Élet és tudomány

Vasúti szállítás Magyarországon

Megjelent az Élet és tudomány 2008. októberi számában

Írta: Herzog Tamás

 
Magyarország vasúti szállítási teljesítménye 2007-ben csökkenést mutatott. Az áruszállításban megmozgatott 54,0 millió tonnányi áru tömege 1,3%-kal mérséklődött, bár a csökkenés mértéke valamelyest kisebb mértékű volt, mint ami a többi szállítási módozatra – közúti, belvízi és csővezetékes – együttvéve következett be (2,3%). A vasúton elszállított áruk négyötöde a nemzetközi, a többi pedig a belföldi forgalmat érintette.

Mindkét fajta forgalmat figyelembe véve az átlagos szállítási távolság 188 kilométert tett ki, 26 kilométerrel többet, mint 2000-ben. Figyelemre méltó, hogy a vasúti áruszállítás közlekedési munkamegosztásban betöltött szerepe folyamatosan szűkült az elmúlt években. A térvesztés nem a vasúti szállítási teljesítmény csökkenése miatt következett be, hanem abból fakadóan adódott, hogy a közúti szállítás teljesítménye lényegesen gyorsabb ütemben bővült, mint a kötöttpályás módé: 2003 és 2007 között az előző teljesítménye megduplázódott, az utóbbié ezzel szemben negyedével nőtt. Mindezek hatásaként a vasúti árutovábbításnak a teljes szállításban elért részesedése 2003 és 2006 között 25%-ról 21%-ra csökkent, amit 2007-ben további két százalékpontos mérséklődés követett. (Az Európai Unióra rendelkezésre álló legfrissebb, 2006. évi adatok alapján a vasúti áruszállítás részesedése 17%-ot tett ki, amely arány a fentiek alapján négy százalékponttal alacsonyabb, mint ami hazánkra adódik.)
Ami a személyszállítást illeti, az utasok száma 2007-ben 149,8 millió főt tett ki. Ez az érték – a fogyasztói árkiegészítés összegében tapasztalt több mint 10%-os mérséklődéssel egyidejűleg – 4,5%-kal kevesebb a megelőző évihez képest. A visszaesés mértéke ugyanakkor – az áruforgalomhoz hasonlóan – valamelyest kisebb ütemű volt, mint ami a többi szállítási ágazat átlagaként adódott (5,5%). Az átlagos utazási távolság 2007-ben 58 kilométer volt, a hét évvel korábbi értéknél 4 kilométerrel kevesebb.
Az egyre dráguló energiaforrásokat és a környezetszennyezés elkerülésének célját figyelembe véve kedvezőtlen fejlemény, hogy a fajlagosan lényegesen kevesebb energiát felhasználó vasúti szállítási mód teret veszít a közútihoz képest. 2004-ben készített energiahatékonysági felmérések szerint a személyszállításban a vasút mintegy 7,5-szer kevesebb energiát használt fel egy utaskilométerre vetítve, mint a személygépkocsik. Az áruszállítás esetében valamivel kisebb, de szintén jelentős az eltérés: a kamionon történő árutovábbítás mintegy 4,5-szer több energiát igényelt árutonna-kilométerenként, mint a vasút.