Élet és tudomány

Különleges tudás, különleges verseny - A 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia Magyarországon

Megjelent az Élet és tudomány 2008. júliusi számában

Írta: Pásztor Balázs

Lassan az egész világ lázban ég a közelgő olimpia miatt, pedig még egy egész hónapnak kell eltelnie, amíg elkezdhetik a nemes versengést a résztvevő országok sportolói. Kevesebb embert tölt el lelkesedéssel - de csak azért, mert kevesebben tudnak róla - hogy most júliusban is sor kerül egy olimpiára, csakhogy ezúttal a versenyzők nem stadionokban, hanem laboratóriumokban mérik össze felkészültségüket. Ráadásul itt, nálunk, Magyarországon. Nekünk jutott ugyanis a megtiszteltetés, hogy 2008. július 12. és 21. között megszervezhetjük a jubileumi, 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát.

És ez már nem is az első alkalom! Immár negyedszer gyűlnek a világ minden tájáról Magyarországra a tehetséges középiskolások, hogy részt vegyenek a legrangosabb nemzetközi kémiai versenyen. Sőt, kerek negyven évvel ezelőtt az első ilyen rendezvényen is részt vettünk Prágában. Akkor még csak három ország, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország diákjai versenyeztek, de évről évre egyre többen kapcsolódtak be a mozgalomba. Most, a negyvenedik kémiai diákolimpián már ott tartunk, hogy 68 országból több mint 250 versenyzőt várnak a szervezők.

Logisztika és tudomány

Egy ország csapatában kezdetben 6 középiskolás kapott helyet. Ahogy azonban nőtt az érdeklődés, a létszámot csökkenteni kellett - most már csak négyen képviselnek egy-egy országot. Ez azonban csak a versenyzők száma - minden csapat kísérőtanárral, megfigyelővel érkezik, így azt mondhatjuk, hogy öt-hatszáz főre kell majd gondot viselniük a házigazdáknak. A szervezőkre tehát óriási teher hárul, hiszen nem csak szállást, étkezést, szabadidős programot kell biztosítani mindenkinek, hanem tolmácsot és vezetőt is a versenyzők számára. És ezzel nem ér véget a logisztikai jellegű feladatok sora, hiszen a vendégek nem üdülni jönnek, hanem versenyezni; méghozzá olyan, nagy eszközigényű tudományterületen, mint a kémia.

A 40. Nemzetközi Kémiai Diákolimpia szervezőbizottságának elnöke, Dr. Szepes László elmondta, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetében a hallgatói laboratóriumok teljes kapacitását lefoglalja, hogy az összes versenyző diák egyszerre végezhesse az olimpia gyakorlati fordulójának feladatait. Szerencsére az Oktatási és Kulturális Minisztérium mellett számos vegyipari cég is jó lehetőséget lát a rendezvényben arra, hogy segítsen kinevelni a jövő kutatóit, vegyészeit, így - bár a versenyzőknek részvételi díjat is kell fizetniük - a szponzorok biztosítják a szükséges vegyszereket, eszközöket.

A szervezéshez azonban nem csak az anyagi, fizikai feltételek megteremtése tartozik hozzá. Bár az olimpia Tudományos Bizottsága a feladatokat már kiválasztotta, azokat egyeztetni kell a megérkező csapatok kísérőivel, és - mivel a tapasztalat szerint a legfőbb probléma, hogy a rendelkezésre álló idő túl kevés a sok és nehéz feladat megoldására (lásd keretes írásunk) - ha szükséges, módosítani kell őket, vagy csökkenteni a számukat. Miután a versenyfeladatokat egyeztették, a tolmácsok minden csapat nyelvére lefordították, a diákok a tőlük telhető legjobban megoldották, még egy nem kevésbé fontos tennivaló az értékelésük. Ez két fordulóban történik: a szervezők és a csapatkísérők külön-külön javítják a feladatlapokat, és ezek egyeztetésével születik meg a végeredmény. A legjobb pontszámot elérő versenyzők tíz százaléka aranyérmet kap, a következő húsz százalékuk ezüstöt, majd még harminc százalékuk bronzérmet vihet haza.

A versenyzők dolga sem egyszerű

Az érmek szépen csillognak, de nem csak azokat a diákokat illeti elismerés, akik ezeket megkapják. Aki bekerül a válogatottba, hogy képviselje országát a megmérettetésen, már önmagában erre az eredményére is büszke lehet - mondta Villányi Attila, Rátz Tanár Úr Életműdíjjal elismert középiskolai kémiatanár, akinek több tanítványa ért már el érmes helyezést az előző olimpiákon. Azt, hogy ki kerülhet be a csapatába, minden ország maga dönti el - Magyarországon régebben az OKTV helyezettjei kaptak lehetőséget. Ma viszont már egy kéthetes, kemény munkával teli „felkészítő táborban" derül ki, hogy a - már a táborba érkezés előtt alaposan megrostált - diákok közül ki lesz az, aki a nemzetközi mezőnnyel is felveheti a versenyt.

A szervezők szerint, aki idáig eljut, az igazán magas színvonalú kémiatudással rendelkezik. Nem csak a középiskolai tananyag és annak gyakorlati alkalmazása van a kisujjában, de gyakran az első egyetemi éve alatt sem akad sok tanulnivalója. Volt már rá példa, hogy a diákolimpiás múlttal rendelkező hallgatóknak az egyetemi gyakorlatokon, laboratóriumokban külön feladatokat adtak, hogy valami újjal is találkozzanak. Az így szerzett plusz tudás és gyakorlat pedig nagy előnyt jelent a későbbi tudományos karrier során.

És ez voltaképpen a kémiai diákolimpia egyik nagy célja és vonzereje is. A mozgalom indulásakor, a hatvanas-hetvenes években az évről évre más, egymástól távoli országokban megrendezett versenyekre már maga az utazás ténye, az élmény is vonzotta a diákokat. A versenynapok után mindig van idő ismerkedni az országgal, a kultúrával - most, nálunk például Budapest mellett az ország nevezetességeit, többek között a Dunakanyart is megmutatják a vendégeknek.

Manapság viszont - bár az utazás öröme nyilván megmaradt - az is fontos szerephez jutott a diákok motiválásában, hogy az országgal való ismerkedés mellett kapcsolatok alakulhatnak ki a különböző nemzetiségű diákok, tanárok, szervezők között is. Ezek pedig - például egy-egy ösztöndíj megszervezésekor - szintén hasznosak lehetnek az olimpikonok tudományos pályafutása során.

Milyen lesz a negyvenedik?

A szervezők azt szeretnék, ha egy problémamentes, jó hangulatú kulturális programként gondolna majd vissza mindenki erre a jubileumi Kémiai Diákolimpiára. A magyar csapatot az első tízbe várják, mivel az eddigi versenyek eredményei alapján a magyar diákok az élmezőnyt erősítik (lásd keretes írásunkat).

Szepes László szerint ugyanaz a szép ebben az olimpiában, mint abban, amit nyár végén rendeznek Pekingben: a kiugróan magas teljesítmény elismerése, ünnepe ez is. Ezen kívül azonban a kémia ünnepe is, hiszen ez a világ legnagyobb kémiai témájú rendezvénye. Ezért különösen alkalmas arra, hogy ennek a vívmányai révén hétköznapi életünkben egyre nagyobb szerepet játszó tudománynak a népszerűsítő fóruma legyen.

Az elsődleges cél persze az, hogy a megmérettetés felhívja a figyelmet kiemelkedően tehetséges és szorgalmas diákjainkra és kémiatanárainkra, és hogy utat nyisson a jövő tudósai, vegyészei számára. Ahogy a Nobel díjas Oláh György a 40. Kémiai Diákolimpiát üdvözlő üzenetében mondja: „A kémia tudománya egy sor, eddig ismeretlen kihívással néz szembe, amelyet a jövő generáció kémikusainak kell megoldaniuk. Remélem, az olimpia fontos kiindulóponttá válik a résztvevők számára a kémia irányába induló pályájukon."

Pásztor Balázs