Élet és tudomány

Babilon romkertjét letaposták a katonák

Megjelent az Élet és tudomány 2008. decemberi számában

Írta: Sárközi Mátyás

Az ószövetségi világváros, Babilon romjait, valamint az akkori világ hét csodájának egyikeként emlegetett függőkertjeinek maradványait 1899 és 1917 között ásták ki a régészek a mai Irak területén. Paloták, templomok, kapuk maradványai bukkantak elő.

Tudott, hogy a rommező földje még rejteget meglepetéseket, de Szaddam Husszein uralma idején al-Hillah modern iraki település közelében csak szórványosan dolgoztak az archeológusok. Aztán megkezdődött a háború, s 2003 áprilisában amerikai meg lengyel egységek vertek tábort a pálmafák és a régi kövek között. A kétezer katona lövészárkokat ásott, keresztül-kasul a régészeti terepen át, barakkok alapozását betonozta le, még helipad­ot, azaz helikopter fel- és leszállóhelyet is épített a rommező közepén. Távozásukig, 2004 decemberéig, teljesen tönkretették a rommezőt. Egyesek szerint soha sem lesz tovább kutatható.
Keszthelyen láttam ilyesmit. A fáradhatatlan és ötletektől sziporkázó kastély­igazgató, Czoma László mutatta meg a Festetics-parknak azt a részét, ahol a hidegháború éveiben szovjet-magyar rakétakilövő hely volt, betonsilókkal. A hajdani csónakázótavat feltölttötték, állítólag teljes tankroncsok hevertek a mélyén. A katonák távozása után siralmasan nézett ki a terep. De visszaszerezték, és elkezdték a rehabilitálását, részben némi európai uniós pénz segítségével. Megújul a park, lesz benne a tervek szerint iszlám művészeti galéria és szabadkőműves múzeum.
Nabukodanozor Krisztus előtt hat évszázaddal Jeruzsálemből hozott rabszolgákat a babiloni függőkertek megépítéséhez. Czoma László Brüsszelből hoz most pénzt a csónakázó tó újjávarázsolásához. Ez nem a világ hetedik csodája, de hazai viszonylatban csodás hely lehet látogatók ezrei számára.