Élet és tudomány

Meteoritbecsapódás egy ékírásos agyagtáblán?

Megjelent az Élet és tudomány 2008. áprilisi számában

University of Bristol

Izgalmas, ám a szakemberek többsége által máris hevesen támadott elméletet állított fel két brit űrkutató, amely egy sumér agyagtáblácskán lévő, eddig megfejtetlen (részben) ékírásos jeleket egy csillagászati/földtörténeti esemény, nevezetesen egy nagyobb meteor Földbe csapódásának leírásaként értelmezi -- az elmélet merészebb továbbgondolása pedig már egyenesen Szodoma és Gomora pusztulásával hozza összefüggésbe.

A feltételezés szerint a becsapódás a mai Ausztria területén, Köfels körzetében történt. Itt még a XIX. században egy nagy kiterjedésű, 5 kilométer átmérőjű, 500 méter vastag földcsuszamlást fedeztek fel a geológusok, amelynek eredetére akkor nem találtak magyarázatot. A XX. század közepe táján aztán felvetődött az az elképzelés, hogy földmozgást egy nagyobb meteornak a földbe ütközése okozhatta. Ám a század végére - amikorr a kutatók már jobban megismerték az ilyen becsapódások okozta elváltozások szerkezetét - ez az elképzelés kezdett háttérbe szorulni. Eleve gondot okozott, hogy Köfels környékén nem figyelhető meg olyan jellegzetes kráter, amely az ilyen eseményeknél kialakul. Mindazonáltal a kialakult elváltozásra nem találtak megfelelő földtani magyarázatot.

Most a Bristoli Egyetem két űrkutatója, Alan Bond és Mark Hempsell, újra elővette ezt a régebbi elképzelést, és azt egy másik XIX. századi rejtéllyel, egy a British Museum gyűjteményében No K8538 számon nyilvántartott ékírásos sumér agyagtáblácskával is szoros kapcsolatba hozta. A Kr. e. 700-ból származó, asszír írnok által írt „Bolygószféra" nevű, 18 centiméter átmérőjű korong alakú agyagtáblát Henry Layard találta a ninivei királyi palota könyvtárának romjai között.  Láthatóan valamilyen csillagászati feljegyzést tartalmazhat, égitestek helyzetének ábrázolásai és ékírásos szöveg van rajta. Ám 150 évvel ezelőtti megtalálása óta még senkinek sem sikerült megfejteni, valójában mit tartalmaz.

A két kutató szerint a táblácska egy korábbi csillagászati feljegyzésnek jóval későbbi másolata. Számítógépes szimulációval több ezer évre visszaszámítva a bolygók és csillagok égi állását, a kutatók azt állítják, a táblán lévő ábrázolás az égbolton Kr. e. 3123 június 29-én végbement eseményeket jegyez fel. A tábla egyik felén a bolygók szokásos állása és a felhők elhelyezkedése látható, ám a másikon ezek mellett feltűnik egy ismeretlen, meglehetősen nagy méretű, gyorsan mozgó objektum. Ennek alapján a kutatók meghatározták a test pályáját, és számításaikból az adódott, hogy a test valahol Köfels közelében a Földbe csapódott.

A méretekből a test átmérője 1 kilométernél nagyobbra becsülhető. A kutatók szerint test egy Aten-típusú kisbolygó, amelynek Nap körüli pályája a Földéhez közeli, ám ezúttal ténylegesen keresztezte is azt és az osztrák Köfels városkához közeli völgybe csapódott. A kutatók szerint a test pályája azt is magyarázza, miért nincs kráter Köfels közelében: a test ugyanis nagyon lapos, mindössze 6 fokos szögben érkezett, s egy közbeeső hegyet súrolva szétrobbant: a völgyet így már csak a robbanásban keletkezett hő- és lökéshullám, továbbá a törmelékek érték el. Ezért nem alakult ki a jellegzetes kráter.

A geológusok azonban hevesen támadják az elképzelést: szerintük a földtani vizsgálatokból egyértelműen kiderül, hogy ilyen méretű földmozgásra a térségben utoljára 9000 éve, azaz a brit kutatók által számított időpont előtt közel 4000 évvel kerülhetett sor.

De a régészek sem értenek egyet az elképzeléssel: szerintük a sumér nyelv megfejtése a mai napig tökéletlen, és nincs egyértelmű bizonyíték arra sem, hogy a sumérok hasonló csillagászati feljegyzéseket készítettek.

Végül: az éghajlat-kutatók sem értenek egyet az elképzeléssel. Szerintük egy 1 kilométernél nagyobb átmérőjű meteor becsapódása évekig tartó környezeti katasztrófát kellett volna kiváltson -- ám ilyenről nem tudunk.

(A Bristoli Egyetem honlapján megjelent közleményben egyébként a szenzációhajhász címekben emlegetett Szodomáról és Gomoráról nem esik szó. Mindössze arra van némi utalás, hogy a meteor a földi légkörben a Földközi-tenger fölött tűzgolyóként elsűvítve olyan hő- és nyomáshullámokat hozhatott létre, amelyek észlelhetők lehettek a Mediterrán- medencében. - A szerk.)

Forrás: www.bris.ac.uk/news/2008/212017945233.html