Élet és tudomány

Szikralátás, aura és fájdalom - Nem csak fejfájás: a migrén

Megjelent az Élet és tudomány 2008. novemberi számában

Írta: Nagy Krisztina

A migrént sokan modern korunk betegségének tartják, mert számos olyan tényező is elősegítheti kialakulását, amely a mai rohanó világunkban szinte életünk szerves részévé vált. Ilyen például a stressz, a kialvatlanság, a rendszertelen étkezés, a túlfeszített életritmus. A valóság azonban az, hogy migrénszerű tünetekről már több mint 2000 évvel ezelőttről vannak feljegyzéseink.

Hippokratész a Kr. e. V. században – a szemében megjelenő villódzó fényeket követő heves fejfájás leírásával – elsőként tett említést a migrén vizuális tüneteiről. Maga az elnevezés a görög eredetű latin hemicrania vagy hemicranium kifejezésből ered, ami utal a fejfájás féloldali jellegére.

Csillagok, csillagok...

A migrén összetett, soktényezős betegség, amely erőteljes, lüktető fejfájással jár. A fájdalom időszakos jellegű, és legtöbbször csak a fej egyik oldalára terjed ki. A roham hossza és gyakorisága betegenként eltérő lehet: van, akinek csak 3-4 órát keseríti az életét, de akár 3 napig is tarthat. A súlyos migrénben szenvedőknél havonta több roham is jelentkezhet, és ezalatt a betegek részben vagy teljesen munkaképtelenek. Ahol van migrénes a családban, ott jól tudják, hogy ez idő alatt jellegzetes kísérő tünetek jelentkeznek. Ilyen a hányinger, hányás, levertség, depresszió, de a fényre és a hangokra is fokozottan érzékenyek ilyenkor a betegek. Ez az oka annak, hogy sok migrénes, ha teheti, elsötétített, csöndes szobába húzódik vissza a roham alatt.
A migrénes fejfájásnak több altípusa ismert. Ezek közül a leggyakoribb az aura nélküli migrén, amelynek a nevéből is következik, hogy az aurafázis kivételével a betegség minden tünetét tartalmazza. Ez utóbbi csak a betegek körülbelül 20 százalékánál jelentkezik, náluk a fejfájást egy 5-60 perces aurafázis előzi meg, amelyet neurológiai tünetek kísérnek. A legtöbbször tapasztalt neurológiai tünet vizuális eredetű, azaz látászavar tapasztalható a betegnél. Gyakori panasz az úgynevezett szikralátás, amikor a beteg felvillanó fényes pontokat (csillagokat) vagy cikcakkos vonalakat lát. Szikralátás akkor is kialakulhat, ha valamilyen mechanikai inger éri a szemünket, például megdörzsöljük, tehát nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, ha valaki „csillagokat lát”. A látótérben lassan végighaladó sötét folt, szaknyelven a scotóma szintén jellegzetes tünete az aurának. Számos beteg panaszkodik arra, hogy ezek a tünetek a mindennapi tevékenységüket nagyon zavarják, illetve néha kifejezetten ijesztők (átmenetileg féloldali vakság is kialakulhat), éppen ezért sok migrénes a látászavar miatt fordul először orvoshoz, nem pedig a kínzó fejfájás miatt. A vizuális eredetű neurológiai tünetek mellett ebben a fázisban jelentkezhetnek egyéb rendellenességek is, mint például beszédzavar vagy végtagzsibbadás, de ezek viszonylag ritkák. A migrén aura első „szakszerű” leírását egy, a XII. században élt német apácafőnöknőnek tulajdonítják, akinek 32 évesen „szent víziói” lettek, amit azonban a leírások alapján jó néhány neurológus az aurás migrén klasszikus tüneteinek tart.

Csokifalók veszélyben?

A migrénes roham négy fő szakaszra különíthető el, de nem feltétlenül jelentkezik mindenkinél az összes szakasz egy roham alatt. A fejfájást gyakran megelőzi egy bevezető szakasz, ami figyelmeztető jelnek is tekinthető. Sok migrénes számol be ebben a szakaszban eufórikus állapotról, illetve erőteljes ételsóvárgásról. Érdekes, hogy sokan azon ételek után éreznek csillapíthatatlan vágyat, amelyek a migrénesek számára tiltólistán vannak (például csokoládé), mivel elősegítik a roham kialakulását. Mindezek mellett gyakran előfordul a fokozott szagérzékenység, amire jellemző, hogy a korábban kellemesnek tartott illatok is irritálóvá válnak.
A bevezető szakaszt a betegek egy részénél az aurafázis követi, amely során a korábban már említett neurológiai tünetek jelentkeznek. Az aurafázis végén kezdetét veszi egy eleinte még enyhébb fejfájás, ami a fejfájásszakasz alatt intenzív, lüktető fájdalommá alakul át, kiegészülve a már említett kísérő tünetekkel. A lecsengési fázisban a fájdalom ugyan megszűnik, de helyét gyakran fáradtság, kimerültség és kedvtelenség veszi át.

Gének, hormonok, étkezés

A migrén kialakulásának valódi oka mindmáig nem tisztázott, azonban számos tényező bizonyítottan hozzájárulhat a létrejöttéhez. A genetikai hajlamot alátámasztja, hogy a betegek közel
50 %-ánál van migrénes a közeli hozzátartozók között. További kiváltó tényezőként tartják számon a menstruációt, ami azt feltételezi, hogy a hormonális hatásoknak döntő szerepe lehet a roham kialakulásában. Ezt az a tény is megerősíti, hogy a felnőtt nők esetében háromszor olyan gyakori a migrén előfordulása, mint a férfiaknál. A menstruációs migrént külön altípusként is szokták említeni, mivel sok nőnél kizárólag ebben az időszakban jelentkezik a roham. A terhesség szintén hatással van a betegségre, de érdekes módon úgy tűnik, hogy az aurás, illetve az aura nélküli migrénesek különbözőképpen reagálnak az áldott állapotra. Amíg az aura nélküli migrén általában javul vagy esetleg meg is szűnik a terhesség alatt, addig az aurás migréntől szenvedők állapota gyakran rosszabbra fordul. A stressz, az alvásmintázat vagy az étkezési szokások megváltozása szintén gyakran vált ki migrénes fejfájást. Bizonyos esetekben a fizikai munka, valamint az alkoholfogyasztás, kiváltképp a vörösbor fogyasztása is előidézheti a roham kialakulását. Egyes ételek, mint például a csokoládé, az érett sajtok, a füstölt húsok szintén kiválthatnak migrént.

De mitől fáj a fejünk?

Habár számos migrénellenes gyógyszer van forgalomban, eddig nem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy milyen mechanizmuson keresztül alakul ki a migrénes fejfájás. Volt idő, amikor a migrént gonosz szellemeknek, illetve démonoknak tulajdonították, és úgy gondolták, hogy a koponya lékelésével orvosolhatják a problémát. Hippokratész pedig úgy vélte, hogy a májból kigőzölgő és a fejbe jutó pára okozza a migrént, amit a beteg fejére helyezett forró vizes edény megszüntet. Egészen az 1930-as évekig az volt a hiedelem, hogy a migrén a lélek betegsége. Ekkor azonban kialakult az úgynevezett vaszkuláris vagy ér eredetű hipotézis, ami abból a megfigyelésből indult ki, hogy ha az agyi nagyereket ingereljük, akkor a migrénhez hasonló fájdalom jön létre. Ezzel egybevágtak azok a vizsgálati eredmények, amelyek alátámasztották, hogy a migrénes roham alatt ezeknek az agyi nagyereknek az átmérője megváltozik. Ugyanakkor már az 1940-es években felvetődött, hogy a migrén kialakulásában mégsem csak ér­eredetű történések játszanak szerepet. A brazil Leao nevéhez fűződik az az elmélet, amely szerint a roham kialakulásáért az idegsejtek zavart működése a felelős, és ez a funkcionális zavar hozza létre később a fent említett érátmérőváltozást, illetve a fejfájást. Leao a kutatásai során megfigyelt egy, az agykérgen lassan, körülbelül 2-5 miliméteres percenkénti sebességgel végigterjedő hullámot, ami az idegsejtek gátolt állapotával járt együtt. Ezzel a megfigyeléssel összecseng egy amerikai pszichológus, Karl Spencer Lashley feljegyzése, aki saját vizuális migrénaurája tüneteinek terjedését követte nyomon. Érdekes módon Lashley azt tapasztalta, hogy az aurás tüneteinek terjedési sebessége nagyjából megegyezik a Leao által megfigyelt hullám terjedési sebességével, és ezzel megerősítette azt a feltevést, hogy az aurajelenségnek a hátterében valószínűleg egy szintén terjedő neuronális zavar áll.

Segít a botox?

A migrén betegséget ma még nem tudjuk megszüntetni, csak a tüneteket lehet csillapítani. A kezelés során kétféle stratégia alkalmazható: a rohamkezelés, illetve a megelőzés. A rohamkezelés során a cél a kialakulóban lévő vagy már létrejött fejfájás időtartamát csökkenteni. A megelőző stratégia során a meglévő rohamok súlyosságának és időtartamának csökkentése mellett az előfordulásuk gyakoriságának csökkentése is cél. A patikákban sokféle migrénellenes készítmény fellelhető, de ennek ellenére további intenzív kutatásra van szükség ahhoz, hogy igazán hatékony gyógyszer álljon rendelkezésre, ugyanis a betegek bizonyos százalékánál egyik készítmény sem tudja csillapítani a tünetek súlyosságát. Talán a szépségiparból ismert botulinum toxininjekció lesz a befutó, ugyanis a legújabb kutatások szerint azoknál a betegeknél, akiknél a hagyományos migrénellenes szerek nem használnak, a botox segíthet megelőzni a fejfájást. A botulinum toxin az idegvégződések bénításával képes megakadályozni az izmok összehúzódását. Ez nemcsak a ráncok kisimításánál lehet előnyös, de a görcsös fejfájás esetében is. Habár a kutatók egy kicsit szkeptikusak, lehet, hogy a jövőben egy füst alatt megszabadulhatunk a ráncainktól és a migrénes fejfájásunktól is.