Élet és tudomány

A legrégebbi

Megjelent az Élet és tudomány 2008. áprilisi számában

Írta: Válogatás

Egy a Nature-ben megjelent tanulmány szerint, az észak-spanyolországi Atapuerca egyik barlangjában még tavaly felfedezett állkapocscsont-darab az eddig ismert legrégebbi emberős-maradvány, amelyet Európában találtak.

A kőeszközök és állatcsontok társaságában fellelt csontmaradvány 1,3 millió éves, azaz mintegy 500 ezer évvel korábbi, mint az 1997-ben szintén e területen, de egy másik barlangban felfedezett és új fajként elismert Homo antecessor, amelyet a neandervölgyiek és a modern ember közös ősének tartanak. Az új lelet egyúttal azt is bizonyítja, hogy az emberek már jóval korábban megtelepedtek az európai kontinensen, mint eddig gondolták, mondta el Eudald Carbonell, a kutatócsoport vezetője.

Carbonell és munkatársai az új leletet is a Homo antecessor fajhoz sorolják, s egyúttal számos közös vonást állapítanak meg a kaukázusi Dmanisiben 1983-ban fellelt, mintegy 1,8 millió éves ősmaradvánnyal. „Ez arra enged kövekeztetni, hogy az Afrikából a Kaukázus vidékére érkezett emberősök, amelyekből a Homo antecessor kifejlődött, már legalább 1,3 millió évvel Európát is elérték.

Chris Stringer, a londoni Természettörténet Múzeum szakértője szerint azonban, bár a kormeghatározás valamennyi esetben nagyon pontos és többféle módszerrel történt, a maradványok túlságosan hiányosak és nem pontosan egymásnak megfelelő részeket tartalmaznak, ezért meglehetősen merész belőlük arra következtetni, hogy egy fajhoz tartoztak - bár a hasonlóság kétségtelen. Ha ezt további leletek is igazolják, akkor az azt jelenti, hogy az emberősök Afrikából előbb Nyugat-Ázsiába vándoroltak, majd onnan jutottak el Európába. „Ez olyan új hipotéris, amit még akár öt éve is a legtöbb szakember elképzelhetetlennek tartott" - tette hozzá Stringer. (AP)