Élet és tudomány

NYÁRI OLIMPIÁK A SZÁMOK TÜKRÉBEN – 1. rész

Megjelent az Élet és tudomány 2008. júliusi számában

Írta: Herczog Tamás

 
Augusztus 8-a és 24-e között a XXIX. olimpiai játékokat rendezik meg Pekingben, amely azonban csak a huszonhatodik olyan olimpiát jelenti, amely meg is valósul. Három esemény ugyanis a két világháború miatt elmaradt, amelyek számozását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megtartotta, abban a szellemiségben, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.

Magyarország a huszonöt megrendezett olimpiából huszonhármon vett részt, kettőről politikai okok miatt hiányzott. Az első távollétünk az 1920. évi, négy évvel korábban éppen Budapest számára odaítélt antwerpeni játékokhoz kötődik, amely sporteseményre – mint a háborúban vesztes központi hatalmak oldalán harcoló ország – nem kaptunk meghívást. A második távollétünk pedig az 1984. évi Los Angeles-i játékokat érintette, amely alkalommal a szovjet blokkhoz tartozó országként bojkottáltuk a világ legnagyobb sportrendezvényét.
A részt vevő nemzetek száma szinte olimpiáról-olimpiára növekedett, csökkenés a II. világháború előtt és azt követően is két-két esetben következett be. A második világégést megelőző visszaesések okai elsősorban gazdasági természetűek voltak, s akkor következtek be, amikor a játékokat az amerikai földrészen tartották, ahová csak hosszú utazást követően és jelentős anyagi ráfordítások árán lehetett eljutni. Az első, 1932-ben megrendezett Los Angeles-i olimpia ráadásul a nagy gazdasági világválsággal is egybeesett, amikor az európai országok kormányainak nem az olimpiai résztvevők anyagi támogatása jelentette a prioritást.
A részt vevő nemzetek számában történt visszaesések a II. világháborút követően inkább politikai okokkal magyarázhatóak. Két – ráadásul egymást követő – olimpián csökkent a képviselt országok száma, Montreálban 22 afrikai országnak a Dél-afrikai Köztársaság apartheid rendszerével összefüggésbe hozható bojkottja miatt, illetve négy évvel később az Egyesült Államok és szövetségeseinek a Szovjetunió afganisztáni katonai akciójára adott sportdiplomáciai válasz következtében. (A moszkvai olimpián mindössze 80 nemzet képviseltette magát, kevesebb, mint a húsz évvel korábbi római játékokon.) Az 1984-ben megrendezésre került olimpia küzdelmeiben ugyanakkor már 140, a müncheninél is 19-cel több nemzet képviselői versengtek egymással, s mindez – Romániát leszámítva – a szocialista táborba tartozó országok távolléte mellett következett be.

KÉP
Képalá: Amit végülis nem kellett felvarrni a szerelésre: az Egyesült Államok moszkvai olimpiára készített emblémája

http://www.olympic.org/uk/passion/collectors/object/index_uk.asp?ObjId=364 és az „enlarge” gombra kattintani, © IOC

Míg Atlantában és Sydney-ben a magukat képviseltető országok száma a 200-at közelítette meg, addig Athénban már meghaladta azt, s a küzdelmekben részt vevő 201 nemzet több, mint a világ egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező nemzetközi szervezetének, az ENSZ tagállamainak a száma.


A nyári olimpiákon részt vevő nemzetek száma és Magyarország éremtáblázaton elért helyezése

 
Az olimpia éve    Részt vevő nemzetek száma    Magyarország helyezése az éremtáblázaton       
1896    13    6       
1900    26    7       
1904    13    4       
1908    22    6       
1912    28    10       
1920    29    –       
1924    44    12       
1928    46    9       
1932    37    6       
1936    49    3       
1948    59    5       
1952    69    3       
1956    72    4       
1960    83    7       
1964    93    6       
1968    112    4       
1972    121    8       
1976    92    10       
1980    80    6       
1984    140    –       
1988    159    6       
1992    169    8       
1996    197    12       
2000    199    13       
2004    201    13    

A nemzetek számának emelkedésével párhuzamosan a versenyzők száma is jellemzően növekedett a játékokon, legalábbis az idáig megrendezett 25 olimpiából csak négy olyan volt, amelyen a sportolók száma úgy csökkent, hogy a képviselt nemzetek száma nőtt.
 

Az olimpiák újkori történetében idáig mintegy 123 000 sportolót lehetett nevezni a versenyekre. Miután sok olyan versenyző van, aki több játékon is részt vett, így azon személyek száma, akik a nyári olimpiákon megküzdöttek feltehetően nem érheti el a 70 000-et. Bár a fenti táblázat méretarányaiból fakadóan kevéssé látszik, a nők már a második alkalommal megrendezett játékokon képviseltették magukat. Az emancipációs hullámnak az élet ezen területén sem lehetett tehát ellenállni, bár Coubertin báró – az ókori játékok szellemiségével összhangban – mindenképpen szerette volna elkerülni a nők szereplését. A nők aránya a játékok előrehaladtával lassan, de folyamatosan emelkedett, 1952-ben a versenyzők mintegy tizede, ’76-ban ötöde, 2004-ben pedig 41%-a tartozott a szebbik nemhez. A 25 megrendezett olimpia átlagában a versenyzők valamivel több mint ötöde került ki a hölgyek közül. A nők egyenjogúsításának folyamata még a közelmúltban is tartott, amire jó példa az öttusa férfi csapatversenyek megszüntetése részben abból a célból, hogy 2000-ben már a hölgyek is rajthoz állhassanak a sportág egyéni küzdelmeiben.
Magyarország összesen 3321 nevezési lehetőséget szerzett az idáig megrendezett nyári játékokon. Ebből a nők részesedése megegyezett a világátlaggal (21%).
Az olimpiai játékok időtartama 1932-től bő két hét, a megnyitó ünnepség napját is számítva 15–17 nap. 1900 és 1928 között azonban lényegesen hosszabbak, több hónap időtartamúak voltak az események. Ezen időszak első két olimpiájának esetében erre az is hatással volt, hogy azokat nem önálló eseményként, hanem csupán világkiállítások kiegészítő rendezvényeiként szervezték meg. Az 1900-as párizsi olimpia érdekessége ezenkívül, hogy – olimpiai stadion híján – több versenyszámot is utcákon, parkokban, játszótereken rendeztek, s nemhogy a járókelők, de sokszor még maguk a versenyzők sem tudták, hogy olimpiai döntőkben vesznek részt. A furcsa helyszínekből adódott, hogy a diszkoszvetőknek például nemcsak nagyot, hanem pontosan is kellett dobniuk, ellenkező esetben a dobásaik elakadtak a diszkosz útjába kerülő faágakban… Az összes olimpia közül a leghosszabbra, 187 napra az 1908. évi londoni játékok nyúltak, a legrövidebbnek pedig a mindössze 9 napig tartó első esemény bizonyult.
Ázsiában – Tokiót és Szöult követően – harmadik alkalommal lobban fel az olimpiai láng. A pekingit megelőző 25 játékból a legtöbbet, 15-öt Európában bonyolítottak le, Amerika hat alkalommal, Ausztrália pedig kétszer adott otthont az eseménynek. Mindezek alapján Afrika az egyetlen földrész, amely még soha nem adott helyszínt a játékoknak, bár megjegyzendő, hogy erről a kontinensről idáig mindössze négyszer pályáztak a játékok megrendezésére: Alexandria 1916 és ’40 között háromszor kandidált, Fokváros pedig a 2004. évi játékok rendezési jogát szerette volna elnyerni.
Pekinget megelőzően 17 ország rendezhetett nyári olimpiát, amelyek közül a legtöbbször, négyszer az Egyesült Államok bonyolíthatta le az eseményt. Az Egyesült Államokon kívül még öt ország adott többször is otthont a sporteseménynek, Ausztrália, Franciaország, Görögország, Nagy-Britannia és Németország egyaránt kétszer fogadhatta a világ legjobb sportolóit. Az egyes városok közül Los Angeles-ben, Athénban, Párizsban, és Londonban már két olimpiát tartottak, s a szigetország fővárosa a 2012. évi játékok rendezési jogának elnyerésével a világ egyetlen olyan városa lesz, amely három játék lebonyolításában is közreműködik. Érdekesség, hogy Budapest 1896 és 1960 között hét alkalommal is pályázott az olimpiai játékok megrendezésére.

Herczog Tamás
(Következik: Nemezetek és eredményeik)

Keretes vagy táblázat:

Olimpiai hagyományok, avagy mi mikor volt először?

 
1894    Megalapítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, s elfogadják a szervezet alapszabályát, a változtatásokkal máig érvényben lévő Olimpiai Chartát. Először használják az olimpiák jelszavává vált kifejezést: „Citius, Altius, Fortius” – „Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben”.       
1896    Első ízben hangzik fel az olimpiai himnusz. A hivatalos változata 1960-óta létezik.
Először bocsátanak ki olimpiai témájú bélyegeket, amelyek értékesítéséből befolyó bevétel a négy utolsó helyszín megépítését szolgálja.       
1900    Egyes számokban nők is elindulhatnak.       
1904    Először osztanak ki arany-, ezüst- és bronzérmeket.       
1908    Az olimpia résztvevői először vonulnak fel országonként, nemzeti zászlajuk alatt a megnyitó ünnepségen.
Pennsylvania püspöke egy misén kimondja a híres mondatot: „az olimpiai játékokon nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, mint ahogy az élet lényege sem a győzelem, hanem a küzdelem maga”.       
1912    Először képviselteti magát valamennyi földrész.       
1913    Pierre de Coubertin báró megalkotja az olimpiák jelképét, az öt egymásba kulcsolódó karikát, ahol minden egyes karika egy földrészt jelent: a sárga Ázsiát, a zöld Ausztráliát, a kék Európát, a piros Amerikát, a fekete pedig Afrikát.       
1914    Az olimpiai ötkarikát fehér háttérbe helyezik, s ez lesz a játékok hivatalos zászlaja.       
1920    Először húzzák fel a stadion árbócára az ötkarikás olimpiai zászlót és először tesznek esküt a sportolók. Ekkor engedtek szabadon először a béke szimbólumának tekintett fehér galambokat.       
1928    Először gyújtják meg az olimpiai lángot.       
1932    Először építenek olimpiai falut, de ekkor még csak férfiak lakhattak benne.
Ekkor vezették be az egyes versenyszámokat követő díjátadó ünnepséget, s ehhez kapcsolódóan a háromfokú dobogót. (Ezt megelőzően a záróünnepség keretében kapták meg a győztesek az érmeket.)       
1936    Először viszik a Nap sugaraival meggyújtott olimpiai lángot váltófutásban és először közvetítik rádión, valamint zárt láncú televízióadáson keresztül az eseményeket.       
1951    A Helsinki olimpiához kapcsolódóan először bocsátanak ki olimpiai emlékérméket.       
1956    Egy tizenhét éves kínai fiú javaslata alapján az egyes nemzetek sportolói először vonulnak egymással elvegyülve a záróünnepségen.       
1960    A televízió az ötkarikás játékok meghatározó jelenségévé válik.
Először rendeznek paralimpiai játékokat.       
1964    Bevezetik az elektronikus időmérést.       
1968    Első alkalommal lobbantja fel nő az olimpiai lángot.
Bevezetik a doppingellenőrzést és a női versenyzőknek első alkalommal kell szexvizsgálaton részt venniük.       
1972    Először tesznek esküt a bírák, játékvezetők és pontozók.
Waldi, a színes tacskó személyében először van kabalafigurája a nyári játékoknak.       
1980    A megnyitóünnepség záróakkordjaként először rendeznek tűzijátékot, felváltva a korábbi játékok ágyúlövéseit.