Élet és tudomány

Magyarország fölfedezője - Luigi Ferdinando Marsigli

Megjelent az Élet és tudomány 2008. októberi számában

Írta: Deák Antal András

 350 évvel ezelőtt született Bolognában a nagyszerű tudós és katona, akinek személyében nemcsak a Duna, hanem Magyarország fölfedezőjét is tiszteljük. A Duna magyarországi és szerbiai szakasza (Danubius Pannonico-Mysicus, 1726) című híres, hatkötetes művében csak arra vállalkozott ugyan, hogy bemutatja a folyónak a megjelölt szakaszát, valójában azonban jóval többet adott. A Duna ezen részének a "leírása" lehetővé tette, hogy ne csak a Dunát, hanem vele az egész Kárpát-medencét "fölfedezze" a művelt Nyugat számára. A Magyar Királyságnak ugyanis jelentős területei - elsősorban a törökök által megszállt országrészek - Newton kortársai szemében "terra incognita"-nak számítottak.

 Luigi Ferdinando Marsigli (1658–1730) Duna-mono­gráfiájában mindazon ismereteket közölte, amelyekre a Kárpát-medencében tett utazásai, a 16 éven át dúló török háború katonájaként, magas rangú tisztjeként vagy éppen diplomataként szert tett. Nagyszerű, gazdagon illusztrált művét Lipót császár védnöksége alatt készítette, így megnyíltak előtte olyan utak is, amelyek az egyszerű emberek előtt zárva voltak: leszállhatott a felvidéki arany- és ezüstbányákba, onnan ércmintákat vihetett magával, a munkába bevonhatta a Magyar Királyság és más európai országok tudósait, művészeit. Rozsnyai Dávid, a régi magyar irodalom kiválósága, például, latinra fordította számára a konstantinápolyi tartózkodása idején Erdélynek Rozsnyai által eredetileg törökül írt XVI–XVII. századi történetét, ami még mind a mai napig „fölfedezőjére” vár. Schmidt bányamester a felvidéki bányákról adott neki leírást és rajzokat, a nürnbergi J. C. Müller térképeket rajzolt megrendelésére, és ugyancsak neki dolgozott 1702–1703-ban Nürnbergben egy egész rajzoló és rézmetsző stáb.

Hadmérnökből tábornok

Mint katona, a kereszténység védelmében, ennek keretében Magyarország fölszabadításában elévülhetetlen érdemeket szerzett: életét többször kockára tette, háromszor súlyosan megsebesült, török fogságba esett, és eladták rabszolgának, számos várátadásnál túszul kérték és kapták meg a törökök. Hadmérnökként, 25 évesen érkezett Győr várába 1683 tavaszán, és 44 éves volt, amikor 1702 áprilisában tábornokként elhagyta az országot. Élete virágkorát töltötte a Kárpát-medencében.

A határkijelölő diplomata

Diplomataként ugyancsak hírnevet szerzett a karlócai békeszerződést (1699) követő határkijelölés során. A szerződésben megállapított 850 kilométernyi határt egy török megbízottal közösen jelölték ki a helyszínen. Marsigli a határ mindkét oldalát két-két óra járásnyi szélességben feltérképeztette, a határjelek földrajzi pozícióját a térképeken feltüntette. Az ezen munka alapján készült 39 szelvényes határtérkép így rendkívül jelentős dokumentummá vált. A világon először rögzítették helyszíni bejárások alapján készült térképeken a határokat, amivel elejét vehették a későbbi határvitáknak.

Önmagamnak semmit!

A hősre és tudósra, akinek jelmondata Nihil mihi!, azaz Önmagamnak semmit!, méltán emlékezünk születésének 350. évfordulóján. A Duna Múzeum Esztergomban, amely  híres művének őrzője és munkásságának nemzetközileg elismert kutatóműhelye, több magyarországi múzeum bevonásával színvonalas kiállítással teszi ezt. Kiállításában, bevezetésképpen koszorút fon alakja köré azon képekből, amelyek gazdag tudományos tevékenységét jelzik: hadmérnök, hadtörténész, tábornok, diplomata, térképész, meteorológus, mikológus, ornitológus, ichtológus, mineralógus, anatómus, régész, hidrológus, történész, tengerkutató, néprajzkutató, nyelvész, műgyűjtő, földrajztudós, botanikus. Lovas portréja alatt a Danubius hatalmas kötetei láthatók. Ezt követően a magyarországi tevékenységére és tudományos eredményeire koncentrálva villant fel a kiállítás mozzanatokat színes életművéből. Látjuk őt mint török rabszolgát, mivel fogságában ismerte meg a kávéfőzés fortélyait, és szabadulása után könyvet írt erről a különleges „ázsiai italról”, amelynek nyomán vált népszerűvé a kávézás Európában. Egy másik teremben gyönyörű madár- és halábrázolások „társaságában” csónakban ülve vízsebességet mér a Dunán; egy éjszakát idéző teremben pedig az ég csillagait vizsgálja, mivel Duna- és Kárpát-medence-térképei jórészt csillagászati észleléseinek köszönhetik kiválóságukat.

Térképek a Félhold árnyékából

A kiállítás, miként jelen írásunk is, csak morzsáit képes felidézni annak a gazdag életműnek, amely az ünnepeltet az európai kultúra történetében magasra emeli. Mi magyarok élen járunk szellemi hagyatékának feldolgozásában és publikálásában. A Duna Múzeum gondozásában megjelent a Duna-monográfia első kötete hasonmásban, annak magyar fordításával és egy, a mű keletkezésének történetét bemutató tanulmány A Duna fölfedezése címmel, valamint több száz kéziratos térképnek a katalógusa és digitalizált változata Térképek a Félhold árnyékából címmel, amelyek a XVII. századi Kárpát-medence föld- és vízrajzi, valamint politikai viszonyait őrizték meg számunkra. Ezen térképeknek is ő volt az eszmei szerzője. A szülővárosában, Bolognában őrzött, 146 vaskos kötetnyi, tartalmában és nyelvében is rendkívül szerteágazó kéziratos hagyatéka azonban többnyire még feldolgozásra vár.