Élet és tudomány

Alapító statisztikusunk: Keleti Károly

Megjelent az Élet és tudomány 2008. novemberi számában

Írta: Dr. Nemes Erzsébet

Születésének kerek évfordulója ad alkalmat az emlékezésre (1833, Pozsony). Apja, Klette Nándor, József nádor gyermekeinek rajztanítója volt. A gyermek Károly sokszor járt a nádori udvarban mint a gyerekek játszótársa. (Nevét 1862-ben változtatta Keletire.) A család az 1830-as évek végén Budára költözött, és Károly megkezdte tanulmányait a piaristák gimnáziumában.

1848-ban tüzérnek állt. A fegyverletétel után, a fogságból megszökve visszatért a szülői házba, majd József nádor örököseinek engedélyével Alcsúton uradalmi gyakornok lett. Itt alaposan megismerte a korszak egyik legfejlettebb mezőgazdasági nagyüzemét. Gyakorlati tudását sok olvasással egészítette ki. Később Budán, majd Szolnokon pénzügyi állást vállalt. Befejezte félbeszakadt tanulmányait. Az 1850-es évek végén Pestre költözött, és lapoknál dolgozott. Kapcsolatba került Eötvös Józseffel, aki nagy hatást gyakorolt rá. Eötvös – megismerve Keleti szorgalmát, ambícióit – bevonta őt iparegyesületi munkáiba, s megbízta a Politikai Hetilap szerkesztésével. 1862-ben a Magyar Földhitel Intézet tisztviselője, majd tanácsjegyzője lett, betekinthetett a nagybirtokok szervezetébe, megismerhette nehézségeiket. Számos cikket írt erről a kérdésről.
Az 1867-ben megalakult magyar kormányban Gorove István lett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, aki megbízta Keletit a Statisztikai Osztály megszervezésével. Ő nagy lendülettel látott munkához, kidolgozta a statisztika elvi és módszertani kérdéseit.  Már korábban megszervezte az 1869. évi népszámlálást, és megalapította a hivatal könyvtárát.
1871-ben megalakult az önálló Statisztikai Hivatal, mely csak személyi ügyekben kapcsolódott korábbi minisztériumához, igazgatója Keleti Károly lett. Kiváló tudósként tartották számon. Az akadémia 1868-ban levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben pedig igazgató tagjává választotta. A Természettudományi Társulat elnökségével tisztelte meg. 1869-ben részt vett a hágai nemzetközi statisztikai kongresszuson. Az 1872-es szentpétervári kongresszus úgy határozott, hogy a következőt 1876-ban Budapesten tartják meg, és ugyanakkor Keletit az egyik alelnöknek választották. Igaz, a budapesti kongresszus nagy sikere sem biztosította a továbbiak rendszeres megtartását, ezért statisztikai állandó bizottságot hoztak létre, melynek elnöke Keleti lett. Az 1873. évi bécsi és az 1878. évi párizsi világkiállításon ő képviselte Magyarországot.
Széles körű munkásságából itt csak néhány irányt említhetek. A statisztika új módszereivel először tekintette át a magyar mezőgazdaságot. Szőlészeti statisztikája olyan alapmű, melyet nemcsak az agrártörténészek, gyakorlati szőlészek és borászok, hanem más tudományágak képviselői is rendszeresen forgatnak. Irányításával hajtották végre 1880-ban az első, egyéni számlálólapra alapozott népszámlálást, amely ugyan hatalmas feladatot jelentett a hivatalnak, de eredményei a korábbiaknál több szempont számbavételét, kombinatív feltárását és felhasználását biztosították. Úttörő vállalkozásként megalkotta Magyarország élelmezési statisztikáját. Az adatfelvétel 1880–1884 között történt, s a feldolgozás után 1887-ben a mű meg is jelent. A legfontosabb adatokat az ország térképén megyénként kivetítette, ami a tudományos eredmények ábrázolásában egészen új módszer volt. Keleti a hivatal igazgatója maradt 1892-ben Budapesten bekövetkezett haláláig.