetlen
A tudattalan és az agykutatás - A dolgok felszíne alatt
Aplysia - a Nobel-díjas Eric Kandel tudományos karrierje elválaszthatatlanul kapcsolódik össze ezzel a szóval. Aplysia californica, avagy kaliforniai tengeri nyúl a neve annak a tengeri csigának, amelyen Kandel a tanulás neurobiológiájáról és az emlékezet kialakulásáról szóló úttörő tanulmányait végezte. Mert a nyálkás puhatestű ugyan csak kevés (kereken 20000) idegsejttel rendelkezik, de ezek különösen nagyok - ami a kísérleti munkát rendkívül megkönnyíti.
Manók a fűben - Amit az imádkozó sáskákról tudni érdemes
Erdőszélen, mezőn, de akár a kertben sétálva is akadhatnak utunkba zöld vagy barna furcsa teremtmények. Még a járásuk is különös, mintha csak a szél fújna egy fűszálat, szaggatott mozdulatokkal lopakodnak-settenkednek. Első pár lábukat „szent” áhítatban tartva forgatják lehetetlen irányokba fejüket, miközben mohón préda után kutatnak, s ha találnak egyet, akkor lépnek működésbe az „imádkozásra” összehajtott fogólábak. Mifélék is ezek a rejtélyes rovarok?
Meteoritbecsapódás egy ékírásos agyagtáblán?
University of Bristol
Izgalmas, ám a szakemberek többsége által máris hevesen támadott elméletet állított fel két brit űrkutató, amely egy sumér agyagtáblácskán lévő, eddig megfejtetlen (részben) ékírásos jeleket egy csillagászati/földtörténeti esemény, nevezetesen egy nagyobb meteor Földbe csapódásának leírásaként értelmezi -- az elmélet merészebb továbbgondolása pedig már egyenesen Szodoma és Gomora pusztulásával hozza összefüggésbe.
A legrégebbi
Egy a Nature-ben megjelent tanulmány szerint, az észak-spanyolországi Atapuerca egyik barlangjában még tavaly felfedezett állkapocscsont-darab az eddig ismert legrégebbi emberős-maradvány, amelyet Európában találtak.